Balassagyarmat

Balassagyarmat

A Palócföld egyik legjellegzetesebb, hagyományőrző városa.

Balassagyarmat nevét egyrészt a honfoglaló törzsek egyikéről, másrészt a felvidéki, gazdag kegyúri családról /Balassa/ kapta. Első okleveles említése 1244-ből való.

Sok csatát látott várából kevés maradt, az szinte eltűnik egy termetesebb palóc asszonyság szoknyája alatt. A Bástya utcában található kövek mellett mindenképpen érdemes lenne megállni néhány percre, ha nem lenne magántulajdon a terület. A magyar történelem izgalmas korszakáról, a 16. században e városig nyomuló törökök elleni védő végvári csatákról tanúskodnak.
Mivel a harcokból a nők is kivették a részüket, számukra a Palóc Múzeum kertjében emeltek szobrot .

A török csaták után elnéptelenedett vidékre a 17. század végén kezdték betelepíteni a különböző etnikumú lakosságot.
A palócok származása vitatott. Egyesek ősmagyar eredetűnek, mások a tatárok rokonának tartják őket, akik sajátos nyelvjárást használnak. Értékes, különleges népművészettel rendelkező népcsoport.
A város utcáin sétálva az írók, költők munkásságát megörökítő emléktáblák előtt elidőzve felidézhetjük Balassagyarmat helyét és szerepét a történelemben, a művészetekben és az irodalomban.

Hagyományőrzésükre utal az a számos népi, tradicionális rendezvény, melyet tavasztól őszig tartanak.

A város elnevezése Civitas fortissima, azaz a bátor város, melyet az 1919-es bátor ellenállás és harc következtében érdemeltek ki.

A 17 500 lakossal rendelkező város környékének szép üdülőterülete a Nyírjes. Fenyvesek és lombos erdők között található az a hét mesterséges tó, melyek természetvédelmi oltalom alatt állnak. A Nyírjes folytatása az Ipoly felé az Ipolyszög között található árterület utolsó maradványa, a mintegy száz hektár kiterjedésű Ipolyszögi égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Gyakori védett madár ezen a területen a szürke gém, a bakcsó, a bölömbika, a függő- és a barkóscinege. A valamikori Ipoly ártéri területe Nógrádban egyedülálló.

Híres szülöttjei:

  • Ligeti Lajos (1902–1987) orientalista, akadémikus
  • Markó Iván (1947) koreográfus, táncművész
  • Rózsavölgyi Márk (1789–1848) zeneszerző
  • Zórád Ernő (1911–2004) képregényrajzoló, festő, grafikus

Palóc múzeum:

A palócok egykori mindennapjaival és ünnepeivel, szokásaival és viseleteivel ismerkedhetünk a Palóc Múzeumban, amelynek gyűjteménye felöleli Nógrád megye teljes paraszti kultúráját.

Egykoron nagy rangja volt a palóc bútoroknak, amelyeknek jó néhány kimagasló értékű darabjára csodálkozhatunk rá itt. Megismerhetjük a legősibb magyar bútorfajták egyikét, a szuszékot. Ennek az egyszerűségében is nemes szépségű faládának az oldalaira félkörök, körívek, kockák egymásba fonódó rajzát karcolta rá valamikor az egyszerű mesterember.
Érdekes látványosság a régi paraszti konyha: jóformán minden a XX. század elején még használatos, fémből, fából, agyagból készült háztartási eszköz megtekinthető itt.
A múzeumépületet övező, védett ligetben felállított parasztporta az áttelepített építményekből álló szabadtéri múzeumok közül az első volt Magyarországon. A jelenlegi ház Bocsárlapujtőről, a pajta Litkéről, az olajsütő Patvarcról származik. Az utóbbi években Mária-kápolnával is kiegészült a palóc fundus.

A Palóc ház a múzeum épülete mellett kis skanzen őrzi Palócföld népi építészetének emlékeit.
Látható itt többek között Karancslapujtőről származó boronafalú ház, több melléképület, a szandai kápolna másolata és egy 1927-ből származó feszület.

A barokk stílusú templomot Balassa Pál kegyúr építette az 1740-46-os években. Belsejében 5 oltár található, valamint Szent Felicián ereklyéje.

Orgonáját 1993-ban átépítették.

Egyik mellékoltára ábrázolja Szent Annát, melyhez a nagy balassagyarmati Anna-napi búcsúk kötődnek. Színpompás felvonulás látható a palóc népi viseletbe öltözött asszonyok jóvoltából. Hordozható Mária- és Anna szobrot is visznek.

A délelőtti misét követően táncos, énekes, mesés délutánt rendeznek a Palóc ligetben.

Az Óváros téri Szerb templom 1910-ből származik. Az egykori, jellegzetesen hagymakupolás, görögkeleti szerb templom ma már önálló galériaként működik.

A város egyik legszebb épülete, az 1832-1835. között épült, klasszicista Régi Vármegyeháza nemcsak arra emlékeztet, hogy Balassagyarmat 1790-től egészen 1950-ig megyeszékhely volt, hanem a 19. századi magyar irodalom két óriására is.
A Goethe Faustjához hasonlóan egyetemes érvényű, Az ember tragédiája címet viselő dráma írója, Madách Imre aljegyzőként, táblabíróként, majd megyei főbiztosként működött e falak között. Az épület mellett életnagyságú ülőszobra kéztartásával Madách fő művében megfogalmazott hitvallását fejezi ki: “Ember küzdj, és bízva bízzál!”
Ugyancsak a megyeházán dolgozott a 19. század végi magyar valóság varázslatos tollú írója, Mikszáth Kálmán. Itt közelről figyelhette meg a magyar nemességet, hogy aztán megírja mindig nagy feltűnést keltő tárcáit s elnéző realizmussal és sok humorral megrajzolt regényeit. Emlékét a Régi Vármegyeháza előtt található mellszobra és a róla elnevezett utcában egykori lakóháza őrzi; a korszakot magát pedig a 19. század elején emelt, L alakú, klasszicista stílusú, Csillag-háznak nevezett, ma helytörténeti gyűjteménynek otthont adó egykori kisnemesi kúria idézi.

A Palóc ligetet Kondor Vilmos erdőmérnök hozta létre, ez a Palóc út része.

A pihenésen kívül megnézhetjük a szobrokat /Petőfi, Komjáthy, első világháborús emlékmű stb./, az új kálváriát és a szökőkutat. Érdemes bemenni a Palóc Múzeumba és a Palóc Házba is.

Minden évben itt tartják a palócok a Szent Anna napi búcsú délutáni rendezvényeit.

A 7 mesterséges tóból álló természetvédelmi terület kiemelt szerepű az itt lakók pihenésében, felüdülésében.

Található itt tanösvény /védett növényekkel és madarakkal/. horgásztó, fürdőtó /sajnos a medre ki lett betonozva/, kerékpárutak és sétautak.

1970-től vált parkerdővé. A várostól csak pár kilométerre található, és busz közlekedés is rendelkezésre áll.

Az Ipolyszögi égerláp Balassagyarmattól Szügy felé található, tulajdonképpen a Nyírjes folytatása.

Nógrád megye legszebb és legértékesebb égerlápja 106 hektárnyi területtel. Az Ipoly árterén alakult ki több falu határában.

Az égerláp egy hajdani folyómeder völgyelzáródásokkal apróbb részekre szabdalt darabja lehet. A mélyebb részeken még ma is felszínre bukkanó langyos vizű források nyílt vizei télen sem fagynak be.

Az égerláp területén vízben álló ritkás égeres erdőfoltok váltakoznak nádasokkal, sásos-zsombékos bokorfüzesekkel. A régi, nagy Ipolymenti vízi világnak ez már csak a töredéke, de még így is a vízimadarak utolsó, háborítatlan menedéke, fészkelőhelye. Az Ipoly szabályozásával kiöntései megcsappantak, megszűnőben van az igazi mocsárvilág. Ezzel együtt lassan kihalnak a csikászok is, akik régebben szekerekre rakott hordókból árulták a védett halfajunkat, a réti csíkot. Keményebb teleken az ipolyszögi csikászok a tilalom ellenére még időnként most is bemerészkednek lápra, ahol léket vágnak és fűzfavessző font varsákkal igyekeznek halat fogni.

Sem árvíz idején, sem pedig nagy szárazságban nem érdemes látogatni.

Ajánlott útvonal:

Budapesttől kb. 86 km. Megközelítését az M3-as autópályán, majd a 2-es (Rétság határáig) és a 22-es számú főúton ajánljuk.

További információk:

www.balassagyarmat.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »