Parádsasvár

Parádsasvár

Parádsasvár, Parád és Parádfürdő múltja szervesen összekapcsolódik. A XVII. század elején a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond volt a birtokos – majd egy évszázadon át a Rákócziaké volt a terület.
Az itt felfakadó gyógyvizek már az elmúlt évszázadokban is híresek voltak. A Csevice-forrás kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyúvizét csaknem 200 éve fogyasztják a gyomorpanaszok gyógyítására.
A falu felső végében a fenyvesek közepén áll magas tornyú Károlyi-vadászkastély, amit a család Sasvárnak nevezett el – a község 1950 óta használja a Parádsasvár nevet. A település hírnevét elsősorban üveggyárának köszönheti, amely 1767-tõl működik itt, és ahol a kézműves hagyományokat és a modern technikát egyaránt alkalmazva készítik a használati és díszüvegeket.

 A Tarna Menti Kistérség folyójának, a Parádi-Tarna ág eredési helyénél, a Mátra északi bércei között üvegkristályként tündököl Parádsasvár.

1597-ig a debrői uradalomhoz tartozik, majd a Rákócziak és végül gróf Károlyi Mihály töltötte szorgos napjai utáni pihenését a településen. A XIX. századtól egyre fokozottan fejlődött a község, miután a környező földbirtokosok felfigyeltek az üdülési, idegenforgalmi, pihenési, kikapcsolódási lehetőségekre. 1881-ben épült meg a Károlyi kastély.
A neoreneszánsz stílusban épített és a legnagyobb igényeket is kielégítő kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették fel. Ma újra régi pompájában, Kastélyhotel Sasvár néven a legrangosabb szállodaként várja és fogadja a vendégeket a természet páratlanul szép környezetében. A mintegy 513 fő állandó lakos, de ennél sokkal több üdülőként időszakosan itt élő ember méltán büszke a nyugodt, tiszta, csendes környezeten túl a messze földön híres parádi gyógyvízre is.
Parádsasvár leglátogatottabb nevezetessége a XVIII. század második felétől üzemelő üveggyár.
Parádsasvárról nagyszerű és élmény dús kirándulásokat tehetnek a túrázni vágyók. A sportolókat pedig télen-nyáron kiváló sportolási lehetőségek várják.

A település hírnevét elsősorban az egész világon elismert üveggyártásnak köszönheti. II. Rákóczi Ferenc alapította az első üveghutát. Itt használtak először szódát a sokkal drágább hamuzsír helyett. Parádsasvár gyógyvizei az itt készült un. csevicés üvegekben jutottak el az ország különböző részeire. Az ipartörténetileg is egyedülálló üzem melletti múzeumban a gyár termékeit mutatják be. A Parád Kristály Manufaktúra Kft. Magyarország legősibb, több mint 290 éves múltra
visszatekintő üveggyára ma is kézi gyártási technológiával állít elő különféle kristály kelyheket, poharakat, díszárukat.

A hatalmas parkban megbúvó kastélyt terebélyes fák ölelik körül, nyáron szinte alig látni a parkban méltóságteljesen elterülő kastélyt. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály.

A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. ?A kapuban libériás hajdú helyett úttörősapkás gyermekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása. Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban
regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.? – írja az 1960-as évek elején megjelent Budapest -Gyöngyös-Mátra útikalauz.

Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élménymedencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Két évi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit.

Érdekesség, hogy itt forgatták a Meseautó c. film modern változatát néhány évvel ezelőtt.

Csevice forrás:

Az itt fakadó gyógyvizek már a múlt századokban is híresek voltak. A pagodaszerű ivócsarnokot Ybl Miklós tervei alapján készítették, s ugyanolyan jelképe a parádi térségnek, mint a Pagoda Mátraházán, vagy a Három falu temploma a Felső-Mátrában. A csevice forrás kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyúvizét már 200 éve fogyasztják gyomorpanaszok gyógyítására.

A 24-es számú főút mellett, Parádsasvár közelében található Mátrai ősjuhar azért különleges, mert jelen tudásunk szerint sehol máshol nem írtak le ilyen fát. Levelének alakja, termése, kérge nem hasonlítható a többi juharéhoz. A tudósok véleménye megoszlik: egy részük önálló fajnak, más részük mezei juharnak tekinti. A faj egyedülálló példánya, mivel nem szaporítható.Igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel.

További információk:

www.paradsasvar.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »