Dallamos nevű, varázslatos szépségű település a Keleti-Mecsek lábánál meghúzódó Zengővárkony. A dús lombú erdők által óvott, takaros gyümölcsösökkel körülölelt, kacskaringós patakkal tarkított falu legnagyobb büszkesége a messze földön híres szelídgesztenyés. Az első gesztenyefákat még a törökök elől menekülő magyarok ültették, így ma számos 5-600 esztendős, hatalmas famatuzsálemmel találkozhatunk. A helybeliek megkedvelték a különleges mediterrán fát, egyre többet ültettek belőle. Így a gesztenyés lassacskán 40 hektárnyi területen terjeszkedett el.
A község története a régmúltig nyúlik vissza, a régészek legfontosabb leletét, egy őskori agyagszobrocskát, ma Zengővárkonyi Madonna néven Pécsen a Janus Pannonius Múzeumban őrzik. A Pécsváradi Apátság alapítólevele szerint a területet Szent István adományozta a monostornak. Az Árpád-kori oklevelekben Villa Varkun, Warkun, majd Varkon néven említik, lakói az apátság nemes jobbágyai voltak. A falu magyar lakossága túlélte a török hódoltság nehéz évtizedeit is, sőt, egyes feljegyzések szerint az oszmánok elöl menekülő görögök is betelepedtek a Zengőalja védett erdeibe. A törökök kiűzését követően a színmagyar községbe a XVIII. század végén több német család is beköltözött. A református templomot 1787-1802. között építették, ma műemléki védettséget élvez.
Legfontosabb helyi hagyományuk, a Leányvásár fontos összekötő kapocs. A több száz éve kialakult szokást ahogy Fülep Lajos írta, a kálomista búcsút- most is Lukács napján tartják. Manapság kétévente Leányvásár címmel, a köztes esztendőkben Gesztenyeszüret a Zengő alján elnevezéssel szervezik a mulatságot. A húsvéthoz is számos helyi szokás kapcsolódik. Virágvasárnap az asszonyok közösen, ősi, viasszal rajzolt motívumokkal festik gyönyörű hímes tojásaikat. Régi minták köszönnek vissza a helybeli szőtteseken is.A hosszan kanyargó Arany János utcán sétálva számos század eleji lakóházat, gazdasági épületet láthatunk, amelyek közül több is védett népi építészeti emlék. A Tájházat a Kossuth Lajos utcában találjuk. A műemlék jellegű lakóházban a jellegzetes használati tárgyakat, bútorokat gyűjtötték össze. A tájház udvarán álló pajtában nyílt meg az országban elsőként a Míves Tojásmúzeum, amelyet a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatásával, a magángyűjtő dr. Nienhaus Rózsa, Zengővárkony önkormányzata és a kézművesek összefogásával hoztak létre.
A helyi népművészeti hagyományokat bemutató Tájház udvarán lévő egykori pajtában nyílt meg a Míves Tojás Gyűjtemény, hazánk első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. A magángyűjtő több mint 5000 darabos míves tojás gyűjteményéből mintegy 3000 darabot adott át az állandó kiállítás céljára. A vitrinekben közel 2100 alkotás látható, a további mintegy 900 díszített tojás a fióktárlókba került.
A múzeumban bemutatott gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak, azokat 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő, több mint 30 különféle technikával készítette.
Sok a viasz-levonatos, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a lehelet finomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata. A múzeumban helyet kapott számos iparművészeti alkotás is, amelyek különféle anyagok (fa, ásvány, kő, üveg) és a tojásforma felhasználásával készült figyelemre méltó kompozíciók.
További információk:
