Dömsöd és környéke a honfoglalás óta a fejedelmek, majd az Árpád-házi királyok családi birtokterülete volt. A 11. században több királyi vadászkastély, palota állt itt. A kistérség legdélibb, Budapesttől legtávolabb fekvő települése. Szinte már az Alföld kapujában áll, Nyugatról a Soroksári-Duna-ág határolja, keletről a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó szikes pusztaság. A Soroksári Duna-ág – színvonalas strandfürdővel – fürdésre, minden fajta vízisportolási lehetőségre alkalmas.
Itt írta néhány ismert versét a nagy magyar költő, Petőfi Sándor, amikor 1846 tavaszán meglátogatta a faluban élő szüleit. A nádfeles parasztházban, amelyben akkor lakott, ma kiállítás idézi fel itt töltött napjainak emlékeit.
Híres a Dunaparton álló közel kétszáz éves tölgy, mely alatt Petőfi több verset írt, s melynek letört ágaiból faragta ki Polyák Ferenc fafaragó művész Petőfi szüleit.
Petőfire is emlékeznek minden évben a Dömsödi Napok rendezvénysorozat keretében, amikor az ünneplést színes népművészeti program és kézműves vásár is gazdagítja.
Látnivalók:
Petőfi-fa
Dömsödi református templom
Petőfi emlékmúzeum
Dömsöd kapcsán szükségszerűen felmerül Petőfi Sándor neve is, akinek szülei, illetve maga a költő is 1846-1847-ben Dömsödön élt, és alkotott. Itt született többek között a “Levél Váradi Antalhoz”, illetve a “Piroslik már a fákon a levél” című vers is.
A költő emlékét őrzi a település központjában megtalálható Petőfi Múzeum, amelynek épülete szintén műemléknek minősül.
A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók (1 kivételével), ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával. Az épületben egy helytörténeti gyűjtemény található ahol az 1860-as évekből, illetve a századforduló idejéből származó tárgyak láthatók.
A múzeum egységéhez tartozik az udvarban még egy épület, amely valaha, Petőfi itt tartózkodása idején is Kukucskáné (ragadványnév) gyógynövény szárítója és raktára volt. 2001. szeptember 22-óta Bazsonyi Arany és Vecsési Sándor festőművész házaspár állandó kiállítása tekinthető meg. A múzeum udvara 1996-óta a hagyományos “Zenés Nyári Esték” kulturális rendezvénysorozat színtere.
Bazsonyi Arany – Vecsési Sándor festményeinek állandó kiállítása:
Ez az állandó kiállítás 2001. szeptember 22-én nyílt meg Kukucskáné egykori raktárépületében. Kukucskáné gyógynövény begyűjtő volt, és itt tárolta a Dömsödön gazdagon megtermett és begyűjtött gyógynövényeket.
A művészházaspár 30 évvel ezelőtt került a dömsödi Dunapartra, először Patai László ráckevei festőművésszel jártak itt és nem is gondolták, hogy megszeretik ezt a tájat. Dömsödi tájakról, Dunapartról készítettek nagyon hangulatos, gyönyörű színekben gazdag képeket. A művészházaspár ezeket a képeket Dömsöd nagyközségnek ajándékozta, így jöhetett létre ez a tárlat.
A helytörténeti kiállítás a Petőfi Múzeum negyedik helyiségében található. A használati eszközöket, bútorokat a dömsödi emberek adták össze.
Petőfi szellemisége meghatározója a településnek, a Petőfi emlékhelyek látványosságot, történelmi múltat idéznek.
A költő több alkalommal megfordult itt, Dunavecsén, illetve Szalkszentmártonra történő utazásai során, amikor a szüleit látogatta meg. Kis pihenőket iktatott be utazásai során.
Nagyon kedvelte a Dunapartot, ezért esett a választása Dömsödre. Így történt ez 1845. augusztusában is, amikor a Dunaparton álló, kb. 350 éves mocsári tölgy alatt megírta a “Piroslik már a fákon a levél…” c. versét. Ettől a fától több alkalommal csónakkal kelt át a szemben lévő un. Hajós-szigetre. Ez a mocsári tölgy napjainkban is él.
Rendezvények:
Márciusban Banyabál
Júniusban Hal – Víz Napok
Szeptemberben Szüreti Mulatság, Felvonulás, Szüreti Bál
Novemberben Tök Fesztivál
Ajánlott útvonal: Budapest központjától kb.47 km. Az M7-es autópályáról forduljon az 51-es számú főútra.
További információk:
