Heves megye

Heves megye

A tájegység legfőbb építészeti vonzereje Eger belvárosa, a barokk és klasszicista házsorok, a székesegyház, a líceum, a török hódoltság idejéből fennmaradt minaret, az egri vár történelmi műemlékei.
A vidék legnagyobb vízgyűjtője az Eger-patak. A környéken sok forrás található, Egerben gyógyforrás táplálja a fürdőt. Az itteni természeti értékek védelmére is kiterjed a Bükki Nemzeti Park fennhatósága. A környék klímája és talajadottságai kedveznek a szőlőtermesztésnek. A borvidék leghíresebb bora a bikavér.Eger méltán lett messze földön is híres a barokk városaként, hiszen a történelmi városmagban számos szép és értékes barokk és késő barokk épületet csodálhatunk meg. Látogasson el a Szépasszony-völgybe, ahol megkóstolhatja az egri borvidék legtekintélyesebb és legismertebb borát, az Egri Bikavért; mártózzon meg a gyógyító hőforrásban Egerszalókon, és tegyen egy kirándulást a romantikus Szalajka-völgybe! Megismerkedhet a matyók életével Mezőkövesden, de érdemes meglátogatni a mezőkövesdi Zsóry-fürdőt vagy a bogácsi termálfürdőt is.

Bükki Nemzeti Park:

Az ország legnagyobb erdős, hegyvidéken elterülő parkját 1976-ban alapították.

A hegység természeti értékeit felfedezhetjük gyalog- vagy kerékpártúrával, melynek során egy kis szerencsével a ritka növényfajokat és a gazdag állatvilágot is megismerhetjük. Az erdős nemzeti park minden évszakban más-más arcát mutatja az ide látogatóknak.
A park egész évben látogatható a jelzett turistautakon, kivéve a fokozottan védett területeket, ahova csak a Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével lehet bemenni.

A hegység peremén várromok helyét jelző nevek sora szól a középkor történelméről (Szarvaskő, Dédes, Gerenna, Ódorvár stb.). Épségben maradt még a bélapátfalvai Ciszterci monostor temploma.
Ipari emlékek: az ómassai vashámor, az erdei vasútvonalak (Felsőtárkány, Lillafüred, Szalajka-völgy), a bükkszentkereszti üveghuták és helyenként még mai is üzemelő faszénégető,mészégető kemencék.
Lillafüreden kettő, a Szt. István-cseppkő és az Anna-mésztufa barlang várja a látogatókat, Szilvásváradon a “Bükk természet képe” c. kiállítás, a Hór-völgyben, az Oszla tájház helytörténeti gyűjteménye mutatja be a nemzeti park természeti és kulturális értékeit.

Az egri szőlő és borkultúra kezdete a honfoglalás utáni időszakból származik. A XV. századig Egerben és környékén csak fehér borszőlőfajtákat termesztettek. A XV. század végére a XVI. század elejére megváltozott a fajtahasználat és jelentős vörösbortermelés alakult ki.

Kadarka Egerbe a rácok közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjéről és Burgundiából is hoztak be vörös bort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának, a Bikavérnek a legendája ugyancsak a középkorhoz kötődik.
A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri körzethez 14, a Debrői körzethez 4 település szőlőterületei tartoznak.

Éghajlata az ország több más borvidékénél hűvösebb, száraz jellegű. Talajképző kőzetei és talajai változatosak.
Hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község körzetében a Hárslevelű alapozta meg. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül.
A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlőfajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrői körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay.
A borvidék összes területe: 22 342 ha.
A borvidékbe tartozó települések száma: 18.

A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. Nevének kialakulásához legendák sora fűződik. Egy 1843-as irat alapján, Bakó Ferenc néprajzkutató szerint, a “Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Más kutatások szerint a völgyben illetve annak közvetlen közelében lakott egy valóban szép asszony, akire szintén visszavezetik a völgy elnevezését.

A területet a XIX. sz. első negyedében Koháry Völgynek hívták, (1687-ben Eger vár felszabadításában részt vett Koháry István vice generálisról elnevezve.

A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján.
A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helységekre.

1781-ben, 32 borospincéről számol be egy összeírás. Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadban szorosan kapcsolódott össze a több mint 150 pincét számláló Szépasszony-völggyel. A völgy mai pincecsoportja a II. világháborút követően, a földreform után épült meg.

A felszín alatti bortárolás nem általános és nem túl régi kialakulású jelenség Európában. A kőbe vágott lyukpincék Magyarország egyes borvidékeire jellemzőek. A felszín alatti lyukakban, földalatti folyosókban történő bortárolás a múltban egyedül Észak- Magyarországon, nevezetesen a Tokaj-Hegyalján, a borsodi Hegyközben, továbbá Eger és Gyöngyös vidékén volt általános.

Eger és a környékén található pincék, kevés kivételtől eltekintve, riolittufába vágott lyukpincék. A riolittufa kiválóan alakítható, benne a bor állandó 10-15 oC-os hőmérsékleten tartható. Sajátos típust alkotnak, eltérően az alföldön használatos, bár földalatti, de tégla- vagy kőboltozatos pincéktől, vagy a Dunántúl egyes borvidékeinek a föld fölé épített kő vagy borona présház pincéitől. Az említett Dunántúli és az Észak-Magyarországi forma között a lényeges különbség abban áll, hogy míg a Dunántúli pincék keletkezésekor a borház volt az első, addig Egerben és környékén a földbe vájt üreg, míg a bor tárolásának és érlelésének helye, melyhez csak későbbi időkben járult a borház.

A Szépasszony-völgy területe az egri püspök tulajdona volt. Pincét vágni csak a püspök engedélyével lehetett. Így alakulhattak ki a csoportos, egyidejűleg vágott, utcába rendeződött pincék sorai. A “pinceváros” 1999-ben ébred fel álmából, amikor a Szépasszony-völgy kijelölt gazdája lett a Városgondozás Eger Kft. Jelentős beruházások történtek Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Kft.-nek és a Gazdasági Minisztérium- Széchenyi Terv keretein belül nyújtotta pályázati lehetőségeinek köszönhetően.

2000-ben megépült a központi díszpark és az autóbuszok, személygépjárművek várakozására egyaránt alkalmas burkolt parkoló. A parkban került elhelyezése a neves művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán két köztéri szoboralkotása: a “Szépasszony” és a Hordón ülő Bacchus. A következő évben megkezdődtek a “Piknik park” munkálatai, mely 2002-ben nyerte el végleges arculatát.

Egy régi probléma megoldását jelentette, a mutatványos és vásározó tevékenységnek kulturált helyszínt biztosító vásártér kialakítása a 2003-as év tavaszán. Ezek a beruházások jelentős mértékben megélénkítették a völgy életét. A pincetulajdonosok egyre nagyobb létszámban alakítják át, újítják fel, szépítgetik borházukat és pincehomlokzataikat.

A Szépasszony-völgy életében a következő mérföldkövet a 2004-es év jelenti. A Városgondozás Eger Kft. helyett ez év márciusától, az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. (Evat Zrt), vette át az üzemeltetési feladatokat. A cég felismerte az akusztikai lehetőséget a színpad fekvésében, ezért a teljes felületi felújítás mellett a nézőtéri ülőhelyeket is átvizsgálta és átalakította.A színpadhoz tartozó öltözők és zuhanyzó blokkok kialakítása szintén megtörtént, így komfortosabbá vált a vendégelőadó művészek munkája.

Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére.

További információk: www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »