2460 lakosú város a Hernád-völgyében, a Zempléni-hegység lábánál. Abaúj megye székhelye volt 1647-ig. Nevezetes terméke a 136 literes gönci hordó, ezekben érlelték a tokaji bort. A XIV. századi katolikus templomot a XVIII. században barokk stílusban átalakították. A templom közelében ismeretlen helyen nyugszik Károlyi Gáspár, a Biblia első magyar fordítója. A Dobogó-hegyen állnak a Nagy Lajos király által 1371-ben alapított pálos kolostor gótikus templomának romjai, a Nagy-Amadé-hegyen pedig az Amadé-vár romjai. A város északi részén gyógyvíz fakad.
A “Huszita-ház”, vagy más néven “cseh-ház” épület elnevezés nemcsak Göncön, hanem a környező településeken is megtalálható. A néphagyomány való alapját – azaz, hogy e házakat husziták lakták volna – a kutatások eddig még nem erősítették meg, máig is vitatják.
Az erődszerű lakóépület a Gönci-patakkal párhuzamosan futó főút mentén áll, mely a századok során észak-déli kereskedelmi és hadiútként szolgált. A házat mészkőhabarcsba rakott kőfalazat, emelt lakószint, szűk ablaknyílások, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatok jellemzik.
A műemlék jellegű épület lakótere három osztatú. 1832-ben jelentős átalakításon ment keresztül, s az 1975-1978-ig tartó újabb átalakítás során nyerte el mai formáját.
A “Huszita-ház” udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, mely magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. Az kőépületek kontyoltak és szinte valamennyi alápincézett.
További információk:
