Somogy megye északnyugati szögletében, a Kis-Balaton, a Balaton és a Marcali-hát által határolt sík terület települése.
A Kis-Balaton természeti szépsége, a Balaton természetes vonzása mellett a termál-, és gyógyvizű Zalakaros és Hévíz közelsége, az átmenő forgalom nélküli község nyugalma és a falu nevezetességei révén ideális idegenforgalmi és turisztikai célpont.
Nemcsak a természeti táj szépsége, a Kis-Balaton madárvilága vonzza a turistákat, hanem az itt található eredeti bútorokkal berendezett tájház, a páratlan Tűzoltó Múzeum és a 200 éves impozáns templom is.
A pihenést, szórakozást biztosítják a horgászati-vadászati lehetőségek – a falu határában található három halastó és gazdag vadállomány.
A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a nyári időszakban nyitva tartó kiállítás a vörsi talpas házban. Lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására.
Tűzoltó kiállítás:
A 70 m2 alapterületű helyiségben “A tűzvédelem a századfordulón” című állandó kiállítás került felállításra. A bemutatott anyag nagy része a Budapesti Múzeum gyűjteményéből származik.
Az 1890-1910 közötti időszak történetét a tűzoltószervezetek sokfélesége jellemezte. Önkéntes, kötelezett, gyári, vasúti, üzemi és fizetett városi tűzoltók egyaránt tevékenykedtek.
A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség fogta össze a testületeket, szakmai felügyeletet gyakorolt, szabályzatokat adott ki. Az l898-as egyenruházati szabályzat kékcsíkos – fehér vászon nyári és sötétkék posztó téli öltözetet előírva egységesítette a viseletet.
A Nemzetközi Tűzoltószövetség alapítói között a Magyar Országos Tűzoltószövetség is szerepel, erről tanúskodik az 1900. augusztusában, Párizsban megkötött szerződés másolata. A Szövetség III. Nemzetközi Kongresszusát 1904-ben Budapesten rendezték, ennek emlékére alkotta Holló Barnabás szobrászművész a tárlóban látható domborművét. A Somogy Vármegyei Tűzoltó Szövetség 1899-ben alakult Csurgón.
Somogyban az első tűzoltó egyesület Csurgón szerveződött 1874-ben. Vörs község önkéntes tűzoltósága 1883-ban jött létre. A korszak jellegzetes tűzoltó-felszerelései mellett, a testületek emléktárgyai, elismerő oklevelek, érmek, valamint Merkly Ferenc szobrászművész alkotása, az életmentő tűzoltó is helyet kapott. A kézi működtetésű fecskendők egyik típusát, az un. Vészvonat használatát mutatja be Szilágyi Margit szoborkompozíciója.
A terem közepén egy Geittner és Rausch – féle kézi működtetésű kocsifecskendő és a fejlődést jelentő Kőhler – féle benzinmotoros szer látható. A múzeum továbbfejlesztése során 1989-ben elkészült a kiállítási szertár, ahol a korszak tűzoltószereit sorakoztatták fel. A szertár kapui a régi fővárosi IX. kerületi őrségről származnak. A falakon körben képek és ismertető szövegek mutatják be a kiállított szereket, amelyek főleg a budapesti múzeum anyagából kerültek ide
Látható itt a Mátrai gyár lóvontatású létrája, gőzfecskendő, a szegedi Kőhler motorosszer, Seltenhofer gyártású süllyesztett medence és kocsi fecskendő, elő kocsis mozdonyfecskendő és Tamóczy – féle “falusi fecskendő”.
A település legjelentősebb építménye az 1720 körül felszentelt római katolikus templom, száz évvel később jelentősen bővítették, késő barokk stílusban átépítették.
A Kis-Balaton “fővárosának” katolikus templomában a Jézus Szíve oltár helyén építik meg évről-évre Európa legnagyobb beltéri Betlehemét. A példás összefogással, természetes anyagokból mintegy két héten át készülő, ötven négyzetméteres Betlehem már Advent idején fogadja a hazai és külföldi érdeklődőket. Az idegenforgalmi szezont meghosszabbító, Guinness-rekordra érdemes szakrális látványosságra több tízezren kíváncsiak.
Vörsi Betlehem: 60 figura, 40 ezer vendég
A Kis-Balaton fővárosaként is emlegetett kisközségben, Vörsön már a karácsonyt megelőző adventi időszak előtt megépül a Betlehem. A közel ötven négyzetméter alapterületű bibliai életkép miatt több mint 40 ezer vendég érkezett az alig több mint 500 lelkes faluba.
További információk:
