Itt található a világhírű a Gemenci-erdő, ahol gyakran találkozhatunk nagyvadakkal is. Egyre több népi iparművész – fazekas, fafaragó, vagy kékfestő – alkot a vidéken, de sok érdeklődőt vonz a Szekszárdi Szüreti Fesztivál is.
A gazdag illatú, harmonikus, testes szekszárdi kékfrankos és merlot története nagyon messzire nyúlik: a hagyomány szerint Schubert Pisztráng-ötösének születésében is nagy szerepe volt a szekszárdi vörösbor inspiráló hatásának.Ozorai Pipo vára a hasonló nevű település büszkesége. A szabályos négyzet alaprajzú, gótikus várban rendezték be a közeli Rácegrespusztán született és nevelkedett író-költő, Illyés Gyula emlékmúzeumát. Szekszárdon a Babits Mihály Emlékmúzeumban a költő családi dokumentumai mellett Farkas Pál, Rippl-Rónai József, Glatz Oszkár és Beck Ö. Fülöp Babitsot ábrázoló alkotásai is láthatók.
A terület már a népvándorlás korában is lakott volt, Szekszárd mellett kerámiakészítő avarok temetkezési helyét tárták fel a régészek, de a területen előkerült a kelták és a rómaiak számos emléke is. Talán ez az alapja a környéken oly népszerű fazekasmesterségnek is.
Bátaszéken feltárták Magyarország első, II. Géza király által alapított ciszterci apátságát, amelynek maradványai ma romkertben láthatók. A dombóvári várat Gólyavárnak is hívják, mert a középkori falmaradványokat gólyák vették birtokukba.
Hazánk egyetlen fennmaradt szerb ortodox kolostortemploma barokk stílusban épült, a mellette álló kolostor pedig az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt valaha.
Dunaföldvár gótikus várában, a Csonka-toronyban sokáig börtön működött. A restaurálás során a falán „betyárfreskót” találtak, amely egy halálraítélt elfogatásának történetét ábrázolja. A simontornyai várban minden fontos korszak, így a gótika, a reneszánsz és a barokk jegyei is megőrződtek.
A szekszárd régi megyeháza klasszicista épülettömbje Pollack Mihály tervei szerint készült, udvarában a bencés apátsági templom romjai, valamint egy barokk kőcímer is látható. De igazi kuriózum a paksi bazársor is, amely romantikus stílusban épült a kiegyezés idején.
A Mézédes Emlékeink – Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeum Szekszárd turistacsalogató látványossága, hiszen a kiállított „tárgyak” meg is vásárolhatók. A tárlaton megismerkedhetünk a mézeskalácsos mesterség fortélyaival, a cukorkák és a méhviasz-gyertyák gyártásának módjaival is.
Gemenc a Duna árterülete, mely 30 km hosszan húzódik a folyó mentén. Lefűződött holtágak, tocsogós rétek, nádasok, ligeterdők és apró tavak mozaikja: ez ma Európa legnagyobb összefüggő ártere. 1996 áprilisától a Duna-Dráva Nemzeti Park része.
A Duna szabályozása folytán kialakult belső tavak, holtágak, mocsarak, bozótosok és rétek világát sűrű, dús ártéri vegetáció teszi különlegessé. A buja aljnövényzet bő táplálékot és búvóhelyet nyújt az itt őshonos gímszarvasnak és vaddisznónak. A terület hírnevét eredetileg az itt élő magas genetikai és vadászati értékű szarvas állomány biztosította. A mélyebben fekvő területek jelentős része a Duna magas vízállásakor elöntésre kerül. Az elöntött területek, belső tavak jó szaporodási feltételeket biztosítanak a gazdag halállománynak, és táplálkozó helyet a védett vízimadarak tömegeinek. Az őserdő jellegű dús vegetációban az elmúlás és az egymás melletti lét egyedülálló.
Az erdei kisvasút Bárányfok és Pörböly között mintegy 30 km hosszúságban járja be az erdőt. A Sió-csatorna torkolati zsilipjétől, az Árvízkaputól induló sétahajóról bepillantást nyerhetünk a Duna és a holtágak gazdag vízivilágába. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által kialakított tanösvények (Bárányfok, Malomtelelő-tó, Pörböly), madármegfigyelő tornyok és bemutató helyek a terület megismerésének számos lehetőségét nyújtják.
Gemenci Kiránduló Központ, Szekszárd – Bárányfok
A kisvonat 30 km hosszúságban járja be az erdőt a nyiladékokban és a tisztásokon, olykor szarvasok, vaddisznók láthatók. A kisvasútra jegyet váltani és felszállni a Szabadidőközpontnál lehet. A vonat naponta közlekedik május 1-től október 31-ig.
A Kirándulóközponttól indul a Gemenci Tanösvény, mely mintegy 2,4 km hosszú, rajta 6 db információs tábla található. A tanösvényt végigjárva a látogató az alábbi témaköröket ismerheti meg: Gemenc története és földrajza, növényvilág, állatvilág, erdészet, természetvédelem. Gyalogosan a tanösvény kb. 1 óra alatt bejárható. A kishajó mintegy 60 perces kikapcsolódást ígér a Dunán és holtágain haladva. A fedélzetről bepillantást nyerhetünk a Gemenci erdő gazdag vízvilágába.
A Trófea Múzeum vörösfenyőből készült épületét Frigyes főherceg a millennium idején vadásztrófeái bemutatására építette. 2003 szeptemberében “Élet az ártéren” címmel állandó kiállítás nyílt a múzeumban, mely bemutatja a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeit és a hagyományos ártéri gazdálkodást.
A Trófea étterem jellegzetes belső atmoszférájával, hal- és vadételeivel és a híres Szekszárdi Borvidék tájjellegű boraival igazi gasztronómiai csemege.
A lovakat kedvelő fiatalokat erdei iskola és óvoda, gyermek és felnőtt lovaglás, lovaglás-oktatás, sétakocsikázás és hintózás várja.
A szekszárdi szőlő- és borkultúra gyökerei egészen a kelta időkig vezetnek vissza. Alisca, Szekszárd ősi neve is kelta eredetű.
A borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A dombvonulatok által közrefogott völgyekben, völgykatlanokban kialakuló mezo- és mikroklíma kiválóan alkalmas a szőlő és különösképpen a vörös borszőlők termesztésére.
A Szekszárdi dombvidék felszínét mindenütt lösz fedi. A dombvidéket rendkívüli formagazdagság jellemzi, amit a lösz változatos lepusztulási formái (löszmélyút, lösz-szakadék, löszcirkusz, löszpiramis, lösz szurdik, stb.) még szabdaltabbá teszik.
Korábban a termőtáj fő fajtája a Kadarka volt. Egyeduralma csak az 1960-as években elindult nagyarányú telepítések idején tört meg. Helyét az elmúlt 30-40 évben fokozatosan a magas művelésen is biztonságosan termeszthető vörös borszőlő fajták vették át (Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot).
A borvidékre a lágy vagy harmonikus fajtajelleges fehér borok, illetve a mély színű testes bársonyos fűszeres zamatú kitűnő minőségű vörös borok jellemzőek. Eger mellett csak a Szekszárdi borvidéken alkalmazható a Bikavér megnevezés. A Szekszárdi Bikavért hagyományosan a Kadarka, a Kékfrankos és a Kékoportó borok házasításával készítették.
A borvidék összes területe: 6 964 ha.
A borvidékbe tartozó települések száma: 13.
A táj különlegességeként több szemet gyönyörködtető, ínycsiklandó, fenséges specialitás említhető, mint például a gemenci szarvasborda kadarkamártással, a tárkonyos bárányleves, a decsi szagos szőlős rétes. Szólnunk kell természetesen, a halászléről is, amit elsősorban Pakson és Dunaföldváron ajánlunk kóstolásra.
A dunai halászlét egy fázisban készítik, azaz alaplé készítése nélkül, egyszerre főzik meg a halat.
A másik különbség a főzőedény, a bogrács formája: a dunai halászlét befelé ívelő, míg a tiszait kifelé hajló formájú bográcsban készítik el. Ez sokak szerint befolyásolja a felszálló gőzök távozását, s ezáltal meghatározza a halászlé ízét.
A dunai halászlevet tésztával fogyasztják. A halételek közül kiemelkedik a keszeg sütése, melyet paprikás lisztbe mártva készítenek el. Laktató étel a harcsapörkölt túrós csuszával. A csuszáscsibe hétköznapi eledel, melyben a csirkepörköltet csipetkével főzik össze.
Kenyértésztából a házi kenyéren kívül sütnek lepényt, lángost és bátai tejfölös lepényt. Ez utóbbi ízesítése tejföllel, borssal, esetleg szalonna-, vagy kolbászdarabokkal történik.
Számos kásafélét főznek tejben, vagy vízben pl. krumpliból, kölesből, hajdinából, babból. Édesen, vagy tepertőpörccel, sósan tálalták ezeket az ételeket.
Igazi különlegesség a tejfölös, borsos kalács, tejfölös bütök, amely a régi, hagyományos lakodalmak elmaradhatatlan része. Eredetileg a tészta édeskés, mellyel a borsos-tejfölös öntet érdekes összhangot alkot. A kalácsot gömbölyűre formázzuk, s még melegen megmártogatjuka sós öntetben. Letakarva hagyjuk kihűlni. Más nagyobb, egyházi és családi ünnepeken is készítik.
A húsételek közül kiemelkedik a kakaspörkölt, Kakasdon minden évben rendeznek kakaspörköltfőző versenyt.
A németek egyik jellegzetes étele a káposztás kolbász.
A hagyományos sárközi lakodalom ételsora a következő: vacsora húslevessel kezdődik, kockatésztával és a levesben egybe főzték meg a tyúkot. A leveshúst tormával vagy paradicsomszósszal ették. Másodiknak sertéspörkölt következett csipetkével és töltött káposztával folytatódott. Ezután kemencében sült tyúkot és disznót tálaltak fel kenyérrel.(A húst vagy bádogtepsiben vagy vaslábasban sütötték.) Végül hosszú kalács (diós, mákos), rétes (túrós, meggyes, szőlős, diós, mákos, lekváros) és kuglóf zárta a sort. Újabb tészták a tejfölös-borsos kalács, esetleg a pörkölt torta és az apró sütemények. Éjszaka töltött káposztát szolgálnak fel.
Receptek:
Harcsapörkölt túrós csuszával /Malagurszki Lajosné Gájer Mária receptje/
Hozzávalók:Pörkölt: 3 kg harcsa, 30 dkg füstölt szalonna, 3 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1-2 cseresznyepaprika, 1 evőkanál édes őrölt paprika, 1 kávéskanál Vegeta vagy 1 evőkanál só, bors
Túrós csusza: 4 tojásból, fél kiló lisztből egy csipet sóval tésztát készítünk, nagy kockára vágjuk.
Elkészítése: A kockára vágott szalonnát megpirítom, majd hozzáadom a kockára vágott vöröshagymát, fokhagymát, egy kis borsot és sót ( a többi sót a halra rakom). Amikor a hagyma megdinsztelődött, belerakom az őrölt paprikát, a szeletekre vágott harcsát és annyi vizet, hogy ellepje. Nagy lángon forralom, de ügyelni kell arra, hogyne keverjük, csak rázzuk a lábast, mert összetörik a hal. Forrás után kb. 35-40 percig közepes tűznél főzzük. Közben hozzáadjuk a vegetát, a cseresznye paprikát és ízlés szerint a sózzuk.
Túrós csusza elkészítése: A tésztát sós vízben kifőzöm. A zsírt, a tejfolt és a túrót egy lábasban megmelegítem, majd összekeverem a tésztával. Az így elkészített túrós csuszára merem azután a harcsapörkölt szaftját.
Sült keszeg
Hozzávalók: 4 db nagyobb keszeg, só, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál pirospaprika.
Elkészítése: A keszegeket mosás után beirdaljuk. A bevágásokba lehet fokhagymapépet helyezni. Besózzuk, paprikás lisztben megforgatjuk, s forró zsiradékban szép pirosra, alaposan átsütjük.
Csuszáscsibe
Hozzávalók: 1 egész csirke megtisztítva, 1 közepes fej hagyma, 1evőkanál zsír, 2-3 evőkanál őrölt paprika, 2 piros hüvelyes paprika, őrölt bors, só.
Elkészítése: A csirkét feldaraboljuk, a hagymát megtisztítjuk és a zsírban megpirítjuk. Félrehúzzuk a tűzről, beletesszük az őrölt paprikát és átkeverjük. Azután rátesszük a hagymára a csirkehúst és ezzel is jól átkeverjük. Felöntjük vízzel, megsózzuk és felforraljuk. Amikor a habját elforrta, beletesszük a hüvelyes paprikát. Amíg megfől a hús, csipetkét készítünk.
Csipetke: 2 egész tojás, csipetnyi só és annyi liszt amennyit a tojások felvesznek. Közepes keménységűre gyúrjuk, kb. 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk, apróra csipkedjük. Amikor a csirkehús megfőtt, ízlés szerint borsozhatjuk, ha kell sózzuk. Beletesszük a húshoz a csipetkét, óvatosan átkeverjük, hogy ne törjük össze a húst. Mikor feljön a csipetke az étel tetejére, levesszük a tűzről és tálalhatjuk.
Tejfölös, borsos kalács
Hozzávalók: 1 kg liszt, 5 dl tej, 5 dkg élesztő, 1 db kockacukor, őrölt fekete bors. só. A borsos tejfölhöz: 1 evőkanál zsír, vagy olaj ,5 dl tejföl,őrölt fekete bors, só.
Elkészítése: Az élesztőt 1 dl langyos tejben felfuttatjuk úgy, hogy előtte a kockacukrot is feloldottuk benne. A lisztet egy mély tálba szitáljuk, 1 kanál sót rászórunk, a közepébe mélyedést készítünk, a felfuttatott élesztőt beleöntjük. Hozzákeverünk annyi lisztet, hogy ne legyen “folyós”, majd az így elkészült kovászt legalább fél órán át kelni hagyjuk.
Ezután rászórunk 1 kiskanál őrölt borsot, és hozzáöntünk annyi langyos tejet, amennyit a liszt felvesz. Kb. 15 percen át dagasztjuk, ezután 1 órán át pihentetjük.
A gyúródeszkát meglisztezzük, és a tésztát ujjnyi vastagra nyújtunk rajta. Éles késsel ujjnyi széles csíkokra vágjuk. Ezeket egyenként kicsit belisztezzük, a két tenyerünk közt megsodorjuk, majd összefonjuk vagy karikára hajtjuk. A fonatokat kizsírozott vagy margarinnal kikent, liszttel meghintett tepsibe rakjuk. A tetejüket bekenjük a tejes tojássárgájával, a tepsiben még fél órán át pihenni hagyjuk.
Előmelegített sütőben, közepes lánggal kb. 30 perc alatt aranybarnára sütjük.
Közben az olvasztott zsírt (vagy olajat) a tejföllel összekeverjük, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. Ehetjük úgy, hogy a kisült kalácsot a tejfölbe mártogatjuk, de tányérra is tehetjük, ahol jól megöntözzük vele.