Eger

Eger

Az ország egyik legszebb barokk városa az ezeréves püspöki székhely (ma érseki központ), lakói dicső történelmi múltjára, értékes műemlékegyütteseire lehetnek büszkék.
A hazaszeretet városának Dobó István várkapitány történelmi tette után nevezték el, aki maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a hússzoros török túlerőnek. A magyar várvédők dicsőségéről Gárdonyi Géza (1863-1922) Egri csillagok című híres romantikus regénye szól.
Eger a gyógyfürdők, a diákok és a bor városa is.
Magyarország második legnagyobb temploma a klasszicista érseki Székesegyház (Eszterházy tér), az ország legnagyobb orgonájával.
Tornyában az ország első csillagászati múzeuma, a Spekula Csillagvizsgáló működik.
Az egri püspök rezidenciája, az Érseki palota (Széchenyi u. 1-3.) 250 éves történetét idéző Érseki Gyűjteményi Központ (Széchenyi u. 5.) féltett kincse Mária Terézia Habsburg-császárnő koronázási palástja.
Megyeháza kapualjában Fazola Henrik kovácsmester egyedülállóan szép kovácsoltvas kapui késztetnek csodálatra.
A középkori egri vár (Vár 1.) a török idők győztes végvára. Itt kapott helyet a vár és a város összefonódó történetét bemutató Dobó István Vármúzeum (Vár 1.), a Hősök termében Dobó István síremléke, a föld alatti kazamatákban a kőtár.
Negyven méter magasan nyúlik a város fölé a 97 lépcsős Minaret (Knézich u. 17.), Európa legészakibb török kori építménye.
Eger környékének néprajzáról ad áttekintést a szőttesek, hímzések, kerámiák, szűcsmunkák tarka sokaságával és egy palóc lakodalmas menet ünnepi népviseletével a Palóc Népművészeti Kiállítás (Dobó tér 12.).
A Török Fürdő (Fürdő u. 1.) a török hódoltság (1526-1686) alatt kialakult sajátos fürdőkultúra emléke, ahol a különleges hangulatú élményfürdőzés mellett komplex gyógyászati szolgáltatásokat is igényelhetnek a vendégek. Mozgásszervi betegségekre javallt gyógyvize az egész évben üzemelő Egri Termál- és Élményfürdő (Petőfi tér 2.) medencéit is táplálja.

Az ország egyik legszebb barokk városa az ezeréves püspöki székhely (ma érseki központ), lakói dicső történelmi múltjára, értékes műemlékegyütteseire lehetnek büszkék.
A hazaszeretet városának Dobó István várkapitány történelmi tette után nevezték el, aki maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a hússzoros török túlerőnek. A magyar várvédők dicsőségéről Gárdonyi Géza (1863-1922) Egri csillagok című híres romantikus regénye szól.
Eger a gyógyfürdők, a diákok és a bor városa is.
Magyarország második legnagyobb temploma a klasszicista érseki Székesegyház (Eszterházy tér), az ország legnagyobb orgonájával.
Tornyában az ország első csillagászati múzeuma, a Spekula Csillagvizsgáló működik.
Az egri püspök rezidenciája, az Érseki palota (Széchenyi u. 1-3.) 250 éves történetét idéző Érseki Gyűjteményi Központ (Széchenyi u. 5.) féltett kincse Mária Terézia Habsburg-császárnő koronázási palástja.
Megyeháza kapualjában Fazola Henrik kovácsmester egyedülállóan szép kovácsoltvas kapui késztetnek csodálatra.
A középkori egri vár (Vár 1.) a török idők győztes végvára. Itt kapott helyet a vár és a város összefonódó történetét bemutató Dobó István Vármúzeum (Vár 1.), a Hősök termében Dobó István síremléke, a föld alatti kazamatákban a kőtár.
Negyven méter magasan nyúlik a város fölé a 97 lépcsős Minaret (Knézich u. 17.), Európa legészakibb török kori építménye.
Eger környékének néprajzáról ad áttekintést a szőttesek, hímzések, kerámiák, szűcsmunkák tarka sokaságával és egy palóc lakodalmas menet ünnepi népviseletével a Palóc Népművészeti Kiállítás (Dobó tér 12.).
A Török Fürdő (Fürdő u. 1.) a török hódoltság (1526-1686) alatt kialakult sajátos fürdőkultúra emléke, ahol a különleges hangulatú élményfürdőzés mellett komplex gyógyászati szolgáltatásokat is igényelhetnek a vendégek. Mozgásszervi betegségekre javallt gyógyvize az egész évben üzemelő Egri Termál- és Élményfürdő (Petőfi tér 2.) medencéit is táplálja.

A Vár:

A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát.
Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek – és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain.
A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.

A várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség első temploma, majd a román és gótikus székesegyház. A tatárjárás után megerősítették a püspöki várat a XVIII. század elejéig folyamatosan építették.

A vár 1552-es hősies védelemmel vált híressé, s azóta is a hazafias helytállás példája. Falai között a Dobó István Vármúzeum alábbi kiállításai láthatók:

Gótikus püspöki palota: Az egri vár története.

Hősök terme: Az 1552-es várvédők névsorával, s Dobó István eredeti sírkövével

Képtár: XVI-XVIII. századi olasz és németalföldi, valamint XVIII-XIX. századi magyar és osztrák festészet

Romkert: A román kori, gótikus és késő gótikus székesegyház helyreállított romjai Kazamaták: A vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár.

Börtönkiállítás: A kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon

Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.
Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál.

A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római “Pantheon” mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: “Jöjjetek, imádjuk az Urat”. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.
A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.

A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.
Pyrker János Lukács 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: “A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké”.
A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely.
A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.

A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagy orgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült.

A 18. század közepén alakult ki a város mai jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát, 1754-ben jezsuita gimnáziumot alapítottak. Az “Universitas” gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az épület 1765-85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítő elemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat felett található a díszterem, amelyet különböző ünnepségek alkalmából nyitnak meg. Korábban az egykori ünnepélyes vitavizsgák helye volt, ahol az egymással szemben lévő két emeleti részen kialakított erkélyről védhették álláspontjukat a vitafelek. Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a természettudományok. Az iskolai ünnepségeken kívül gyakran ad teret különböző konferenciáknak. Az épület északi oldalán található a kápolna, melynek mennyezetére Franz Anton Maulbertsch “Az üdvözültek” című freskóját készítette el.
Sajnos az épületből sohasem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt
Eszterházy számára. Erre uraló jelek voltak, hogy a Markhot Ferenc megyei tisztiorvos által irányított első magyar orvosi iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapja meg az egri Universitas a líceum rangot. Mire az épület elkészült, II. József került a trónra. Eszterházy nála is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába.
Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli a főiskola.

Az épület keleti oldalán található 11 emeletes, 53 méter magas toronyban, ahol az ablakokat fekete vasspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló. A kor modern eszközeivel rendezték be.
A múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél. II. József 1784-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angliai műszerek elavultak, nem fejlesztették tovább őket.
A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhet a látogató.
A teraszon lévő építmény tetején látható egy kupola, melynek két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kicsinyke besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe. A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az
intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt “városnéző eszközt”, hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.
A déli oldalon az érdeklődők számára nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található.
Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20000 kötettel. A gyűjtemény folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162800 kiadványuk van 30 különböző nyelven. Itt őrzik az első magyar nyomtatott könyvet, a Budai Krónikát 1473-ból.
Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.

Érseki Palota:

A palota 1715-től 1732-ig Giovanni Battista Carlone, 1761-1775 között Josef Ignac Gerl, Fellner Jakab és Francz József, 1828-tól Zwenger József tervei szerint épült. Az érsekség kincsei között gótikus kelyhek, cibórium, ereklyetartó kereszt ejtenek ámulatba, de Mária Terézia császárnő koronázási palástját is itt őrzik. Pompás látvány az U alakú barokk épületegyüttes, az Érseki palota, amely az Érseki Gyűjteményi Központnak is otthont ad.

A parkot keletről az Eger patak határolja, partján sétány és kerékpárút húzódik. A francia parképítő művészet legszebb hagyományait őrzi. Érdemes bebarangolni a parkot: fái, hídja, kis ligetei megkapóak az év minden szakában. Az Érsekkert közepén található az Excalibur Középkori Lovagi étterem, mellette a város egyik legnagyobb sporttelepe és fedett körcsarnoka.

Az Érseki pincerendszer:

Az ország 7 csodájának egyike

A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a Várban lakni.
A polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épült palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót tárolták. Ez évente 11 – 12 millió bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, 3 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, a nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömködték. Hibát követtek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelték az alagutakat, ezáltal mind a mai napig a betonon átszivárog a talajvíz. De így a tufából kimosott mészből csodálatos cseppkőszerű mész-képződmények alakultak ki a falakon.

Jelenleg a turista sétálás közben a felszínen a török utáni barokk várost ismerheti meg.Ebben a pincében szerette volna a város bemutatni életképekben, interaktív jelenetekben, fény- és hanghatásokkal gazdagítva a város történetét 1004-től (a püspökség alapításától), 1687-ig (a törökök kivonulásáig). A pincerendszer a városnak az Európai Kulturális Főváros 2010 pályázatban a zászlóshajó projekt volt.
Mivel nem Eger nyerte el a kitüntető címet, így – bár a tervek megmaradtak – azok megvalósítása várat magára.

A pincerendszert 2007 februárjában, a 7 magyar csoda közé választották.

A pince hőmérséklete állandóan 12 fok, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc.

A Város a város alatt bejárata a Bazilika előtt, a Szent László szobor alatt található.

 200 éves pince:

A pincerendszer 4 ágból áll, az ágak 33-45 m hosszúak, együttes hosszuk 255 m. A pince 14 m mélyen van az udvarszint alatt. 2 fűthető éttermi ágában 160 fő befogadására van lehetőség. A vendégek eredeti környezetükben ízlelhetik a gasztronómia számára készített borokat, cigányzene és folklór program mellett.

A BORSZENTÉLY ágban érlelik a Hotel Korona Eger részére palackozott HÁZ BORAIT, melyek Vincze Béla, Gál Tibor, Thummerer Vilmos pincészetéből valók. Ezen kívül megtalálható számos egri borász minőségi borkínálata, köztük Vincze Béla, Gál Tibor, Thummerer Vilmos, Egervin, Gál Lajos, Tóth Ferenc stb. Egyben ezek a borok képezik az alapborkóstoló borait.

A „NEMZETI BORMÚZEUM” – ágban, régi borászattechnikai eszközök bemutatása mellett, Magyarország 22 borvidékének, több mint 500 féle palackozott, valamint a borszéfekben őrzött muzeális értékű borai találhatók.
A Vincellér borozóban és a pince éttermében felejthetetlen gasztronómiai élményt nyújtó vacsoraesteket rendeznek az ételek és borok harmonizálásával.
A pince Micski Istvánról lett elnevezve, aki az 1930-as világgazdasági válság után fogott a vendéglátós szakma műveléséhez, Arlóban. Borait Eger boros gazdáitól szerezte be, akikkel szoros barátság is kialakult. Egy- egy pohár bor mindig felüdülést nyújtott számára. Szeretettel és élvezettel fogyasztotta a bort, ha lehetősége volt, akkor cigányzene mellett tette mindezt.

Tiszteletére és emlékére, a kulturált borfogyasztás egyik ápolójaként lett a pince névadója.

A Serves Mariea (Mária szolgálói) rend egykori nyolc rendháza és temploma közül az egri az egyetlen, melyben ma is atyák és nővérek tevékenykednek.

Szent Anna Templom: Az egykori Irgalmas rendi kórházhoz tartozó templom ma ismét az Irgalmas rendi nővérek gondozásában működik.

Ciszter templom: A 91 éves török megszállás alól felszabadult városban, a templom helyén álló török dzsámiban 1687. december 20-án volt első katolikus hálaadó szentmise. Mennyezetig érő főoltára szokatlan és merész építésű, a magyar rokokó páratlan, látványos alkotása.

Rác templom: A 17. században a török elől menekülő, Egerben letelepedett szerb és görög családok építették a copf stílusú görögkeleti vagy rác templomot. Különösen szép gazdagon faragott és aranyozott ikonosztáza.

Minorita templom:   Sokak szerint Európa egyik legszebb barokk temploma a szigorú rendház mellett játékosnak tűnő Minorita templom, amelyet az európai barokk egyik legnagyobb mestere, Kilian Ignaz Dientzenhofer tervezett. A város főterén, a Dobó téren található templomból minden nap 11.00, 15.00 és 18.00 órakor harangjáték hallható.

A minaret Európa legészakibb török korból származó építménye, amely 14 szögletű, 40 méter magas karcsú tornya az 1596-tól közel száz éven át tartó török uralomra emlékeztet.
97 csigalépcsőn juthatunk fel a körerkélyére, ahonnan páratlan panoráma nyílik a városra.

Török fürdő:

A Eger Termál Kft vezetőiben 2005-ben formálódott meg az elhatározás: a város szívében fekvő frekventált helyen található reumakórház rekonstrukciója és a vizes létesítmény a Török Fürdő turisztikai hasznosítása, úgy, hogy egyidejűleg a betegellátás folytonosságát is biztosítsa. A Török Fürdő épületét eddig a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórháza csak betegellátás céljára használta.

A Kft 2005-ben a Magyar Turisztikai Hivatal által A működő műemlék gyógyfürdők fejlesztésének támogatására kiírt pályázatára adott be anyagot, s mely pályázaton 466 m forintot nyert.

A rekonstrukció során a tervezők igyekeztek a Kft kérésére az autentikus török hangulat kialakítására. Az épületben nem csak medencék (ilidzsa), hanem a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is találhatóak. Emellett a büfé, a masszázsok és pihenőrész még tovább erősíti a törökös hangulatot. A beruházás lényegegét, egyediségét a török hangulatú, relaxációt nyújtó fürdőzés és masszázs jelenti. A vendégek számára az építészeti kialakításokkal a török kor hangulatát idézi fel. Nyáron egy közlekedőn keresztül lehetőség van a Strand területére való kijárásra is, így ez a lehetőség növelni tudja a Török Fürdő befogadó képességét.

A Török Fürdőben nem csak szórakozási és kikapcsolódási, hanem gyógyászati szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az ide látogatók.

A Termálfürdő Eger belvárosában található mintegy 5 hektár területen egyedülálló természeti környezetben. A fürdőkultúra komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, már a törökök is éltek a hódoltság idején az itteni gyógyvizek adta lehetőségekkel.

A fürdő hét medencéjéből négyet gyógyvízzel töltenek, melyből kétféle minőséggel rendelkeznek. Az egyik a fürdő környékén feltörő langyos vizű forrásokból fakadó, 28 – 29 °C-os radongáztartalmú, a másik a 47 °C-os kénes kalcium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz. Ezt a fürdőbe csővezetéken szállítják és 1.200 – 1.600 méter mély kutakból nyerik. Ezek a vizek elsősorban a reumás betegségek kezelésében játszanak fontos szerepet.
Az 1998 – 2002 között végrehajtott fejlesztések eredményeként új 50 m-es úszómedence, gyermek élmény medence és felnőtt nyitott-fedett élménymedence létesült. Az egész évben folyamatosan üzemelő létesítményben 16 féle élményelem szolgálja a vendégek egészséges szórakozási igényeiknek kielégítését.
A fürdőbe látogatók botanikai ritkaságok, művészi alkotások egész tárházát találhatják.

Termálmedence
A 37 fokos, kénes termálvíz 80 cm mély. A kényelmi elemekkel felszerelt nyitott és részben fedett medence egész évben várja a vendégeket.
Dögönyöző
Ez a 3 méter mélyre süllyesztett medence a gyógymedencék mellett található, a dögönyözőben 6 vízkiömlő üzemel 2 méter magasan.
A dögönyözőt is gyógyvízforrás táplálja.
Gyermek vizivár
A 30 fokos víz mélysége 30-130 cm mély. A gyerekeknek remek szórakozást nyújt a vízforgatóval, élményelemekkel gazdagon felszerelt medence, mely a főszezonban várja a vendégeket.
Úszómedence
A 26 fokos víz 225 cm mély, 8 pályás vízforgatós úszómedence a főszezonban várja a sportolni vágyókat.
Nagymedence
A 28 fokos víz 1 és 2,2 méter közötti mélységű, a medence vize radonos gyógyvíz, melyet a medencében lévő forrás táplál. A nagymedence szezonálisan üzemel.
Fedett – nyitott felnőtt élménymedence
A 31 fokos víz 1,1-1,3 m mély, vízforgatóval ellátott medencében 27 élményelem szolgálja a kikapcsolódást.
Gyógymedence
29 fokos radonos gyógyvizes medence, 1,1 m mély.
Ezt a medencét a Törökfürdő forrásai töltik.
Gyermekmedence
A 29 fokos gyógyvizes medence 70 cm mély.
A gyermekmedence szezonálisan üzemel.

Wellness Ház
A fürdőszolgáltatással együtt vehető igénybe a strand területén található Wellness Ház. Az egész évben nyitva tartó komplexumban infraszauna, finn szauna, gőzkabin, pezsgőfürdő, masszázs és szolárium várja a vendégeket. A Wellness Házat télen fűtött folyosó köti össze a szomszédságában található termálmedencével.

Eger a tüzes vörösborok hazája is: a Szépasszony-völgy tufába vájt évszázados pincéiben megkóstolható a világhíres Egri Bikavér.

A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. Nevének kialakulásához legendák sora fűződik. Egy 1843-as irat alapján, Bakó Ferenc néprajzkutató szerint, a “Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Más kutatások szerint a völgyben illetve annak közvetlen közelében lakott egy valóban szép asszony, akire szintén visszavezetik a völgy elnevezését.

A területet a XIX. sz. első negyedében Koháry Völgynek hívták, (1687-ben Eger vár felszabadításában részt vett Koháry István vice generálisról elnevezve.

A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján.
A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helységekre.

1781-ben, 32 borospincéről számol be egy összeírás. Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadban szorosan kapcsolódott össze a több mint 150 pincét számláló Szépasszony-völggyel. A völgy mai pincecsoportja a II. világháborút követően, a földreform után épült meg.

A felszín alatti bortárolás nem általános és nem túl régi kialakulású jelenség Európában. A kőbe vágott lyukpincék Magyarország egyes borvidékeire jellemzőek. A felszín alatti lyukakban, földalatti folyosókban történő bortárolás a múltban egyedül Észak- Magyarországon, nevezetesen a Tokaj-Hegyalján, a borsodi Hegyközben, továbbá Eger és Gyöngyös vidékén volt általános.

Eger és a környékén található pincék, kevés kivételtől eltekintve, riolittufába vágott lyukpincék. A riolittufa kiválóan alakítható, benne a bor állandó 10-15 oC-os hőmérsékleten tartható. Sajátos típust alkotnak, eltérően az alföldön használatos, bár földalatti, de tégla- vagy kőboltozatos pincéktől, vagy a Dunántúl egyes borvidékeinek a föld fölé épített kő vagy borona présház pincéitől. Az említett Dunántúli és az Észak-Magyarországi forma között a lényeges különbség abban áll, hogy míg a Dunántúli pincék keletkezésekor a borház volt az első, addig Egerben és környékén a földbe vájt üreg, míg a bor tárolásának és érlelésének helye, melyhez csak későbbi időkben járult a borház.

A Szépasszony-völgy területe az egri püspök tulajdona volt. Pincét vágni csak a püspök engedélyével lehetett. Így alakulhattak ki a csoportos, egyidejűleg vágott, utcába rendeződött pincék sorai. A “pinceváros” 1999-ben ébred fel álmából, amikor a Szépasszony-völgy kijelölt gazdája lett a Városgondozás Eger Kft. Jelentős beruházások történtek Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Kft.-nek és a Gazdasági Minisztérium- Széchenyi Terv keretein belül nyújtotta pályázati lehetőségeinek köszönhetően.

2000-ben megépült a központi díszpark és az autóbuszok, személygépjárművek várakozására egyaránt alkalmas burkolt parkoló. A parkban került elhelyezése a neves művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán két köztéri szoboralkotása: a “Szépasszony” és a Hordón ülő Bacchus. A következő évben megkezdődtek a “Piknik park” munkálatai, mely 2002-ben nyerte el végleges arculatát.

Egy régi probléma megoldását jelentette, a mutatványos és vásározó tevékenységnek kulturált helyszínt biztosító vásártér kialakítása a 2003-as év tavaszán. Ezek a beruházások jelentős mértékben megélénkítették a völgy életét. A pincetulajdonosok egyre nagyobb létszámban alakítják át, újítják fel, szépítgetik borházukat és pincehomlokzataikat.

A Szépasszony-völgy életében a következő mérföldkövet a 2004-es év jelenti. A Városgondozás Eger Kft. helyett ez év márciusától, az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. (Evat Zrt), vette át az üzemeltetési feladatokat. A cég felismerte az akusztikai lehetőséget a színpad fekvésében, ezért a teljes felületi felújítás mellett a nézőtéri ülőhelyeket is átvizsgálta és átalakította.A színpadhoz tartozó öltözők és zuhanyzó blokkok kialakítása szintén megtörtént, így komfortosabbá vált a vendégelőadó művészek munkája.

Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:     www.eger.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »