Esztergom

Esztergom

Az őskor óta lakott terület Solva néven a római limes jelentős települése volt, ahol Marcus Aurelius császár is többször megfordult.
Itt született, és 1001-ben itt is koronázták meg a magyar államot megalapító, 1083-ban szentté avatott I. István királyt.
Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák várost.

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, kötőváros a Duna folyam partján és igen kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt. Kevesek tudják, hogy a városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje, és a magyar repülés egyik bölcsője, hisz itt alapította meg a 20. század elején kis-repülőgép gyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. Esztergom az Ister-Granum Eurorégió központja, és egyre bővülő kínálattal várja az idelátogatókat belföldről és külföldről egyaránt. Esztergom Európa és világszinten is egyedülálló kincseket őriz.

A város gazdag kulturális programkínálatából csak ízelítőként említjük meg a bazilikában rendezett hangversenyeket, a Híd ünnepe elnevezésű évadnyitó karnevált, a pünkösdi kiállítást és kézműves vásárt, az Esztergomi Nyári Játékok előadásait és az immár Európa-hírű Nemzetközi Gitárfesztivált.

Esztergom földrajzi fekvése:

Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.

Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai közül valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város élményfürdője is. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták. 2005-ben költözött a városba a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatósága.
Esztergom nevének eredete: Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:
Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.
Érdekességek az érdekességek közül Esztergomban:
– Hivatalosan Esztergom a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt.
– Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
-A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
– Janicsárinduló is született egy a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára) címmel.
Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását.
– A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
– A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886)[8], Akihito japán császár (2002)
– A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
– A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.

A város több mint ezer éve a magyar római katolikus egyház központja. A Várhegyen magasodik a település meghatározó építménye, a klasszicista stílusú bazilika, Magyarország legnagyobb temploma. A Katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben. A Packh János és Hild József által tervezett templomot 1856. augusztus 31-én szentelték fel. Liszt Ferenc erre az alkalomra írta híres Esztergomi Miséjét (Missa Solemnis).

Az esztergomi Bazilika méretét tekintve az ország első, Európa harmadik legnagyobb temploma. Magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m. A kupola átmérője 33,5 m, az altemplom falai 17 m vastagságúak. Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe (13,5 * 6,6 m), mely Mária mennybevételét ábrázolja.

A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor 1600 darabra szétszedve beépítették az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogatható részben található többek között Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek a síremléke. Itt helyezték örök nyugalomra Mindszenty József hercegprímást is.

közel 80 méter magasan levő kupola-kilátóról tiszta időben a Tátra csúcsai is látszanak. A Bazilika déli tornyában megtekinthető az 5800 kg-os Nagyboldogasszony harang, amely hazánk harmadik legnehezebb harangja.

Főszékesegyházi Kincstárban található Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteménye. Megcsodálhatják itt a látogatók sok más, kiemelkedően értékes műtárgy mellett az ország legnagyobb gótikus kelyhét— a XV. Századi Suki-kelyhet, vagy Magyarország legnagyobb ékszerkincsét, a 70 cm magas, világhírű, színaranyból készült Mátyás-kálváriát. Különleges darabjai a gyűjteménynek a koronázási szertartásokhoz használt egyházi liturgikus eszközök (eskükereszt, királyi csókkereszt, koronázási kehely).

A templom egyéni és liturgikus célú látogatása díjmentes.

A helyre állított királyi palota épületében 1967 óta működik az esztergomi Vármúzeum. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a XVII. századig.

A látogatható termek közül a leginkább figyelemre méltó a négy erény freskóját tartalmazó terem, valójában egy régi terem töredéke. Az egykor ragyogó színvilágú freskókról már a feltárás idején elnevezték ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának, ahol a nagyméltóságú humanista tulajdonos visszavonult vagy tudós társaságot fogadott.
A Vármúzeum állandó és időszaki kiállításokkal várja látogatóit.

Állandó kiállítások:
Esztergom Évszázadai – az esztergomi várhegy és a vár története
Vas és arany – díszfegyverek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
Dénártól a Forintig – Fejezetek a magyar pénzverés történetéből
Kőtár – Lapidarium

A Vízivárosban emelt érseki palota eklektikus épülete ad otthont a Keresztény Múzeumnak. Egyedülálló képző- és iparművészeti gyűjteményének legjelentősebb darabjai a gótikus és reneszánsz magyar táblaképek és szobrok.

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát.

A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.

Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemények:
– magyar, német és osztrák késő gótikus festészet és szobrászat (15-16. sz.)
– olasz festészet (13-18. sz.)
– magyar, osztrák és német barokk festészet (17-18. sz.)
– németalföldi festészet (15-16. sz.)
– falikárpitok (15-20. sz.)
– ikongyűjtemény és ortodox fémművesség (16-20. sz.)
– az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12-20. sz.)

Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is.

A dunai Mária Valéria-híd az esztergomi Prímás-sziget és a folyó túloldalán található Párkány (Sturovo) között teremt közlekedési lehetőséget, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél.

Története:
1893-ban született döntés egy esztergomi Duna-híd építéséről, amelynek kivitelezésére nyilvános pályázatot hirdettek. A megbízást négy jelentkező közül az a Cathry Sziléz és fia nyerte el, aki több más nagy híd mellett a fogaskerekű építését is végezte. Végül 1894. február 23-án indultak meg a Feketeházy János által tervezett híd építési munkálatai.

Ünnepélyes átadására 1895. szeptember 28-án került sor, nevét Ferenc József Budán született kislányáról, Mária Valériáról kapta. A hídfeljáróhoz csatlakozó Kis-Duna-híd 1896. február 16-ára készült el. A hídon 1918-ig kellett vámot fizetni.

A híd fenntartása rengeteg feladatot jelentett, az útpálya fakocka burkolata nem bírta az igénybevételt, többször kellett javítani, a szerkezetet újramázolni.

1919 július 22-én este a párkányi oldal első hídnyílása egy véletlenül bekövetkezett robbanás miatt a vízbe zuhant. A szerkezetet 1921-ben kiemelték, de a hidat csak több évvel később állították helyre, 1927 május 1-én indulhatott meg ismét a forgalom.

A II. világháborúban a híd több repülőtámadás célpontjává is vált, de komolyabban nem sérült meg. 1944 december 26-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Ekkor a középső három nyílás és két pillér is súlyosan megrongálódott. 1947-ben eltávolították a hajózást akadályozó roncsokat, ám a 90-es évekig sem a magyar, sem a csehszlovák fél nem kívánta újjáépíteni a hidat. A híd megnyitásának 100. évfordulóján Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke közösen folyamodott PHARE-támogatásért a híd újjáépítésének érdekében, majd több éves tárgyalások és előkészítő munka után 1999-ben írta alá a magyar és a szlovák kormányfő a híd megépítéséről szóló megállapodást. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adták át.

Megközelíthető gyalogosan, vagy autóval Esztergom központjából a táblákat követve.

Az érsekség Esztergomba történt visszaköltözése után Rudnay Sándor 1828-ban kezdte építtetni, s halála előtt, 1831-ben fel is szentelte, jóllehet a templom akkor még nem volt teljesen kész. Rudnay tudta, hogy a várhegyi katedrális befejezését már nem élheti meg, másrészt a legközelebbi templom, a ferenceseké is messze esett az egyre jobban benépesülő déli városrésztől, ezért vált szükségessé a megépítése.

Egy legenda szerint Radovics Judit, a Rudnay család szolgálója kívánságára emeltette az érsek a templomot. A szolgáló megmentette a kisgyermek Rudnayt, mikor az egyik szomszéd birtokos fegyvereseivel támadt a családra. Radovics Judit karjával fogta fel a kis Rudnayra mért csapást, aki így elmenekülhetett, míg a szolgáló elveszítette a karját. A Packh János tervezte, teljesen kör alaprajzú templom mindenesetre közel 170 éve áll a budai és komáromi utak találkozásánál, ahol a város küldöttsége a “hazatérő” érseket fogadta. (A templom falán magyar és szlovák nyelvű emléktábla idézi fel ezt az eseményt.)

A templom a klasszicizmus elveit valósítja meg, a római Pantheon mintájából indul ki. A templom alaprajzának érdekessége, hogy teljesen kör alakú. A hajó fölött magas kupola emelkedik, míg a kupola két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amelyhez márványlépcső vezet és előtte két, egyenként 2,5 méter magas, angyalt ábrázoló kőszobor található. A templom ezüstből készült makettja is megtekinthető, amelyet Obisits Mihály kanonok ajándékozott 1913-ban. A márvány főoltár képe Szent Annát, Joachimot és a Gyermek Máriát ábrázolja, Hesz Mihály (1768 – 1833) műve 1829-ből.

Az esztergomi Aquasziget a Mária Valéria híd közelében létesült. A fürdőben a szolgáltatás három fő részre oszlik: élményrészlegre, wellness világra és gyógyászati egységre. Az összesen 15.000 négyzetméternyi területből 2.000 négyzetmétert tesz ki a vízfelület, a medencék egy része a fedett részen, a többi pedig a szabadban került megépítésre.

A kilenc medence közül két csúszdamedence épült, ugyancsak két medence a gyerekeknek, egy hullámmedence, két termálvizes, valamint egy sportmedence. Rengeteg úgynevezett élményelem került a medencékbe és a szárazföldre is: vízágy, vízsugaras élményelem, gejzír, barlang és például a gyerekeknek szóló vízvilág.

Szolgáltatások az élményfürdőben:
A külső területen: élménymedence hullámmedencével, gyermekmedence épített csúszdával, pihenőmedence, úszómedence, csúszdamedence, 2 óriáscsúszda, 2 játszótér.
A belső területen: élménymedence mászófallal, gyermekmedence, pihenőmedence, csúszdamedence, pezsgőmedence, 2 hang-fény effektes óriáscsúszda, infraszauna

Szolgáltatások a Welness Világban:
4 tematikus szauna, Kneipp taposó és váltólábfürdő, relaxációs pezsgőmedence, élményzuhanyok, exkluzív pihenőterek, fitnesz terem, szolárium, ásványvíz

Egészség Központ: Masszázsok relaxációs kádfürdő kezelések, oxigénterápia, magnetoterápia, fitnesz tornák
Telefon: 33/511-110
Ajánlott útvonal: Budapesttől észak felé haladva kb. 48 km. Megközelítését a 10. számú főúton ajánljuk (Dorog felé), majd a 111. számú útra térve jut el Esztergomba.

További információk:

www.esztergom.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »