A Bodrog folyó két partján terül el ez az ősrégi város, amely már történelem előtti időkben is lakott hely volt. Lehet, hogy a Bodrogról nyerte patak nevét. A Sáros szócskát pedig a Bodrog és a Ronyva közt elterülő sáros vidék után kapta. Latin neve Potamopolis volt. Anonymus említette elsőként, hogy Árpád vezér adományozta Ketel vitéznek, aki itt földvárat építtetett. Árpád-házi királyaink szívesen tartózkodtak Sárospatakon, amely királyi erdőbirtok központja volt. Egy 1201-ből származó oklevél – korábbi dokumentumokra hivatkozva – civitas (város) néven említi. Itt született 1207-ben II. Endre király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet, aki a Wartburg vára és Sárospatak közötti utat lóháton többször megtette.
A tatárok pusztítása, 1254 után olasz telepesek jöttek ide, az ő révükön kezdődött meg a szőlőművelés, amely hamarosan világhírre tett szert. Az Anjouk alatt királyi, majd királynői tulajdon volt Patak vára. Zsigmond király szabad királyi várossá tette 1429-ben.
1435-ben a kincstár tulajdona volt, de Zsigmond később Pálóczi György esztergomi érseknek adta zálogul. Mátyás király 1460-ban vásárjogot, Pálóczi pedig egyéb kiváltságokat adott a városnak. A várban tartották 1584-ben Balassi Bálint esküvőjét Dobó Krisztinával – a házasság miatt komoly birtokviták alakultak ki. A vár azonban később a kincstáré lett, onnan került Lorántffy Mihály, majd 1614-ben leánya Lorántffy Zsuzsanna birtokába – és házassága révén a Rákóczi-családhoz. A város fénykorát a Rákóczi család idejében élte.
Az 1622-es esztendőben pestisjárvány pusztította a lakosságot, és ennek hatása a sokáig érezhető volt. I. Rákóczi Ferenc 1670-ben átadta a várat Spork János császári tábornoknak, ám 1683-ban Thököly Imre elfoglalta a várat a császáriaktól. A jezsuiták ez időben menekültek el innen, és Thököly visszaadta a pataki iskolát és a templomot a reformátusoknak. Mindt kiderült, csak időlegesen, mert két év múlva visszatértek a császáriak, és velük a jezsuiták is. 1697-ben lázadás tört ki, az elkergetett császári csapatok azonban hamar visszatértek, és véres bosszút álltak, I. Lipót pedig 1702-ben, hogy véget vessen a lázadásoknak, megparancsolta, hogy a pataki vár erődítményeit robbantsák fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok már 1703-ban bevették a várat, a reformátusok ismét visszakapták iskolájukat és templomukat. 1708-ban itt tartotta II. Rákóczi Ferenc az országgyűlést; az év decemberében itt fejezték le az áruló Bezerédi Imre brigadérost és sógorát, Bottka Ádámot. A szabadságharc bukása után mint Rákóczi-birtok, a kincstáré lett az uradalom, amit 1720-ban Trautschon herceg vett meg 200 ezer forintért – ám alig fél évszázad múlva visszakerült a kincstárhoz, majd 1875-ben a Windischgrätz hercegi család tulajdonába került – immár hosszú időre, egészen 1945-ig.
Sárospatak jelenlegi arculatát nagymértékben meghatározza Makovecz Imre építészeti stílusa, mivel a város több épületét ő tervezte, többek között a Művelődés Házát, az Árpád Vezér Gimnáziumot, a városközpont lakóházait a Hild téren. A várudvar ma – a Vörös-toronnyal Patak híres iskolájában, a Református Kollégiumban sok jeles személyiség tanult és oktatott, de járt a városban Széchenyi István, Petőfi Sándor , István főherceg és Arany János is. A nemes hagyományait híven őrző város ma is törekszik arra, hogy ismét megfeleljen a virágkorában kapott Bodrog-parti Athén névnek.
A középkori város egyutcás település volt. Az orsó alakban kiszélesedő téren állt a később többször újjáépített és bővített plébániatemplom, melyet késő gótikus csarnoktemplomként rekonstruáltak.
A Vár védelmi rendszerével Magyarország egyik legértékesebb műemléke, nemzeti örökségünk része. 1534 és 1537 között késő reneszánsz stílusú lakótorony és új szárny épült.
Később a város politikai jelentősége megnőtt. A hercegek rezidenciája a 17. és 18. századi függetlenségi háborúk bölcsője volt.
1950 óta a Vár a Rákóczi Múzeumnak ad helyet. Kiállítása hitelesen mutatja be a Vár történetét. A külső várfalon belül különböző jellegzetes középkori lakóházak voltak, némely részeik ma is láthatók.
A reformáció nézeteinek gyors terjedésével Református Kollégiumot alapítottak 1531-ben Sárospatakon. A 16. század végére az iskola jelentősége megnőtt, azóta fontos szerepet játszik a Református Egyház életében, csakúgy, mint a magyar nevelésben és kulturális életben.
Sárospatakot a múlt században Bodrog-parti Athénnek nevezték. A magyar kultúrában, nevelésben és történelemben betöltött szerepének fényében, múltja és hagyományokra épülő jelene alapján az iskolaváros rászolgált erre a nevére.
Sárospatak megőrizte a középkori város úthálózatát és struktúráját. A mai városkép Makovecz Imre építész munkájának hatása, aki több szép épületet tervezett, köztük Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. 1987-ben Sárospatak Hild Érmet nyert, mint a város fejlődésében a hagyományost és a modernet mesterien ötvöző település.
A város 49 °C-os, különböző ásványi anyagokat tartalmazó termálvize gyógyulást hoz a mozgásszervi és a nőgyógyászati betegségekben szenvedőknek.
A város környéke is számos látnivalót kínál: a karcsai román stílusú templomot, a pácini reneszánsz várkastélyt és a bortermeléséről híres, újjáéledő Tolcsvát.
Sárospatak legrégibb, történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike a város központjában található Rákóczi-vár.
Patak a XI. századtól királyi birtok. Perényi Péter 1534 és 1541 között a városfal délkeleti szegletén hatalmas, torzult négyzet alaprajzú, ötszintes lakótornyot emeltetett. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, későreneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román és gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi birtokok központja.1640-től megerősítették a várat és felépült a Lorántffy-szárny, majd a loggia és az ágyúterasz. 1693-től veszi ténylegesen birtokába vissza II. Rákóczi Ferenc a várat, amelynek erődítéseit a császár parancsára 1702-ben lerombolták. A XIX. század első felében Bretzenheim család eklektikus ízlésben újította meg, megőrizve reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgraetz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.
A vár építését, a Rákóczi-szabadságharc és az egész Rákóczi-család történetét, a XVI-XVII. századi főúri életet, a hegyaljai szőlőművelést, Zemplén néprajzát és különleges enteriőreit is bemutatja a múzeum.
Lorántffy Zsuzsanna 1659-ben írt végrendeletében az áll, a család kihalta esetén “Sárospatakot hagyom az egész nemes Magyarországnak”. Talán a végrendelet beteljesülésének tekinthető az, hogy 1950-ben a vár falai között megkezdte működését a Rákóczi Múzeum.
A múzeum legfontosabb feladata a várhoz fűződő történelmi emlékek, a szabadságküzdelmek, elsősorban a Rákóczi-szabadságharc tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és kiállítása. A múzeum gyűjteményében mintegy 15 ezer régészeti, 3000 történeti, 2000 numizmatikai, 6000 néprajzi tárgy van. Az iparművészetet 1000, a képzőművészetet 1000 alkotás képviseli.
Olyan II. Rákóczi Ferenc-relikviákat is őriznek, mint pecsétnyomója, a pataki országgyűlésen részt vett ezeres kapitányok képei vagy családtagok levelei.
A Rákóczi-kiállítás
Az egész emeleti palotaszárnyat elfoglaló Rákóczi-kiállítás témája nem csak II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc, de áttekintést ad a magyar történelemben oly jelentős szerepet vitt Rákóczi-családról is.
Egyben felvillantja a város XVII-XVIII. századi történelmének azon szakaszát, mely országos, sőt, nemzetközi hírűvé tette a vidéket és Patakot. A keleti és az északi szárnyon a Rákóczi-család történetét mutatják be, megismertetve a látogatót Rákóczi politikai, gazdasági és kulturális szerepével is.
Műkincsek sora látható, melyek közül kiemelkedik a fedeles serleg, a habánok kerámiái (ezt a népcsoportot 1645-ben telepítette Patakra I. Rákóczi György), a zborói várkastély berendezéséből származó halványzöld márványozású festett szekrény, valamint az úrvacsora kannák, serlegek és az úrihímzések. A kiállítás jelentős egysége a Rákóczi-szabadságharc történetét mutatja be. A tárlathoz szervesen kapcsolódik a Sub Rosa szoba, melynek mennyezetfestménye az egyetlen megmaradt alkotás a barokk kori faliképek közül a várban. A nyugati szárnyon a bútorművészet XVI-XIX. századi emlékei sorakoznak. A kiállítás rendezői egy-egy korszak szobabelsőjének rekonstruálására törekedtek.
Beszélő kövek
A palotaszárny Bretzenheim-folyosóján látható a Beszélő kövek – A vár építéstörténete című állandó kiállítás, míg a földszint délnyugati részében az egykori reneszánsz konyhában a korabeli hangulatot és ízeket idéző étterem működik. A múzeum állandó kiállításai közé tartozik a Vörös-toronyban látható.Főúri élet a XVI-XVII. században című bemutató is, ahol a múzeum országosan elismert késő reneszánsz bútoregyüttese látható. A Bokályos-ház rekonstrukciójával egyedülálló tér jött létre: az egykor török falicsempékkel burkolt szoba pompája a keletet idézi, és feleleveníti I. Rákóczi György fejedelem fogadószobáját. A Vörös-toronyban látható az Öregpalota (Lovagterem) is – itt tartották 1708-ban a szabadságharc pataki országgyűlését.
A Rákóczi-vár reneszánsz kőtára 1982-ben nyílt meg. A reneszánsz kőfaragványok legszebb darabjaival igyekeztek teljesebb képet adni a XVI-XVII. századi sárospataki épületszobrászatról. A kiállított, magas művészeti színvonalat képviselő darabok közül is kiemelkednek a város plébániatemplomából előkerült vörös márvány szentségtartó töredékei, amelyek az esztergomi Bakócz-kápolna faragványaival mutatnak rokonságot.
Jelentős a múzeum tokaj-hegyaljai szőlészeti-borászati gyűjteménye.
Bemutatják a borvidék földrajzi kiterjedését, településeit, a szőlőművelés, a borkészítés, a kádárművesség hagyományos eszközeit – köztük egy olyan prést, ami felirata szerint II. Rákóczi Ferencé volt. Emellett palackozott tokaj-hegyaljai borok bemutatója is látható.
A múzeumnak jelentős szakkönyvtára a kutatók számára nyitott.
Vártemplom:
Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, 1537-ben épült.
Az átalakításkor elhelyezett barokk főoltára – a templom berendezésének legszebb darabja – a karmelita rend budavári templomából került ide.
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom több neves pataki történelmi személyiség – a Rákócziak, a Dobó családok – temetkezési helyéül szolgált. A templom körül az eredeti szintre süllyesztett terepet a középkori templomkert, illetve a temető falának maradványai szegélyezik. Itt találhatók az ásatások során előkerült XII. századi körtemplom romfalai is.Az évszázadok során bővítették, barokk boltozatát, karzatát, tornyát a 18. században kapta.
Sárospatak katolikus szentet is adott az országnak és a keresztény világnak. 1207-ben itt született II. Endre király lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet. A róla elnevezett téren elhelyezett szoborcsoport annak is emléket állít, hogy a Türingiába férjhez adott Erzsébet lóháton többször megtette a Sárospatak és Wartburg vára közötti sok száz kilométeres utat.
A templom alatti kriptába temették el Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt.
A pataki Kollégiumot 1531-ben alapították. A 19. század első évtizedeiben épült a Pollack Mihály tervei alapján készült nagy könyvtárterem. A parkettázást 1828-ban, a terem festését 1834-re fejezték be. Az állomány egy része, mintegy 25.000 kötetnyi könyv ma is a teremkönyvtárban van elhelyezve. A Nagykönyvtár a II. világháború során nem sérült meg, a legértékesebb könyvekből válogatott állományrész azonban az oroszok kezébe került, 2006-ban érkezett haza a különleges könyvritkaságok mintegy 85%-a.
A muzeális könyvtár és a múzeum állandó kiállításai tekinthetők meg.
A Pollack Mihály által tervezett, 1834-36-ban épült, a 19. század második felében berendezett klasszicista teremkönyvtár.
Az 1772-ben épült Berna sor iskolatörténeti és egyházművészeti kiállítása.
A két program együtt 55 perc, csak vezetéssel járható végig. A vezetés mindig EGÉSZ ÓRAKOR indul, az első 9.00, az utolsó 16.00 órakor (vasárnap 12.00-kor).
Iskolakert: A héthektáros terület idős fái egyrészt a régi füvészkert maradványai, másrészt az ötven évvel ezelőtti parképítés emlékei. Sok egzóta fajt, díszfákat és díszcserjéket láthatunk itt.
A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk az Iskolakertet, mely a Kossuth és az Erdélyi Kollégium parkját foglalja magában. Él itt a kislevelű hársnak egy változata, fekete dió, a magas kőris egy változata, 100 éves tiszafa és egy szép ezüsthársfasor.
A kert értékét emelik a park területén található szobrok, melyek a híressé vált pataki diákoknak állítanak emléket. Az iskolakert közepén található a Kollégium műemlék jellegű tornacsarnoka, melyet ma is eredeti funkciójának megfelelően használnak.
Múzsák Temploma:
A fogolykiváltó trinitárius szerzetesek letelepítése II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik.
A szabadságharc bukása után valósult meg a Fejedelem terve, amikor is 1727-ben a szerzetesek hozzáláthattak rendházuk felépítéséhez. Az építkezés 1734-ben fejeződött be. 1738-ban II. József a trinitáriusok rendjét is feloszlatta.
A kolostor berendezése részben a vártemplomba, részben Károlyfalvára került. Az épület a későbbiekben a pataki uradalom jószágkormányzóinak adott helyet.
A középkori alapokon a XVII. században felépült ház a vár területén található, és története is összefügg azzal. Az egyszerű, de mutatós, vastag kőfalak műemléki átépítő munkával a közelmúltban születtek újjá.
Az épület régészeti feltárása során Árpád-kori nyomokat is találtak, és felszínre hozták a későközépkori lakóépület pincéjét élszedett kőkeretes bejárattal, helyreállított gerendafödémmel. Ennek bemutatása a legutóbbi felújítás egyik fontos eredménye.
A “nagy kőház” – ahogy egy XVII. századi forrás említi – története a várkastélyhoz, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna építkezései kötődik. Az uradalmi épület 1651-ben, Rákóczi Zsigmond és pfalzi Henrietta esküvőjekor lakodalmas ház lett. Később gazdasági épület lett, és II. Rákóczi Ferenc adományaként kapta meg a trinitárius rend 1693-ban.
A szabadságharc, majd a Rákóczi-birtokok elkobzása miatt az épület rendbetétele, átalakítása csak az 1720-30-as években történhetett meg. De 1737-ben tűzvész pusztította el a benne kialakított templom és a rendház tetőzetét.
A szerzetesi rendek feloszlatása után készült felmérés szerint két sarokkiugrással közrefogott utcai homlokzatú volt a letisztult alaprajzú, egyszerű épület.
Ezután szolgálati lakások és magtár volt benne, de ez a XVIII. század végi részletes leírás szolgáltatta az alapot ahhoz, hogy a teljes megsemmisülés határára sodródott épületben 1968-ra elkészüljön a Borostyán Szálló és Étterem Makovecz Imre tervei alapján. Az épület állapota azonban a következő évtizedekben is csak romlott, majd némi vihar és hároméves rekonstrukciós
munkával megszületett a Múzsák temploma.Jelenleg Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumához tartozik és kulturális rendezvényeknek és időszaki kiállításoknak ad otthont.
A XVIII. század végén épült késő barokk református templom puritán belső terét
az körülfutó árkádos, boltozatos karzatok teszik meghitt hangulatúvá. Érdekessége eklektikus ízlésű mennyezete.
A mai, háromemeletesnek mondott, impozáns református templom a szécsényi országgyűlés után épült fatemplom helyén épült közadakozásból, az 1781-ben
felszentelt templomot 1896-ban átalakították. Tornyának egyik harangja a Rákóczi-harang.
Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
A 324 m magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra.
A Megyer-hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték.
A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.
A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.
A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2, legnagyobb mélysége 6,5 m.
A tavacska mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai láthatók.
1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították.
Ma kedvelt kirándulóhely, a Malomkő tanösvény Sárospatak belvárosától vezeti el oda piros túraút-jelzéssel a turistákat
Ajánlott útvonal:
Budapesttől kb. 250 km. Az M3-as autópályán Miskolcig, majd tovább a 37-es főúton (Szerencsen keresztül).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.sarospatak.hu
