Nógrád

Nógrád

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja.

Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adat. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X.-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. 1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140×90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörös márvány emléktábláját ásták ki.

Nógrád megye legjelesebb emléke, a megye névadó várbirtoka volt. A körülötte kialakult település a megye székhelyeként meghatározó szerepet kapott a megyerendszer kialakulásában. A vár a Börzsöny-hegységet formáló vulkanizmus során 15-19 millió évvel ezelőtt létrejött dagadókúpon épült. A várhegy, mint egy hatalmas cipó emelkedik ki a Börzsöny előterében kialakult medencéből. A kialakult terjedelmes sziklatömbön már a népvándorlás idején is emelkedtek erődítmények.

Anonymus Eastrum Nougrad néven tesz említést a várról, amely a XII. században még királyi birtok volt, majd II. Endre adományozása révén a váci püspök a husziták támadásától tartva megerősíttette a várat. Mátyás király idején szépen helyreállították a közben romossá lett várat és a romokból a még ma is kitetsző háromemeletes reneszánsz palotatoronnyal bővítették. A mohácsi vész idején Szapolyai Jánosé volt, majd 17 éven át Ferdinánd király birtokolta. Ezután 50 esztendeig a törökök kezén volt. A XVII. században először Bocskai hajdúi, majd Bethlen Gábor csapatai kezére, később rövid időre ismét a király birtokába került. A törökök többször is próbálkoztak ismételt elfoglalásával, ez cselszövéssel 1663-ban sikerült.

Ezután természeti csapás érte a várat, 1685-ben villám csapott a lőtoronyba, Csonka bég a még megmaradt részeket szétromboltatta és ezzel véget ért a vár hadászati szerepe.

A méretében jelentős erődítmény még romjaiban is lenyűgöző, érdemes felkeresni. Az utóbbi években nagy ütemben folyik a falak konzerválása és részbeni helyreállítása. Közúton és vasúton is könnyen elérhető.

A várba az Országos KÉK túrából kiágazó kék rom jelzésen juthatunk fel.

A vár alatt, a vasút mentén található nevezetes forrás a Csurgó. Vizét ma is előszeretettel viszik haza a nógrádiak, de más falvakból, városokból is át-át kirándulnak egy kis friss forrásvízért. A forrás szerepel az országos forráskataszterben, vizét rendszeresen vizsgálják és jónak találják.

A község már 1299-ben egyházi helyként szerepelt, itt volt a Nógrádi Esperesség, és e címet a plébánia mindmáig megtartotta. A plébánia anyakönyveit 1772-től napjainkig vezetik.

A község a szép erdős-mezős környéke, és forrásai miatt a túrázók kedvelt célpontja.

Megközelítés: Budapesttől 60 km-re északra található a 2-es főút mentén.

További információk:

www.nograd.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »