Monok

Monok

A 750 éves település a Hegyalja vonzáskörzetében, Szerencs felől közúton közelíthető meg.

Monok a Monoky/Monaky család ősi fészke és névadó községe, akik a 14. század óta a település birtokosai voltak. Monok Kossuth Lajos születési helyeként vált ismertté, mely emléket őrzi a szülőházában működő Kossuth Emlékmúzeum a Kossuth u. 18. sz. alatt (a Magyar Nemzeti Múzeum egységeként). Az épület a 19. sz. elején Andrássy István gróf tulajdonában volt, aki 1780-1782 között építtette, copf stílusban, uradalmi tisztilaknak.
A 17. század végén Monok várkastélya a Thökölyek és az Andrássyak birtoka lett. A falu legrégibb műemléke a Monaky-család várkastélya – ma kastélyszálló. A 14. századi gótikus kastély reneszánsz részletekkel, majd klasszicista elemekkel bővült. Monok másik jelentős műemléke a domboldalon álló, 1750-ben Andrássy György gróf által épített Andrássy-kastély, amelyben általános iskola működik. Egyetemes barokk épület, 19. századi klasszicista átalakításokkal. Emeleti dísztermének freskója a négy világtájat és pipázó, zenélő magyar alakokat ábrázol. Földszinti házi kápolnáját Andrássy István építtette 1770-1771-ben. A népoktatás nagy pártfogója: Andrássy Dénes 1908-ban a Gyermekvédő Ligának ajándékozta a kastélyt, melyben 1914 óta iskola működik. A kastélykertben áll Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kossuth Lajos teljes alakos bronzszobra. Az alkotás 171 településen rendezett gyűjtés eredményeképpen születhetett meg.
Monok Református Temploma 1799-ben épült, tornya Kossuth-emlékharanggal büszkélkedhet. A Római Katolikus Templom a régi helyén 1814-ben épült, lapos fedésű homlokzati toronnyal. Monok híres búcsújáróhely. A Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe a környék katolikus lakosságát zarándokként vonzza ide.

A hajdani Nagy Kútparton álló emlékház a falu legismertebb épülete.
A földszintes, 2+2+2 ablakos házat 1780-82-ben építtette Andrássy István gróf.
A copf stílusú, uradalmi tiszti lakként használt épület a régi udvarházak mintájára készült. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős épületet a XIX. században udvari szárny épületekkel U alakúra bővítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el.

Az épület megújult állapotában az eredeti elemek is megőrződtek. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes 6 szoba 80 cm-es falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt, az eredeti falfelület egy festett része is megcsodálható. A házat szobánként
kandallóval fűtötték, a füstjáratok pedig a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. Az eredeti kandalló már csak a középső utcai szobában maradt meg, a többit lebontották, és 1870-től cserépkályhákkal fűtöttek.

A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el Kossuth Lajos emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.

A monoki Kossuth kultusz a II. Világháború után minőségileg változott meg.
A forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára emlékező ünnepségek keretében 1949. március 19-én nyílt meg a Kossuth Emlékmúzeum. Az első emlék kiállítás feliratos tábláján ezt olvashattuk: “A szabadságharc centenáriuma és Kossuth Lajos halálának 55. évfordulója alkalmából a szabadságharc vezérének szülőházát a vallás-
és közoktatásügyi minisztérium múzeummá rendezte be.”

Monok nemzeti zarándokhely lett. Az itt bemutatásra kerülő tárgyakat a megszűnt Parlamenti Múzeum relikviáiból, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum s a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményéből hozták. Helyben gyűjtött műtárgy nem került a kiállításba.
A Kossuth Emlékmúzeum 1963 óta a Magyar Nemzeti Múzeum egysége.

További információk:

www.monok.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »