Az Alföld és a Mátra hegység “találkahelyére”, a sekély vizű, mégis igen szeszélyes Zagyva folyó két partjára épült Hatvan éppen hatvan kilométerre fekszik Budapesttől, így sokan hiszik, hogy neve földrajzi fekvésére utal.
A fontos útkereszteződésre települt város azonban egyes feltételezések szerint Árpád-házi Szent László király korában (1077-1095) kapta a nevét, amikor is 60 besenyőt telepítettek ide. Mások szerint viszont elnevezése, amellyel 1235-ben találkozunk először “Hotvin” alakban, egy előkelő személy emlékét őrzi még a honfoglalás idejéből.
A város területén már az újkőkorszakban is élt ember. Hosszú történetének kimagasló értékű emlékei a Strázsa-hegyi bronzkori településleletek, amelyek alapján világszerte “hatvani kultúra” néven tartják számon ezt az időszakot. A középkori Hatvan háromszor is helyet adott országgyűlésnek illetve részleges gyűlésnek. 1525-ben itt tartották az ún. “lármás” országgyűlést, amelyen a köznemesek a török fenyegetés árnyékában leváltották a nádort, s Werbőczy Istvánt választották meg helyette.
Hatvan földsáncokkal, palánkokkal gyengén védett vára nem tudta megakadályozni, hogy a terjeszkedő török birodalom fennhatósága alá kerüljön, amelytől csak 1686-ban szabadult meg, de 1715-ben egy összeírás már a megye hat városa között említi.
A főtéren álló, szecessziós stílusú Városháza, Hatvan egyik legszebb épülete a 12. századi premontrei kolostor, majd 18. századi kapucinus zárda falainak felhasználásával épült 1910-ben. Előtte oroszlános díszkút ékesíti a hangulatos teret.
Grassalkovich kastély:
A közép nemesi sorból az ország egyik leggazdagabb főurává emelkedő Grassalkovich Antal az 1740-es évektől több kastélyt is emeltetett az országban, s a kor főúri szokásaihoz híven, mindegyik kastélyában könyvtártermet is berendeztetett.
A magyarországi kastélyépítészetre komoly hatást gyakorolt, s az általa építtetett barokk, részben már copf stílusba hajló kastélyokat “Grassalkovich stílusúnak” is szokás nevezni. Közülük a hatvani készült a legkésőbb, 1754 és 1763 között, s ez az egyik legjobb állapotban megmaradt épület.
A város főterének, a Kossuth térnek szembetűnő, magas művészi színvonalú épülete, az 1751-1755 között emelt, barokk stílusú római katolikus Szent Adalbert templom is Grassalkovich Antal építtető kedvét dicséri.
Ajánlott útvonal: Budapesttől az M3-as autópályán, kb. 57 km.
További információk:
