Szerencs

Szerencs

A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvező földrajzi fekvése következtében már az ősidőkben lakott terület volt. Szerencs első okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendű keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvő települést a Bocskai István, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé. 1605-ben Rákóczi Zsigmond birtokán, Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt.

“A Hegyalja kapuja” reneszánsz várkastélya a XVI. században épült, a Rákóczi család is birtokolta. Termeiben a Zempléni Múzeum (Huszárvár út 11.) vártörténeti kiállítása, bútorok, viseletek, fegyverek, ötvösmunkák Rákóczi Zsigmond fejedelem korából, és a világon a harmadik legnagyobb, 825.000 darabból álló képeslapgyűjtemény.
50 országból származó, 800 cukorminta alkotja a Nemzetközi Cukorgyűjteményt, mely az Európában másodikként megalakult Cukormúzeum (Gyár út 1.) büszkesége.
A Zempléni-hegység délkeleti és déli peremét, vagyis a Hegyalját elfoglaló települések közé tartozó Szerencs már a korai feudalizmus idején kapuváros, fontos kereskedelmi és hadiutak találkozási pontja volt.
Erre vezetett például a Tokaj felől érkező és Pest-Budának tartó erdélyi sóút.
Ez a földrajzi helyzet indokolta Szerencs várának építését is. Helyének megválasztása egészen különleges.

Várépítés céljaira általában természetes magaslatot kerestek, a szerencsit azonban – amelyet mára körülölt a város -, feltehetőleg egy feltöltött szigeten ott építették, ahol a vidék a legalacsonyabb, s akkoriban még mocsár foglalta el.

A vár említésével 1247-ben találkozunk először. Eredetileg a bencések apátsága volt, amelynek épületeit 1556-ban alakították át erődítménnyé.
1603-ban kibővítették, és az ekkor emelt főépületbe trónterem is került. 18-19. századi tulajdonosai a várat barokk kastéllyá építtették át, vizesárkait pedig feltöltötték.
Falai között két fejedelmet is választottak: itt tett hitet az országgyűlés Bocskai István magyarországi fejedelemsége mellett, és itt kiáltották ki Erdély fejedelmévé Rákóczi Zsigmondot. A várkastély szép, reneszánsz részletei az ő idejéből valók.

A szerencsi Zempléni Múzeum 1968-ban kezdte meg működését. Szerencs, a hegyaljai kis település gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik. Itt építette meg első várerődítményét a Rákóczi család dinasztiaalapítója, Rákóczi Zsigmond; itt választották meg Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. A helytörténet kutatása s eredményeinek bemutatása mellett a múzeum legfontosabb feladata az országos gyűjtőkörrel rendelkező gyűjtemények: a képeslap- és az ex libriskollekció gondozása.

Állandó kiállítások:
A képeslap története
Rákóczi Zsigmond és kora
A szerencsi vár építésének története
Fery Antal ex librisei

Képeslapgyűjtemény
Dr. Petrikovits László adományozása által jött létre Magyarország legnagyobb képeslevelezőlap-gyűjteménye, amelyet a szerencsi Zempléni Múzeumban őrzünk.
A kollekció nagysága jelenleg meghaladja a 900000 darabot. A gyűjteményben kronológia (külön bontva az 1945 előtt és után kiadottakat) és tematika szerint csoportosítottuk a lapokat. A gyűjtemény gazdagságát “A képeslap története” című állandó kiállítás szemlélteti.

Ex librisgyűjtemény
A szerencsi Zempléni Múzeum értékes műtárgyegyüttese az ex libris gyűjtemény, amely jelenleg mintegy 36000 darabból áll. Ennek gyűjtését a múzeum egykori dolgozója, Farkas István kezdte el. Kuriózumnak számít, hogy az egyik legismertebb hazai alkotó, a szerencsi származású Fery Antal szinte teljes életműve, és számos ex libris dúca is megtalálható a gyűjteményben.
A szerencsi Zempléni Múzeum tárgyi gyűjteménye a település helytörténeti kutatása szempontjából említésre méltó. A tárgyi gyűjtemény történeti, néprajzi tárgyakból és
képzőművészeti alkotásokból áll. A néprajzi anyag Szerencs vidéke, a Taktaköz és Harangodvölgy, valamint a dél-zempléni vidék tárgyi emlékeit tartalmazza.

A Szerencsi Cukorgyár Rt. 1989. augusztus 17-i centenáriumán felavatott Cukormúzeum a nagy múltú gyár 100 évének kívánt emléket állítani. Az üzemtörténeti gyűjtemény magvát Farkas István ny. gondnok régebbi gyűjtése képezte, melyet újabb gyűjtéssel és a gyár történetének többéves kutatása során előkerült dokumentumokkal egészítettek ki. Anemzetközi cukorgyűjtemény mintáinak gyűjtése 1987-ben kezdődött meg és napjainkban is folyamatos.

A múzeum épülete a gyárral egyidős egykori “finánclaktanya?, amely az 1948-as államosítás óta egészen a Cukormúzeum megalapításáig lakóépületként szolgált.
A cukormúzeum a gyári főkapuhoz közel, a 37. sz. műút mellett fekszik:a vasútállomástól gyalogosan 10-15 perc alatt elérhető.
A múzeumkertben található Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész (1742-1820) 1991-ben felavatott emlékműve; ő volt az, aki meghonosította hazánkban a cukorrépát 1790-ben.

Minden év júniusában fontos gazdasági esemény a hegyaljai gazdanapok, és az augusztusban zajló Zempléni Művészeti Napoknak is fontos helyszíne a város.

.Ajánlott útvonal:Budapesttől kb. 210 km. Haladjon Miskolcig az M3-as autópályán, majd tovább a 37-es számú főúton.

A 37-es úton fekszik a település, amelyre több fontos alsóbbrendű út is befut. Vasútállomásán megállnak a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely, valamint a Budapest – Miskolc – Szerencs – Nyíregyháza vonal vonatai, és  innen indul Hidasnémeti felé az abaúji vasútvonal. A Miskolc – Budapest IC-kel Interpici összeköttetése van.

További információk:

www.szerencs.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »