Mezőkövesd

Mezőkövesd

A Matyóföld “fővárosa” a régészeti leletek alapján már a honfoglalást megelőző időkben is létezett. A feltehetően a tatárok által elpusztított falu neve 1275-ben is még “Terra Kuesd” azaz Kövesd föld formában, és nem lakott településként fordul elő egy oklevélben. A XIV. században a közeli Cserépvár birtoka, míg a XV. században már Diósgyőr várához tartozott. A Hunyadiakhoz több emlék is köti: 1456-ban Hunyadi János itt kötött békét a huszitákkal, 1464-ben Mátyás királytól mezővárosi (oppidum) rangot és számos kiváltságot kapott, címer- és pecséthasználattal. A Matyó nevet a szájhagyomány Mátyás király nevének becézett formájából eredezteti.
Az 1596-os mezőkeresztesi vesztett csata után a város sorsa megpecsételődött, rövid időre el is néptelenedett, ám a XVIII. század közepe táján már ismét jelentős település. Ekkor az ónodi helyett az egri járáshoz tartozott, de korábban szerzett kiváltságait elvesztette. 1806 márciusában a Napóleon elől menekített Szent Koronát egy éjszakán a mezőkövesdi plébánián őrizték. 1849-ben a kápolnai csata után itt gyülekező honvédsereg sikerrel ütközött meg Deyne osztrák tábornok csapataival. 1887-ben a mezővárosból nagyközség lett. A XX. század elején a nehéz gazdasági helyzetben 168-an vándoroltak ki Amerikába. A település a városi rangot csak 1973-ban kapta vissza.
Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével együtt nevezik matyóknak. Színes népviseletükkel, sajátos népművészetükkel, hagyományaikkal különleges néprajzi egységet alkottak és alkotnak még ma is a katolikus matyók a környező települések protestáns népessége között. (Az ország más területein is matyóknak hívták a református környezetben szigetként megmaradt római katolikus népcsoportokat.) A jellegzetes matyó viseletes hímzés főleg a mezőkövesdi íróasszonyok (hímzésrajzolók) keze nyomán virágzott ki a XIX. század utolsó harmadától.
A legenda szerint egyszer egy matyó legényt elvitt az ördög. A menyasszonya könyörgött, adja vissza neki egyetlen kincsét. Az ördög feltételül szabta, hogy hozza tele a leány a kötényét virággal – télvíz idején! A leány telehímezte a kötényét rózsával, és visszakapta szerelmét. Azóta Matyóföldön nemcsak a leányok, hanem a legények is cifra kötényt hordanak az ördög ellen. A nagyobb programok is a matyó kultúra körül szerveződnek: a nemzetközi Matyóföldi Néptáncfesztivál (minden év augusztus első hétvégéjén), a Matyó vigasságok (ahol még látható a matyó lakodalmas) és a háromévente megrendezett Kisjankó Bori országos hímzőpályázat és kiállítás.
A városhoz tartozik a 3-as út melletti Zsóry fürdő. 1939-ben olajkutató talajfúrás során, csaknem 800 méter mélységből 72 Celsius-fokos, nagy kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szabad szénsavat tartalmazó víz tört elő. A kutat Zsóry Lajos birtokán fúrták, és neve rajta maradt a fürdőn, amit 1983-ban gyógyfürdőnek nyilvánítottak.

Hírnevét a hungarikumként számon tartott „matyó” hímzésnek és a Zsóry-fürdő gyógyító vizének köszönheti. A „Hadas”, skanzen jellegű városrész népi műemlékházaiban iparművészek tevékenykednek. Itt található a legismertebb matyó mintatervező, Kisjankó Bori Emlékháza is, közelében pedig az Európa-hírű a Mezőgazdasági Gépmúzeum. A matyó népéletbe nyújt bepillantást a több, mint fél évszázados Matyó Múzeum. A közelmúltban nyílt Andok Népművészeti Galériában Dél-amerikai népviseletek, hangszerek, használati tárgyak kerülnek bemutatásra. A barokk Szent László templom egyedi freskóit városunk szülötte, Takács István készítette. A modern Jézus Szíve templom búcsújáról híres. Városunk kiemelt eseményei: Matyó Húsvét, Mátyás Király Reneszánsz Hétvége, Matyóföldi Folklórfesztivál, Fúvószenekarok és Mazsorett Csoportok Nemzetközi Fesztiválja, Zsóry Lovas Napok. A város határában fekszik Észak-Magyarország legnagyobb fürdője a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő. A kénes gyógyvíz reumás megbetegedések, ízületi gyulladások és kopások, enyhítésére, gyógyítására valamint sérülések, ortopédiai műtétek utókezelésére alkalmas. A fürdő 10 hektáros területén 12 medence, köztük fedett és szabadtéri gyógymedencék, hullámfürdő, élményelemekkel gazdagított felnőtt- és gyermekmedence, valamint fedett uszoda található. A szolgáltatások a 2010-ben zajló fejlesztések során újabb fedett és nyitott élménymedencékkel, wellness részleggel és pihenőterekkel bővülnek. A városban elsősorban vendégházakban, a fürdő melletti üdülőterületen pedig minden szálláskategóriában (nyaralótól, kempingtől a hotelig) nyílik lehetőség hosszabb rövidebb pihenésre.

A Matyó Múzeumban ízelítőt kapunk a hajdan mindennapi viseletekből, a nők hosszú, harang alakú szoknyáiból, a színpompás fejdíszekből, a legények hosszú, bő ujjú, ugyancsak gazdagon kivarrott ingeiből; s megismerkedhetünk a matyók életével, szokásaival, a summás élettel, valamint a háromosztatú parasztházak berendezési tárgyaival. Kisjankó Bori „százrózsája” is ebben a múzeumban kapott helyet.
A múzeum bejáratánál az 1954-ben elhunyt “százrózsás íróasszony”, az iskolát teremtő Kisjankó Bori mellszobra tekint ránk, míg 1850 körül épült lakóházában – ma Emlékház – a színpompás ragyogás mögött meghúzódott régi szegényparaszti életformát is megismerhetjük.

Hadas városrész

A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész. A régi, 100-150 éves házak ma tájházként, alkotóházként várják a látogatókat. A házakban gyékényezés, a szövés-fonás, a bútorfestés, a mézeskalács- és tűzzománc-készítés, a hímzés, a fazekas és üvegcsiszoló mesterség rejtelmeivel ismertetik meg a látogatókat. Többségükben ajándék- és emléktárgyak is megvásárolhatók.

Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye, benne traktorok, gőzgépek, lovas járgányok, egykor malmokat hajtó vízikerék és vízturbinák a múlt századból, de láthatók itt cséplőgépek, darálók, kendertörők, szecska- és répavágók, lófogatú talajművelő, vető- és szállítóeszközök is, s különleges jelentőségű a népi kovácsművesség munkáit bemutató gyűjtemény.

A Zsóry Fürdő:

Az ország határain belül és kívül sokan ismerik és szeretik Mezőkövesd egyik “nagy nevezetességét”, a télen-nyáron nyitva tartó Zsóry termál- és gyógyfürdőt.
A fürdő alapítója Szentléleki Zsóry Lajos, aki Mezőkövesd főszolgabírája, majd országgyűlési képviselő lett. 1938-ban engedélyezte, hogy saját birtokán kőolajat feltáró fúrást végezzenek. A fúró nem hozott fel ugyan olajat, de 1939. február 25-én a fúrást végző emberek csodálkozására és örömére 875 m mélységből, triász kori víztárolóból gejzír módjára 30 méteres melegvíz oszlop tört fel. A kút percenként előbb 3000 liter, majd három hét múlva már 5000 liter 68 C fokos vizet adott.
Zsóry Lajos 1940. január 1-től palackozott formában hozta forgalomba az ásványvizet, majd 1940 júliusában megnyitotta az első 35×18 méteres fürdőmedencét, amely most uszoda.
A későbbi ismételt vizsgálatok is egyértelműen igazolták, hogy a mezőkövesdi Zsóry termálvíz értékes ásványvíz, nevezetesen kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos és nátrium-kloridos hévíz. Gyógyhatását tekintve a gyógyvíz nemcsak Magyarország természeti kincseinek egyik legértékesebbike, hanem európai viszonylatban is számottevő víz, mely igen jelentős szulfidion tartalmánál fogva, a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik.

Gyógyszolgáltatások: A gyógyászati rész egy súlyfürdő medencével, öt kádfürdővel – melyek közül három víz alatti vízsugármasszázs kezelésre is alkalmas-,továbbá iszappakolásra és gyógymasszázsra alkalmas kezelőhelyiségekkel és szaunával rendelkezik.
A Zsóry-fürdőtől 400 m-re 1986-ban 156 ágyas Megyei Reuma Kórház épült, melynek legfőbb terápiás lehetőségét, a balneoterápiát szintén a fürdő biztosítja.
Javallatok: anyagcsere problémák, csonttörés utókezelés, gerinc bántalmak, idegrendszeri megbetegedések, ízületi bántalmak, mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati betegségek, pikkelysömör, porc bántalmak, reuma.
Kezelések: fürdőorvos, gyógy masszázs, gyógyszeres fürdő, gyógyúszás, iszappakolás, kádfürdő, súlyfürdő, szénsavfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, tangentor.
Sportolási lehetőségek: fedett uszoda, gyermek medence, hullámfürdő, napozóterasz, strand, strandröplabda pálya, termál medence, vízi csúszda, hullámfürdő, termál medence, uszoda, vízi csúszda.

Az M3-as autópályának a közelben van kijárata, a 3-as főút pedig áthalad a településen. De közvetlenül eljuthatunk ide Egerből vagy éppen
Tiszafüredről is. Vasúton a Budapest – Miskolc vonal vonataival érkezhetünk a városba.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:   www.mezokovesd.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »