“Mátraderecske a világ legszebb faluja”, amely reméljük nemsokára az “Érrendszeri betegek Mekkája” lesz! – mondta Dr. Tóth Eszter fizikus-tanár, – aki bejárta a világot és nagy-nagy szeretettel beszélt radon kutatási előadásaiban mindenkinek a faluról.
A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében helyezkedik el. Közkedvelt kiránduló- és gyógyfürdőhely. A község természeti kincsekben gazdag, fekvése szemet gyönyörködtető, levegője tiszta.
A település határában van a feltehetőleg a XI-XIII. sz.-ban az Aba nemzetség által építtetett Kanázsvár, amely a török hódoltság idején elpusztult. A várrom a Mátraderecske – Recsk között húzódó hegyháton található. Négyzet alaprajzú megmaradt tornya még ma is büszkén emelkedik a Baláta-bércen.
A település régebben termálvizéről vált híressé, a 90-es évek közepétől pedig Magyarország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (Mofetta) található nálunk. A Mofetta a szív- és érrendszeri betegek, magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegségek gyógyítására alkalmas.
A település nagy része megőrizte a palóc építészet jellegzetes formáit. A népi építészet jellegzetességei a település szerkezetében is nyomon követhetők.A palóc hagyományok őrzése is jellemző a településre.
A falu különlegessége az a Magyarországon egyedülálló természeti jelenség, amelyet a szaknyelv “mofettá”-nak, vagy “szárazfürdő”-nek nevez (a geológusok mofettának nevezik a sok szén-dioxidot tartalmazó viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzőlgést). A mintegy 1000 m mélységből feltörő nagy szén-dioxid tartalmú gyógyhatású gáz, a benne szintén gyógykoncentrációban fellelhető
radontartalommal különlegesen hatásos elsősorban a verőérbetegségekben (különböző eredetű és súlyosságú alsó végtagi érszűkületek), cukorbetegség érszövődményei, magas vérnyomás, különféle reumatikus betegségek, súlyos érrendszeri érintettséggel járó autoimmun betegségek, köszvény, csontritkulás, egyes nőgyógyászati betegségek, meddőségi és impotencia problémák, vegetatív
idegrendszeri eredetű belgyógyászati panaszok kezelésében.
Az elvégzett vizsgálatok alapján az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a természetes módon feláramló és gyógyászati célra foglalt széndioxid gázforrás gázát 1999-ben gyógygázzá, a gyógyászati központot 2006-ban gyógygázfürdő intézménnyé minősítette. A
szárazfürdőben a Mátyás király út 19/a. alatt egy kúra során általában 15 alkalommal vehetik igénybe az alkalmanként 20-25 perces kezelést szigorú szakorvosi és szakasszisztensi felügyelet mellett.
A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai.A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll.
Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását.
Eredetileg talán egy hétoldalú lekótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögű lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele. Legismertebb és legnagyobb ilyen lakótorony hazánkban a visegrádi Salamon-torony.
Ennek alapján feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése is a XIII. század második felében történt. A hatalmas Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette. A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetőleg még más közeli falvak, birtokok is.A lakótornyot valamivel később, talán a XIII. században, vagy a XIV. század első felében egy várfallal körülvett udvarral bővítették kelet felől, amely fal a hegytető egy részének vonalát követte. Az udvart kerítő várfallal együtt vagy valamivel később épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 m magasságig ma is áll. Sarkait szépen megmunkált, szabályosra faragott kváderkövek erősítették. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évről évre lehulló sok kő, törmelék.
A várba eredetileg kelet felől lehetett bejutni, ahol a bérc, sziklafennsík kapcsolatban állt a hegyvonulattal. A várba való bejárást azonban a sziklába vésett, vágott kettős árokrendszerrel nehezítették meg az ellenség részére, ahogy azt a Benevárnál, a markazi és a szarvaskői vár romjainál is láthatjuk. Az árok felett, ahol az út vezetett, hidak, a kapu előtt felvonóhidak állhattak. Az árok által határolt terület a vár külső udvara volt, ahogy az a szarvaskői várnál is jól megfigyelhető. A várba Háromhányás-puszta irányából felvezető út a gyepes hegyoldalban
jól kivehető.
A várból széttekintve, délre Recsk községet, a Nagy-kő kopár szirtjét láthatjuk. Balról jobb felé fordulva egy több hegyből álló gerincsor tárul elénk, amelyet az Oroszlánvár zár le. Ott állt egykor Oroszlánkő vára (602 m), ahová szükség esetén jelzéseket is adhattak Kanázsvárból.
A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is őrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcső vezet. Biztosra vehetjük, hogy e falmaradvány nem egy különálló torony, őrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony.A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsősorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.
Jelzett turistaúton megközelíthető.
További információk:
