Fejér megye

Fejér megye

Mezőföld uralja a tájegység nagyobbik részét. Ez átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli-középhegység között. A Velencei-tó déli oldaláról indul és a Somogy-Tolnai dombságig húzódik. Az alföldies jellegű táj termékeny lösztakaróval fedett.
A Mezőföld több részre tagolódik. Északi részén helyezkedik el az Etyeki-dombság, mely kiváló szőlő és bortermelő vidék. A XIX. század vége óta itt terem a Törley pezsgők alapbora. A déli részt az Ős- Sárvíz hordaléka formálta. A természeti szépségekben bővelkedő Sárvíz-völgye a Mezőföld egyik meghatározó természeti vidéke.
A Sárkeresztúr-Sárszentágota határában levő szikes tórendszer ritka természeti kincs. A szikes tavak környéke a védett gulipánok élőhelye, nevezetes növénye a sótűrő bagolyfű, mely a mediterrán tengerpartokon fordul elő. Ősszel a kék sziki őszirózsa lepi el a tájat.
A terület mindig népes volt. Erről a bronz és vaskori emlékek, Gorsiumban feltárt római kori maradványok tanúskodnak. A kedvező természeti adottságok a honfoglalás idején is vonzóvá tették a területet. Géza fejedelem ezt a területet jelölte ki székhelyéül. Honfoglalás kori temető és középkori falu maradványai is találhatók a területen. A Duna a halászoknak biztosított jó megélhetést. A Duna-parton ma is sok halászcsárdát találunk, ahol jellegzetes halételeket kóstolhat meg az idelátogató.
Nyugati határát a Keleti-Bakony nyúlványai szegélyezik. A Bakony növényvilága igen gazdag. A terület nagy részét erdő borítja. Váltakozva találhatóak cseres és gyertyános tölgyesek és bükkösök. A Sárrétre lefutó dombokon tölgyes erdőfoltok, cserszömörcés, galagonyás, kökényes-vadrózsás bokrosok, tisztások találhatóak A sűrű erdők valaha jó búvóhelyet biztosítottak a kurucoknak és a császáriak elől bujdosó szegénylegényeknek. A leghíresebb betyárok a környéken Sobri Jóska és Savanyú Józsi voltak Az iszkaszentgyörgyi magas erdőket a monda szerint állítólag éppen a betyárok miatt irtatta ki a gróf.
Vértes hegység északról határolja, a Bakonytól a Móri-árok választja el. A hegység déli részét növényritkaságai és értékes élővilága miatt 1976-ban nyilvánították védetté. A 15035 hektáros Vértes Tájvédelmi Körzet Magyarország kiemelkedő természeti értéke. A Vértesben található Csíkvarsai rét Európa 400 leghíresebb madár élőhelye közé tartozik.
Velencei-tó kb. 12-15 ezer éve alakult ki. A hajdan háromszoros nagyságú tó területe ma 26 km2 és Magyarország harmadik legnagyobb állóvizének számít. Az egykor Fertőnek nevezett tó a krónikák tanúsága szerint olasz telepesektől kapta a nevét.
Északról Magyarország egyetlen őshegysége a Velencei-hegység határolja, mely Közép-Európa legrégibb geológiai képződménye. Felszínén az ősi Variszkuszi-hegység különlegességeit is megcsodálhatjuk, ezek az ingókövek, az állatalakzatokat formáló sziklacsoportok. A Velencei-hegység fő tömegét gránit alkotja, melynek jellemzője, hogy a földtani mozgásoknak legjobban ellenáll, ezért Nadapon található az országos „0” szintezési pont.
A Velencei-tó sokáig a legszeszélyesebb tónak számított.. Ma üdülők ezrei élvezhetik a tó adta sportolási és fürdési lehetőségeket. Kiemelt természeti értéket képviselnek az „úszólápok”. Egy orchideafélének, a hagymaburoknak a Velencei-tó az egyetlen hazai lelőhelye. A tó nyugati részén a Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület biztosít életteret a megfigyelt mintegy 200 madárfajtának és a „fejedelmüknek” tekinthető hófehér, nemes kócsagnak.
A térségben több kastélyt tekinthet meg az idelátogató, melyek a magyar és nemzetközi építészettörténet remekeinek számítanak. A kastélyok építése az 1750-es években indult meg. Kezdetben barokk stílusú épületeket emeltek, majd 1780-tól a klasszicista stílus vált uralkodóvá a kastélyépítészetben. A legtöbb és legszebb kastély a 19. század elején épült és ekkor építették át a korábbi barokk épületeket is. A 19. század végén már az angol neogótika hatása figyelhető meg.
A tájegység szerepe kivételes a magyar történelemben. A fejedelmek megyéjének mondható. A megye Árpád vezér szállásterülete volt a honfoglalás után, majd Géza fejedelem a kedvező adottságok figyelembevételével Székesfehérváron alakította ki székhelyét. A város több évszázadon keresztül őrizte királyi székhely, koronázó és temetkezési hely rangját. Székesfehérváron 32 királyt koronáztak, és itt őrzik államalapító István király és még több királyunk földi maradványait. A megyeszékhely középkori alapokon nyugvó barokk arculata a XVIII. században alakult ki, miután Mária Terézia királynő rendelkezésére a város püspöki székhely lett. Látnivalói, gazdag programja és Budapesthez, Balatonhoz való közelsége miatt kedvelt turisztikai célpont.
A térség az aktív pihenés megannyi formáját kínálja az utazóknak. A gazdag vadállomány a vadászok számára teszi vonzóvá a környéket. Az ökoturizmus részeként a geológiai sajátosságok, az élővilág megfigyelése, különösen a madárvilág tanulmányozása szerepelhet a programban. A Velencei-tó kiválóan alkalmas fürdésre, különböző vízi sportokra és horgászatra. A megye több pontján találhatunk lovaglási lehetőséget.
Napjainkban a falusi turizmus is nagy népszerűségnek örvend és kínálata gazdag e téren. A vendégeknek a családias, hangulatos parasztházaknál alkalmuk adódik a vidéki élet, a népi szokások megismerésére, megkóstolhatják a vidék jellegzetes ételeit, jó borait.

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »