Nógrád megye észak-keleti részén, festői környezetben, a Mátra-hegység észak-nyugati lábánál terül el. A község Salgótarjántól és a 21. számú főközlekedési úttól 7 kilométerre fekszik.
A Tájház egyik részében bemutatjuk a kenderfeldolgozás eszközeit, a kazári népviseletet és a régen használt palóc eszközöket.
Az épület hátsó részében 2003. augusztus 16-án nyitották meg Bagi András vasaló-kiállítását, mely híven tükrözi a vasalók fejlődésének történetét. Megtalálhatók itt a tűzhelyen melegíthető, betétes és faszenes vasalók mellett a villanyvasalók ősei is.
Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése.
Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon is alig több mint hat helyen.
A riolittufa egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva.
A bakancsos turisták nagy örömére már elkészült az ide vezető útvonal, és táblák igazítják útba, információs térképek tájékoztatják az érdeklődőket. A Kazárról kivezető földút baloldalán egy érdekes földtani szelvény is látható, amely az ottanii emelet felső részének, a kárpáti emelet bázisképződményeinek tanulmányozására alkalmas. A rétegekben szívkagyló és kecskeköröm-maradványokra bukkantak. Mindkét védett terület Mátraszele irányából is megközelíthető, de onnan már meredekebb az út.
Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 106 km. Haladjon az M3-as autópályán Hatvanig, tovább a 21-es számú főúton (Bátonyterenyéig) és a 23-as számú főúton.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.kazar.hu
