Füzér, Magyarország észak-keleti részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hegyköz kistérségben a magyar-szlovák határnál helyezkedik el.
A község múltja a történelmi középkorra nyúlik vissza és a vár a mai napig a község központi eleme, fő turisztikai látványossága. A térség turisztikai vonzerejét az érintetlen természet és a gazdag, hagyományokon alapuló kulturális vonzerő jelentősen emeli. A természeti vonzerők megléte az érintetlenségnek köszönhető. A tudatos beavatkozás eredménye a kialakított tájvédelmi körzet és a védett természeti területek. A tiszta szennyezéstől mentes,attraktív környezetet változatos kulturális vonzerők egészítik ki. A Nagy-Milic, a környező hegyek, erdők, a gazdag növény- és állatvilág nagyszerű élménnyel szolgálnak az ide látogatóknak, melyre a koronát a Füzéri vár nyújtotta esztétikai és erkölcsi élmény teszi fel.
A jelentős történeti, építészeti értékeket képviselő vár helyreállítása csaknem egy évtizede kezdődött meg. Ez idő alatt valósult meg a gazdasági épületrész fennmaradt falainak állagvédelme, megkezdődött a lakópalota északi észak-nyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója és befejeződött a vár bejáratát védő kapubástya és torony helyreállítása. Fokozatosan kibontakozik a vár XVII. században létező képe, a romból újra bejárható, alaprajzában, részben rekonstruált tereiben, tömegében az egykori állapotot felidéző építménnyé válik. A község központjában álló katolikus templom még az államalapítás idején épült, mára már középkori részletei kisebb mértéket képviselnek. Tornya és szentélyének mai formája 1804-ben készült el, a templom Szent István oltára 1875-ben az orgona 1877-ben , a kórus 1895-ben készült. A templom 1998-as felújítása során román kori festmények és egy románkori ajtó is napvilágra került, a templom felújítása folyamatban van. A református templom 1785 után épült fel. Az egyszerű puritán épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, 1832-ben készült festett famennyezett jelenti. A templom külső felújítása a tavalyi évben fejeződött be. A tájház a füzéri paraszti építkezés, lakás és eszközkultúra bemutatására helyreállított lakóház. A berendezés a század eleji füzéri kisparaszti életmódot reprezentálja.
A község jelenét máig meghatározza, a szlovák hagyományok méltó ápolása, azok megőrzése. A múlthoz való ragaszkodás valamint a kisebségek szerveződésére 1977-ben megalakult a Szlovák Nemzetiségi Pávakör, majd 1994-ben a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat. A község az elmúlt években a hagyományok megőrzésére találkozót szervezett. 2004-ban volt XVI. rendezvényünk, mely a térségben élő kisebbségek, főként szlovák, német, ruszin és a határon túli, Szlovákiából érkező hagyományőrző együttesek, csoportok kultúrájának bemutatására, megismertetésére adott és ad lehetőséget.
A község meglévő turisztikai vonzerejének fokozása, a meglévő értékek megőrzésének és továbbadásának igénye ösztökélte és eredményezte a 2003 évben először megrendezett Füzéri Vár napok rendezvénysorozat létrejöttét.
A Nagy Milic déli lábánál magányosan kiemelkedő, meredek sziklafalú hegykúp tetején állnak Fűzér várának romjai. Legkorábbi Árpád-kori erősségeink egyike, melyet a várat közel kétszáz évig uraló Perényiek építtettek ki. A kornak megfelelő védművekkel látták el a többszintes épületet, s ekkor emelték a gótikus kápolnát is. A kápolna alsó helyiségeiben rejtegette a Mohácsi vész után egy évig, Perényi Péter koronaőr nemzeti ereklyénket, a Szent Koronát, majd azzal együtt török fogságba esett. A vár számos tulajdonosai közül az utolsó Thököly Imre volt; felkelésének leverése után, 1683-ban a császári csapatok fölrobbantották a várat, így a Rákóczi szabadságharc idején már nem volt jelentősége.
A szabálytalan alaprajzú vár falainak jelentős része áll, legépebben kétemeletes, szép, gótikus kápolnája maradt meg, melynek tetőszerkezetét felújították és zsindelyborítással látták el a közelmúltban. 2002. április 30-án avatták fel a várkápolnát, s falára emléktáblát helyeztek a Szent Korona ittlétének emlékére. Régészeti feltárása és többi részének felújítása jelenleg is folyik. Falai közül gyönyörű kilátás nyílik a Hegyköz medencéjére és a környező hegyvidékre. A vár alatti kb. 19 hektárnyi természetvédelmi területen több ritka növényfaj él.
A lépcsőzetes zsúppal fedett – datált mestergerendája szerint 1879-benépült -, kőfalú lakóház a hegyközi parasztság zömét képező kisparaszti gazdaságok lakóépítményeinek jellemző típusa.
A ház beosztása: szoba + pitvar + kamra + külön bejáratú istálló. A kisparaszti életmódot és lakáskultúrát reprezentálja a lakószoba bútorzata és térbeosztása is. A portán, ami ma tájház, még hidas kiképzésű ácsolt disznóól, s a hegyi szóhasználatban sopnak nevezett – favázszerkezetes – szekérszín őrzi a hagyományos gazdálkodás emlékét.
Az épületben 1981-ben nyílt meg a község tájháza.
További információk:
