Miskolc

Miskolc

Miskolc város területe a híres avasi szakóca lelet alapján már húszezer évvel ezelőtt is lakott volt. A településnek nevet adó /Bors/- Miskóc nemzetségnek a 11. századtól lett a központja.

Miskolc belvárosának történelmi magja a 15. század végére jött létre. A város jelentős műemlékeinek létrejötte a 18. századi nagy fellendülés idejére tehetők. Sajnos, az ezt követő időkben egy hatalmas tűzvész, majd árvíz is pusztította Miskolcot. Lakóinak szorgalma azonban győzött a természeti csapások és háború okozta károk fölött.

A város ipari tradíciói, ipari emlékei mellett gazdag történelméről és kultúrájáról ismert, műemlékei kiemelkedő jelentőségűek. A belváros legértékesebb része a Széchenyi utca, Kossuth utca és a Deák tér által határolt tömb. A görögkeleti ortodox templomot (Battyhányi u. 7.) Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza díszíti. 16 méter magas képfala 88 képbe foglalja a Pantokrátor, azaz Jézus életét. A “Kazáni fekete Mária” kegykép II. Katalin orosz cárnőtől származik . A templom előtt található Magyar Ortodox Egyházi Múzeum mutatja be az ország leggazdagabb ortodox gyűjteményét.

A borospincékről ismert Avas-hegy oldalában áll az ország egyik legszebb gótikus csarnoktemploma, az Avasi református templom. A különálló, XVI. századi faharangtoronyból negyedóránként szép harangjáték hallatszik. Az Avason található Avasi-kilátóból körpanoráma nyílik a városra. Jó időben nemcsak a Zempléni-hegyeket, hanem az Alacsony-Tátrát is láthatjuk.
A XVIII. századi barokk stílus értékes emléke a minorita templom és kolostor (Hősök tere), az evangélikus templom (Hunyadi u. 8.) és a Mindszenti-templom (Mindszent tér), mely előtt a kőből faragott csupros Mária-szobor (1739) áll.

A XVII. századi, szépen restaurált Rákóczi-házban foglal helyet a Miskolci Galéria . Az intézmény a város híres szülötteinek, Kondor Bélának, Szalay Lajosnak és Feledy Gyulának adott lehetőséget életművük bemutatására annak idején. Ma már csak a Kondor nemlékiállítás tekinthető meg ebben az épületben. Évtizedek óta itt teszik közszemlére az Országos Grafikai Biennálét is.

Herman Ottó Múzeum képtára (Görgey Artúr út 28.) a magyar festészet 200 évéből ad válogatást. A Papszer u. 1. szám alatti megyei műemlék épületben ásványtárat találunk. Várostörténeti, néprajzi gyűjteményben kiemelkedő értéket jelent. A régészeti gyűjteményben jelentősek a jégkorszaki ősember emlékei, az úgynevezett Szeleta kultúrát bemutató anyag.

Színháztörténeti és Színészmúzeum (Déryné u. 3.) a színjátszás történetéről ad lényeges információkat. Ebben a városban jött létre az ország első kőszínháza.

A város híres szülöttei:

  • Palóczy László / 1783-1861/: Borsod megye országgyűlési képviselője, 1948-ban hazánk képviselője
  • Nagyváthy János /1755-1819/: a mezőgazdasági szakirodalom megteremtője, a Festetics birtokok főigazgatója
  • Jókainé Laborfalvy Róza /1817-1886/: színésznő

Hazánk legrégibb elsőként magyar nyelven játszó kőszínháza az 1843-ban leégett első miskolci színházépület szomszédságában 1847-1857 között épült későklasszicista-romantikus stílusban. A színház építkezéseit finanszírozó részvénytársaság elnöke Szemere Bertalan volt. Az épületet Szemere felkérésére Cassano József tervezte. Eklektikus stílusú tornyát 1883-1884-ban emelték tűzőrségi szolgálat céljára. Az épület legjelentősebb felújítására és bővítésére 1957-1959 között, majd 1993-96-ban került sor. A Miskolc főutcáján álló, tekintélyes méretű eredetileg aszimmetrikus alaprajzú kétemeletes saroképület, a Széchenyi utca felől a járda fölé kinyúló, alul négy pillérre támaszkodó árkádos portikusszal, oromzatos emelettel a miskolci fő utca legjellegzetesebb része. Az 1957-1959 közötti átalakítás során nyugati és északi irányban bővítve vált az épület szimmetrikus alaprajzúvá. A portikuszból nyíló előcsarnok két oldalán nagyobb csehsüveg boltozatos helyiségek adják a meghatározó belső látványt. Az utcai homlokzat ritmusát az emeleten nyíló kisebb és nagyobb kapcsolt, romantikába hajló ablakok határozzák meg. A földszinti nyílások ívezetei és párkányai jellegzetesen klasszicista stílusúak. A homlokzat rendszerében a vertikalitás érvényesül, ezért Miskolc klasszicista épületei között egyedülálló. Az 1993-96-os korszerűsítés, bővítés során Közép Európában is egyedülálló színház-együttes jött létre, a színház melletti kamaraszínház, stúdiószínház, szabadtéri színház, kiszolgáló üzemek, igazgatási épület és színészlakások együttesével.

A színház épülete mögött található a Déryné kert, ahol láthatóak a színészek szobrai és számos rendezvényt tartanak pl. utcatánc, fesztiválkocsma.

Itt játszott Jókainé Laborfalvy Róza és Déryné Széppataki Róza is.

A rendelkezésre álló források szerint a városháza mindig a mai helyén, a jelenleg Városház tér 8-as számmal jelzett telken állt. A mai városháza elődjét 1762-ben kezdték építeni, mely 1 év alatt elkészült. Eredeti formájában 80 évig állott fenn.
Az épület a várost ért földrengés és tűzvész során annyira megrongálódott, hogy 1870-ben egy új városháza építéséhez kezdtek hozzá. Az újjáépítést követően 1871. január 16-án -alig kilenc hónap alatt- került sor a ma álló épületkomplexum első egységének átadására. Sokféle funkciója közül megemlíthető, hogy volt itt városi rendőrség, dohánytőzsde, többször is helyt adott katonai parancsnokságoknak, s 1919-1944 között itt működött az Eperjesről idetelepedett lutheránus Jogakadémia is (a jelenlegi I. udvar épületében).
A Városháza III. udvarán (rossz idő esetén a dísztermében) Városházi esték rendezvénysorozat keretén belül színvonalas zenei programokat szerveznek.

Megyeházak építését 1723-ban engedélyezte a király. Miskolcon 1725-ben elkezdődött az építkezés azon a telken, ahol ma is áll a Megyeháza. 1728-ban tartották benne az első közgyűlést.
A szép barokk épület a XIX. századra tönkrement. Mihelyt a jelenleg is látható épület 1820 körül megépült, a régit elbontották. A klasszicista homlokzati része 1840-ből való.
A Megyeháza Galériáján kortárs művészek kapnak kiállítási lehetőséget. Az épület dísztermét allegorikus falfestmények, a Benczúr-iskolához tartozó Bokányi Dezső festőművész alkotásai díszítik. Az 1980-as években létesített kis-tanácsterem egyik falán Szász Endre hollóházi porcelán faliképe látható.

Nagyboldogasszony templom:

Kelemen Didák kérésére III. Károly engedélyezte a minorita rend letelepedését hazánkban. Ugyancsak ő szorgalmazta a templom felépítését is. 1729 áprilisában az egri Giovanni Battista Carlone kimérte a templom, a rendház és a kert területét és szeptemberben elhelyezték az alapkövet. A munka az egri püspök hathatós segítségével igen gyorsan haladt és 1743-ra nagyjából befejeződött a templom építése, bár külsejének-belsejének díszítése, felszerelése és a tornyok felhúzása még néhány évtizedig eltartott.
1743-1771 között épült fel a kolostor, 1773-1777 között pedig az iskola. Az 1843. július 19-i tűzben leégett a monostor tetőzete, megolvadtak a harangok, a boltozatok megrokkantak. 1845-re az eredetiek mintájára újjászülettek a tornyok, megerősítették a boltozatokat, helyreállították a homlokzatokat és a tetőzetet.
A jelenleg látható főoltár 1819 augusztusára készült el, mely a pápai nagytemploméval hozható rokonságba. A mostani oltárkép Tiziano Mária mennybemenetelét ábrázoló képének másolata, Sajósy Alajos munkája 1867-ből. Az oldalkápolnákban legelöl klasszicista oltárok állnak, a második sorban lévő Szent Ferenc-oltár azonban egyidős a templommal, 1744-re készült el.
Ugyanez időben helyezték el túloldalon a Szent Antal-, a kápolnák harmadik sorában lévő Szent József- és a Szent Erzsébet-oltárt. Ezeknek a képei újak. A szószéket a rend asztalosa, Piringer Ágoston és egy egri szobrász készítette 1758-ban. A pompás padokat az eperjesi minorita rendház asztalosa, Stöcherle József készítette 1754-1766 során.
A templom boltozatai közel kétszáz évig díszítetlenek voltak. A neobarokk stílusú kompozíciókat és díszítőfestést 1928-ban Raksányi Dezső és Korény József készítette. A templom bronzkapuja Tóth Béla alkotása. 2001. augusztus 15-én szentelte meg Veress András egri segédpüspök.

Mindszenti templom:

A barokk idők tekintélyes alkotása az eklektikus tornyokkal díszített templom. Ezen a helyen a középkorban az azonos nevű kisközség kápolnája volt. A barokk templomot az 1700-as évek elején Althan Mihály és Máriássy Sándor püspökök építették, 1744-ben szentelték fel. Egyes vélemények szerint a minorita templom építésze, Giovanni Battista Carlone volt ennek a templomnak a tervezője is.
A főhomlokzat és a díszes bejárati kapu a barokk művészet szép emléke. A templom barokk kori berendezéséből kiemelkedik a szószék és a főoltár. Ez utóbbinak képe Szent Pétert és Pált ábrázolja, 1855-ből származik, Kovács Mihály festménye. A templom többi oltárképe is – Szűz Mária, Szent József, Szent László és Szent István (valamennyi 1879-ből) – Kovács Mihály műve.
A templom építéstörténetében fontos dátum az 1857. évi királylátogatás. Ferenc József a monumentális templom láttán felajánlotta az egyik torony felépítési költségeit.
Mai formáját a 19. század utolsó harmadában, a két torony felépítésével nyerte el a Mindszenti templom.

Görög katolikus templom:

A 17. századtól betelepülő görög-katolikus ruszinok, ruténok, majd románok igényeinek kielégítésére épült. Felszentelése 1911-ben történt, Istenszülő elszenderedése tiszteletére.

Glatter János tervei alapján, Hrisz József építész valósította meg. A templom keresztjét a miskolci ortodoxok ajándékozták. Harmónikus, szép belső térrel rendelkezik.

Külső megjelenésében bizánci jegyek fedezhetők fel. 19 képből álló ikonosztázionja 1918-ban Rétay és Benedek műintézetében készült.

Búcsúi: Istenszülő elszenderedése és Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén.

Miskolc műemlékei között gyöngyszemként pompázik a 234 m magas Avason az ősi templom, mellette a festői hatású, hosszú ideig a város emblémájaként is használt 1557-ben épült harangtorony. Jellegzetes szépségét emeli az a környezet, melyet a város legrégibb temetője nyújt.
Ezen a helyen már a XIII. században állt egy egyhajós, román stílusú kisméretű templom, melyet többször bővítettek, majd háromhajós gótikus csarnoktemplommá építették át. A török hódoltság idején többször érte támadás Miskolcot, ezek során 1544-ben a templom kiégett. Két évtized eltelte után épült újjá, most látható egyszerűbb formában. Az épület legutóbbi helyreállítását 1982-ben fejezték be.
A templom kiváló akusztikájú. Az 1895-ben épült Angster-orgonát évről-évre megszólaltatják neves hazai és külföldi orgonaművészek.
A templomban emléktábla idézi a nagy reformátornak, Dévai Bíró Mátyásnak, valamint az 1848-49. évi országgyűlés elnökének, Palóczy Lászlónak az emlékét.
Az avasi református templomtól nyugatra helyezkedik el az egyik legszebb műemlékünk, a XVI. századból fennmaradt harangtorony. Harangjátéka – 1941-ből való – a magyar Rádió Miskolci Stúdiójának szignálja. A templom környékét évszázadokon át temetőnek használták. Itt találjuk többek között Szemere Bertalan márvány sírkövét, Palóczy László nagyméretű márvány obeliszkjét, a Latabár színész-család családi nyughelyét, itt nyugszik Tompa Mihály édesapja is.

A Miskolci Galéria új, központi épülete 1996 májusától: a Galéria igazgatóságának, valamint állandó és időszakos kiállításoknak ad helyet. Miskolc város egyik legrégibb lakóháza az ún. Rákóczi-ház.
Az emeletes barokk épület, a szomszédos “Sötét kapuval” együtt hangsúlyos és jellegzetes pontja a település fő utcájának, a napjainkra sétáló utcává alakult Széchenyi utcának. Dőry Ferenc építtette 1652 körül, 1702-ig az egyetlen “felház”, azaz emeletes lakóház Miskolcon.
A XVIII. század elején két alkalommal II. Rákóczi Ferenc fejedelem szállásaként szolgált a kúria – innen ma közkeletű elnevezése: Rákóczi-ház. Az 1995-96-ban történt rekonstrukcióval és az új szárny építésével kialakult a teljes épületkomplexum, melynek tervezője Viszlay József és Horváth Zoltán.

A galériával szemben található a volt Pannónia Szálló.

Innen lefelé haladva számos értékes iparos-, kereskedő- és polgárházat találhatunk: Vay-kúria /Széchenyi u. 12./, Zborovszky-ház /Széchenyi u. 18./, Weidlich-palota /Száchenyi u. 19./.

Miskolci Galéria Igazgatósága, Szalay Lajos és Kondor Béla állandó kiállítása. Tipikus polgári lakóház, melyben dr. Petró Sándor orvos-műgyűjtő lakott haláláig. Jelentős magángyűjteménye a város tulajdonába került.
Az épületet a Miskolci Galéria számára 1992-ben újította fel Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. 1992 őszére befejeződött a belvárosban lévő valamikori lakóépület kiállítási célokra való átalakítása (a földszintes épület emelet-ráépítéssel és tetőtérrel is bővült). 1992-1995 között a Petró ház egyben a Miskolci Galéria igazgatósága.
A házban 3 állandó kiállítás kapott helyet ez időben: Szalay Lajos és Kondor Béla állandó kiállítása, valamint a “Kortárs miskolci képzőművészek”. 1996 októberétől az épület összes kiállítótermében: “A miskolci képzőművészet a XX. század második felében” című állandó kiállítás látható, a földszintjén a Városi Könyvtár Képzőművészeti Szakkönyvtára került elhelyezésre.
Szalay Lajosnak több évtizedes külföldi tartózkodása utáni Miskolcra való hazatérése, valamint a Magyar Államnak és Miskolc városának ajándékozott rajzai inspirálták Miskolc városát arra, hogy a mesternek lakóháza közelében méltó kiállítási lehetőséget teremtsen. Az épület bővítésével, tetőtér kialakításával pedig arra nyílott mód, hogy a század másik nagy géniuszának Kondor Bélának, – akit Miskolchoz sok szakmai és baráti szál fűzött – műveit is állandó kiállításon e házban bemutathassa.

Az Avas évszázadok óta mint a város raktára és rejtekhelye szerepelt. Több mint 800 pincét vájtak az Avas száraz, vízmentes andezittufájába. Az üregek egymással párhuzamosan haladnak a hegy belseje felé, 6-7 m távolságban, a legtöbb 10-20 méter hosszú, de van 50-100 méteres vájat is. Az üregek hőmérséklete 6-10°C között változik attól függően, hogy milyen mélységben húzódnak, hőmérsékletük télen-nyáron egyforma.
A mostani pincék nagy része legalább 300 éves, de kétszáz évesnél fiatalabb alig fordul elő. A pinceházak nem különösebben régiek, 1702-ben még csak minden tizedik pince előtt volt valamilyen borház.
Több pince helyi védelem alatt álló épület:
– Nagyavas Csáti sor 377.: XIX. század elején klasszikus stílusban épült épült pince-présház.
– Nagyavas Középső sor 598.: Túri pince, a XIX. század első felében épült, Tetejét, tetőtér beépítéssel 1920 táján alakították át.
– Kisavas Első sor 15.: XVIII. század második felében épült, az Avas egyik legszebb présház-pinceépülete. A épület bal oldalán elhelyezkedő kétszárnyú, vízszintes bordázatú vasajtó jól érzékelteti a provinciális barokk építészeti megoldásokat.
– Mélyvölgyi pincék – Az Avason elsőként a XVII. században a Mélyvölgy pincéi alakultak ki. A Csabai sor pincéi a XIX. század építészeti elemeinek tárháza a klasszicizmustól az eklektikáig.
Napjainkban már nem láthatunk szőlőskerteket az Avason, de a pozsonyi kamara XVIII. században kelt okirata szerint a miskolci borokat jóság tekintetében alig lehetett megkülönböztetni a Tokaj-Hegyalján termett boroktól. A szőlőket 1885-1889-ben teljesen elpusztította a filoxéra.
A miskolci Fröccsfesztivál keretében /időpontja június közepe/ végigjárható a pincesor egy része térkép segítségével. A híres avasi fröccs összetétele: 7 dl bor és 3 dl szóda.

2010-ben a Miskolc Kis -Avas Pincesor megkapta az ICOMOS Nemzeti Bizottság Műemlékvédelmi negatív értelemben vett díját, a Citrom-díjat, az épületegyüttes elhanyagolásáért. Várostörténeti szempontból kiemelt jelentőségű terület, nagyszerű fejlesztési lehetőséggel – de ezt nem használták ki ezidáig.

Az Avas tetején található a kilátó, amely kezdetben fából épült. Az 1963-ben létrehozott kilátó TV toronnyal egybeépítve készült. Benne nagy területű kávéház pihenhetjük ki magunkat.

A Lézerpont Látványtár Miskolc kulturális turizmusának egyedi színfoltja. A kiállítások témakörei eltérőek, ikonszerűek, egyféle történelmi mozaikként számos területre tehet gondolati kirándulást az érdeklődő a 600 m2 – en kiállított tárgyak révén. Olyan látványnak lehet részese az utazó, ahol egy helyen ismerkedhet meg a Kárpát-medence legnagyobb látogatható viseletgyűjteményével, nagyapáink lassan feledésbe merülő kismesterségeivel, az ötvenes évek sajátos tárgyi kultúrájával, vagy a különleges ásványok és az optikatörténet sokszor titokzatos világával.

A Kárpát- medence népviseleteiből
A Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek több mint, 300 eredeti öltözete, egy helyen, – és ami különleges – hogy ilyen sokféleségben és a viseléséhez hasonló körülmények közötti bemutatásra az 1896-os Millenniumi Kiállítás óta nem volt példa. A kiállításon töltött idő a XX. század első felében elkezdett – ma már reménytelenül lekésett – negyedévszázados, több ezer kilométeres utazást helyettesítő élménnyel ajándékozza meg a látogatót. A rendkívüli látványban rejlő – mással nem pótolható – lehetőség is megnyílik amikor, az egymástól szemmel elérhető távolságra lévő mezőkövesdi, nyitrai, kéméndi, máramarosi, torockói, vistai, kalocsai, ecseri, sióagárdi, kapuvári, és még több száz viselet mintakincsét, fejdíszeit, anyagválasztását, és más részleteit együtt látva kialakulhat egy átfogó hiteles kép a néprajz egyik kevéssé ismert értékéről, a népviseletekről.

Eltűnő kismesterségek
A tíz mesterséget bemutató, eredeti tárgyakkal, korhűen berendezett műhelyekben a városi – iparos szakmák munkakörülményei, gépei, szerszámai és a munkájuk során felhasznált anyagaik ismerhetők meg: borbély, szabó, órás, suszter, kádár, kerékgyártó, asztalos, szatócs, kovács, szíjgyártó – bőrös-táskás. Sallangvászon, fergettyű, cakkrádli, kecskeláb, agykarika, pomádé tok, húzó klóbni, brillantin doboz, csinmetsző, vonómérő, tapaszalj gyalu, kössü kézi sikattyú, tűzpart – néhány tárgy neve, amely a ma emberének már ismeretlenül hangzik, a kiállítást végig nézve azonban megismerhetővé válik.

Erdélyi ásványok kiállítás
A mélyművelésű, melegvizes bányák üregeiből származó különleges ásványok évmilliók üzenetét hordozzák.
Felszínre hozásuk a lelkes gyűjtők számára lehetetlen, hiszen az erdélyi nemesfém bányák soha nem tartoztak a könnyen elérhető helyek közé. Ettől és az egyes darabok méreteitől és hihetetlen formagazdagságuktól is különlegesek az itt látható ásványok. A világ más részeiről származó ásványokkal együtt megcsodálható, hogy mire (is) képes a természet.

Optika történeti kiállítás
Az ember mindig szeretett volna az érzékszerveinek korlátaitól megszabadulva vizsgálódni. Így születhetett meg a fénytörést hasznosító alkalmazott tudomány: az optika és a finommechanika fejlődése forradalmi eredményeket hozott minden természettudományi területen. A kiállítás – az optomechanikai ( optikai ) eszközök fejlődéstörténetének bemutatáshoz – 1780-tól – időrendi sorrendbe állít több, mint 100 féle mikroszkópot, valamint a fényképezés, a mozgó filmezés, a térképészet eszközein túl, láthatóak a szemüvegek és a távcsövek fejlődésének egyes állomásai is.

Népszuper – Kiállítás a közelmúlt tárgyaiból ( 1945 – 1968 )
A II. világháborút követő időszak, amelyet a történelem sajátos vargabetűjeként is jellemezhetünk, különös tárgyi kultúrát teremtett. Jelszavai, szimbólumai és központilag irányított ízlése rányomta bélyegét a mindennapok ember által használt eszközökre is. A kiállítás betekintést enged az időszak hangulatába: eredeti csomagolású cigaretták, csokoládék, ugyanúgy megtalálhatók itt, mint reklám és politikai plakátok, mozgalmi élet relikviái, rádiók, Tv-k, játékok, képzőművészeti alkotások, kitüntetések, oklevelek és giccsek, de láthatóak az 1945 – 68 közötti időszakban gyártott motorkerékpárok alaptípusainak működőképes darabjai is.

Irodagép-történelem
Az első ipari méretekben előállított írógépek – a XIX század végén – az amerikai Yost & Remington fegyvergyár termékei voltak. Az írógép fejlődése a számítógépek tömeges megjelenésével ért véget.
Az irodagépek fejlődéstörténetének külön fejezete az írásjelek távolra továbbítására alkalmas – és a kiállításon is látható – távíró és a telex megjelenése. Az egyre nagyobb tömegű számolási feladat elvégzésére a számolótáblák, a logarlécek és a mechanikus számológépek megjelenése jelentett megoldást.

Deszka templom:

A temetőkert bejárata szépen faragott székely kapu. 1698-ban e helyen már egy fatemplom állt, amit többször át- illetve újraépítettek, majd 1938-ban lebontottak és Szeghalmi Bálint városi főmérnök tervei szerint, székely stílusú fatemplomot építettek fel.
A templom 1997. december 4-én gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból újra felépített templomot 1999. május 2-án szentelték fel. 2000. október 29-én a templom közelében temették el a tervező Szeghalmy Bálint és felesége Németországból hazahozott hamvait. Ugyanekkor került sor az újonnan tervezett orgona felavatására, amellyel teljessé vált az egyházművészeti együttes.

Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy 1355-ben már királyi vadaskert működött a Csanyik-völgyben. A lakossági összefogással létrejött állatkertünk a legrégebbi múltra visszatekintő állattartó hely hazánkban. 21 hektáros gyertyános-tölgyes elegyes erdőben helyezkedik el, mely közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz. Területünk ízelítőt ad a Bükk-hegység gazdag növényvilágából.

Jelenleg közel 150 állatfaj több mint 700 egyedét mutatjuk be, egyaránt láthatóak a hazai fauna képviselői és egzotikus állatfajok is: hiúzok, párducok, szurikáták, struccok, szarvasok, majmok, papagájok, háziállatok, a már név szerint ismert Gabi medve és Zénó tigris. Magyarországon csak nálunk láthatóak kulánok, rhesus-majmok, de ritkaság a gereza-pár is.

Az állatkertek legfontosabb feladatai (fajmegőrzés, természettudományos ismeretterjesztés)során arra törekszünk, hogy szórakoztatva neveljünk és közben az állatokkal való kapcsolatteremtést is biztosítsuk. Céljaink és az elmúlt év változásai is a „közelebb az állatokhoz, közelebb a természethez” mottót tükrözik: az új rács nélküli kifutók, a testközeli férőhelyek, az élő állatbemutatók, a látványetetések is ezt hivatottak szolgálni.

A miskolci állatkert erdei környezete önmagában is kiváló terep barátkozni a természettel, de további programlehetőségeket is kínálunk:

  • Zoopedagógiai foglalkozások (tematikus vezetések, zoonapközi, oktatási-nevelési intézményekben „zoóra”),
    · Szakvezetéses séta,
    · Szabadtéri állatbemutató, -simogató
    · Látványetetések,
    · Önkéntes munka,
    · Egyetemi, főiskolai gyakorlat,
    · Dolgozathoz, szakdolgozathoz, érettségi projektmunkához segítség nyújtása,
    · Állatkerti születésnap,
    · Előadások és vetítések előre meghirdetett időpontokban,
    · Lovaglás.

Diósgyőri vár:

A honfoglalás előtt itt állott gyűrű alakú földvár helyén a XIII. század második felében kezdték építeni a nagy kővárat. 1271-ben az oklevelek már új várról beszélnek. A Diósgyőri várat Ernye bán családja fejlesztette igazi erősséggé és rendezte be fényűző módon. Az ekkori támadó fegyverekkel szemben bevehetetlen erősség volt. Nagy Lajos tovább építtette, és a lengyel kapcsolatok miatt fontos politikai bázis lett. A Vár ekkor élte fénykorát.
Zsigmond királytól kezdve a Mohácsi vészig a mindenkori királynő birtokában volt, ezután különböző családok zálogos bérletébe került. Ekkorra katonai jelentősége már nincs, bár sokszor védelmet nyújtott Miskolc városának és a környező falvaknak a vidék sarcolására induló kisebb portyázó török csapatok ellen.
A Vár pusztulása a török időkben kezdődött. 1673-ban kuruc kézre került, emiatt 1674-ben a kassai császári parancsnok 1500 főnyi hadcsoportot küldött elfoglalására. Ez a diósgyőri Vár egyetlen ismeretes ostroma. A tüzérségi tűz által felgyújtott és kiégett erősség várjellege megszűnt. Rommá 1678. július 11-én vált. Ezen a napon, nehogy német csapatok költözzenek be, kuruc katonai különítmény érkezett a várárkon belül húzódó külső kőfalak és a felvonóhíd bejáratát védő két őrtorony lerombolására. Ezután már csak a környék építkezéseinek kőforrásává vált.
Műemléki feltárására 1953-tól kezdve került sor. A folyamatos restaurálás következtében Diósgyőr Vára az ország egyik legjelentősebb középkori műemléke. Az építészeti feltárás során számos a Vár történetére, az elmúlt évszázadok életére jellemző lelet, felszerelési tárgy, épületrész került elő.
A Vár a turisztikai látványossága mellett rendszeresen helyt ad nemzetközi és országos szabadtéri rendezvényeknek. A Vár kazamatáiban látható Közép-Európa legnagyobb alakszámú – 67 darabos – panoptikuma. A hat jelentben Nagy Lajos király udvara, középkori mulatság, lovagi torna, vásár, Magyar György pokoljárása, a kassai címeradományozás látható.
Közelében található az egyetlen magyar alapítású rend, a pálos rend kolostorának romjai.

 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:   www.miskolc.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Translate »