Gödöllőn található legnagyobb kastélyaink közül az egyik, a 250 éves Királyi Kastély (Szabadság tér 1.)- a magyar barokk építészet egyik legjelentősebb alkotása – ahol az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodópárja, Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné, a magyarok kedvelt Sissi-je gyakran és szívesen tartózkodott. A díszlépcsőház, a díszterem, a királyné fogadószalonja-, és toalettszobája, hálószobája, Ferenc József dolgozószobája és dohányzószalonja már visszanyerték régi pompájukat, a díszteremben és a kastély díszudvarán komolyzenei hangversenyeket, fesztiválokat rendeznek. A XVIII. századi a Kastélykápolna és a Kálvária, mely az Erzsébet-parkban áll, ahol a gyönyörű királynéra szobrával emlékeznek szeretett magyarjai.
A magyaros szecesszió bölcsőjeként emlegetett Gödöllői Művésztelep 1901-20 közötti alkotóinak művei a Gödöllői Városi Múzeumban (Szabadság tér 6.) láthatók antik bútorok-, főúri öltözékek és természettudományi kiállítások társaságában.
Máriabesnyő Basilika minor rangra emelt kegytemplomát híres zarándokhellyé az oltárán látható, csodatévő 700 éves Mária-kegyszobor tette.
A Mogyoród határában felépült Hungaroring-en rendezik meg augusztus közepén a legrangosabb autóverseny, a Forma 1 Magyar Nagydíj futamát. A Galga – mente népművészete ma is élő hagyományt jelent: szinte minden falunak saját népviselete, tájháza és több korosztályt képviselő népitánc csoportja van.
Amit mindenkinek látnia kell, az Gödöllő, pontosabban az itteni Királyi kastély, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legszebb alkotása. Az impozáns épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József osztrák császár és magyar király és hitvese, Erzsébet (Sisi) nyári rezidenciájaként szolgált.
Huszonhat korhűen rekonstruált termében ma az uralkodópár lakosztályai, az Erzsébet királyné-emlékkiállítás és a kastélyt építtető Grassalkovich családot bemutató tárlat tekinthető meg.
A kastély azonban nem egyszerűen csak múzeum, hanem exkluzív fogadások, történelmi divatbemutatók, rendezvények színtere is, ahol a kávézótól a korhű ruhában történő fotózáson és az ajándékbolton át az egykori pálmaházban berendezett dísznövénykertészetig mindent megtalál a látogató.
Az országosan ismert Liszt Fesztiválnak, Hárfa Fesztiválnak, Barokk Kastélynapoknak, Adventi Kastélynapoknak is egyik “főszereplője” a kastély pompás díszterme, díszudvara és védett természeti értéknek nyilvánított, 28 hektáros parkja.
A Gödöllői Királyi Kastély 2010 nyarától az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően, Európai Uniós forrásból újabb kiállítóterekkel gazdagodik, teljesen megújul a kastély parkjának egy része, továbbá olyan új szolgáltatásokkal várja a látogatókat, mint gyerekeknek szóló programok, audioguide, érintőképernyős információs táblák és múzeumpedagógiai műhely.
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt. Ennek elbontása után épült fel a kastély gazdagon díszített barokk temploma, amelyet 1749. május 16-án szenteltek fel. Védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A föltár fölé négy fekete márvány oszlopon nyugvó baldachint emeltek. A diadalíven a Grassalkovichok címere látható.
A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van. A XVIII. századi mellékoltárképeken bal oldalon a Kálvária és Szent József, jobb oldalon Szent Antal és Mária mennybevitele látható. A bejárati ajtó felett lévő márványtáblán a templom 1838-as felújítására utaló latin nyelvű szöveg olvasható. A templom főhajójának végében ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki. Ennek feljárata felett az építtető, I. Grassalkovich Antal velencei mozaikképe látható. Az oratórium a kastély emeletéről is megközelíthető volt.
A templomnak 1769-tol vannak anyakönyvei, ettől kezdve számít önálló plébániának. Eleinte kapucinus szerzetesek teljesítettek itt szolgálatot, 1811-től pedig világi papok.
A királyi várótermet 1874-ben építették Ybl Miklós tervei alapján. Eklektikus stílusú, jón oszlopokkal díszített épület. A középső, nagy váróteremből jobbra nyílt Erzsébet királyné váróterme, balra I. Ferenc Józsefé. A királyné szobájában a selyemtapéta és a bútorok huzata egyaránt halványsárga színű volt, míg a király szobáját a zöld szín jellemezte.
Az épület jelenleg a gödöllői vasútállomás várótermeként működik.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Gödöllői Királyi Kastély közös kiállítása igazi időutazást ígér az érdeklődőknek.
A bunkerbe levezető szűk folyosó falain légoltalmi plakátok láthatók a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből.
A kiállítás első termében bemutatják a gödöllői bunker építéstörténetét rövid szövegekkel és tervrajzokkal a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből, valamint itt látható a bunker makettje is.
Fotók és ismertető szövegek mutatják be a magyarországi II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, valamint Európa más híres bunkereit, pl. a berlini Hitler-bunkert, a londoni Churchill-bunkert, a moszkvai Sztálin-bunkert.
A bunker kisebbik helyiségében látványban és hangban is megidézik az 1940-es évek óvóhelyét. A rádióból Karády Katalin dalai szólnak, amelyeket megszakítanak a légvédelmi riadó, a sziréna és a robbanások hangjai.
Rekonstruálták a megtervezett, de el nem készült berendezést a Csonka-féle megmaradt belsőépítészeti terv szerint hajópadlóval, gerendázott mennyezettel, a falakon lambériával, borovi fenyőből készült bútorokkal és a légoltalomhoz kapcsolódó tárgyakkal (gázálarc, elsősegélydoboz, légoltalmi sisak). Az érdeklődő elolvashatja azt is, hogyan is kellett viselkedni az óvóhelyen.
A kastély déli oldalán, Erzsébet királyné kertjében 1944 nyarán kezdtek el építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos óvóhelyet Dr. Csonka Pál műegyetemi tanár tervei szerint. A föld alatt kb. 10 méter mélyen fekvő bunkert mintegy 170 cm széles vasbeton falak határolják. A 20 fő befogadására alkalmas, 55 négyzetméteres tér két tartózkodó helyiségből és egy-egy illemhelyből állt.
Néhány érdekes adalék a bunker építéséről: a kormányzó számára az akkori legkorszerűbb, BBGS rendszerű óvóhelyet építtette meg a Budai Várkapitányság.
A BBGS rendszerű bunker: a légvédelmi III. osztályú, azaz: a megerősített védőképességű bomba (500 tonna/m2, ill. 1000 kg tömegű robbanóbomba) kontakt telitalálata, valamint gáz és szilánk (repesz) ellen védelmet nyújtó bombabiztos bunker. A tervezésre felkért Dr. Csonka Pál (1896–1987) műegyetemi tanár – Csonka János, a karburátor egyik feltalálójának fia – mint statikus és építészmérnök, már az
1930-as évektől foglalkozott óvóhelyek tervezésével. A II. világháború idején a Műegyetem légoltalmi vezetője volt, majd az ostrom befejezése után részt vett a
Műszaki Egyetem megsérült központi épületének újjáépítésében. Tervei szerint állították helyre az esztergomi bazilika és a budapesti Szent István bazilika kupoláját, tervei szerint erősítették meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem udvari nagy előadótermének héjszerkezetű kupoláját. Segédtervezője a gödöllői bunker tervezésekor Pelikán József (1913–1969) építészmérnök volt, akinek a tervei szerint épült meg többek között a budapesti Astoria aluljáró.
Dr. Csonka Pál két bunker-tervet készített a kastély főépületéhez közeli előkertekbe: az egykori Ferenc József előkertbe egy henger alakút, az Erzsébet előkertbe pedig egy téglatest alakút. A kivitelezővel, (Sorg Antal Építőipari Rt.) és a Várkapitányság főmérnökével, (Miklósváry Károly) való egyeztetés után végül a téglatest alakú bunker tervét fogadták el, és valósították meg. Az építési költségek ¼ részét a Budai Várkapitányság, ¾ részét a Honvédelmi Minisztérium fizette, amely felügyelete alá vonta az építkezést, így a háborús helyzet ellenére biztosítható volt a szükséges anyagok beszerzése. A kormányzónak 1944. július 1-jén mutatták meg a végső terveket. A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker építéséhez a tervezők számításai szerint 950 m3 földet termeltek ki, és 450 m3-t töltöttek vissza. 50.000 db kisméretű tömör égetett falitéglát, 250 tonna portland cementet, 10 tonna (1 vagon) darabos meszet, 220 m3 dunai kavicsot, 310 m3 dunai homokot, 250 m3 különböző szemcsenagyságú bazaltzúzalékot és 250 m3 bazalt-betont, 4,7 tonna bitument, 570 m3 betont, 27 tonna vasat használtak fel. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt egészen kész. Dr. Csonka Pál 1944. december 22-iki levelében arról írt, hogy a Gödöllőt megszálló ellenséges csapatok miatt nem tudta pontosan ellenőrizni a munkálatokat. A megmaradt források azt mutatják, hogy a bunkerbe tervezett bútorokat már nem készítették el. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944 október közepén Németországba hurcoltak, a bunkert soha sem használta. A kastélyt 1944 végén német, majd orosz katonák szállták meg, a bunker további használatáról ekkortól nincsenek biztos adataink, annyit tudunk csupán, hogy a későbbi években üzemanyagot (gázolajat) tároltak benne.
A jelenlegi Szent István Egyetem Gödöllői központi épülettömbje eredetileg a premontrei szerzetesrend részére készült és oktatási célokat szolgált. A premontreiek a trianoni békeszerződés következtében elvesztették kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumaikat.
A cseh területre került jászóvári prépostság rendfőnöke, dr. Takács Menyhért ezért szándékozott új intézetet alapítani Magyarországon. 1923-ban állami támogatásként
88 hold területet kaptak erre a célra a gödöllői koronauradalom Fácános nevű erdejéből. Elsőként az épülettömb déli, gimnáziumi szárnya készült el, 1924 szeptemberére. Egy évvel később a keleti szárnyban megkezdte működését a Szent Norbert Nevelőintézet. A rendház 1928-ban nyílt meg, a nyugati, főhomlokzati szárnyban. (A negyedik szárnynak tervezett kéttornyos, kereszthajós templom felépítésére nem került sor, ezért a gimnázium dísztermét rendezték be kápolnának.) A neobarokk stílusú épülettömböt Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezte. Az épületeket neves művészek – többek között Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond – alkotásai díszítették.
1933-ban a premontrei intézetben működött a gödöllői Cserkész Világtalákozó parancsnoksága. A II. világháború alatt az épületet több bombatalálat érte. 1944-ben a gimnáziumot és a nevelőintézetet hadikórházzá alakították át. 1945 januárjában a rend tagjait Máriabesnyőre költöztették, és az egész épületet fogolytáborként használták. 1948 nyarán a gimnáziumot állami tulajdonba vették, jogutódja az Állami Ady Endre Gimnázium lett. 1949-ben a kormány Gödöllőt jelölte ki a felsőfokú agrártudományi képzés székhelyéül. 1950-töl kezdve folyamatosan költöztek át ide az egyes tanszékek. A meglevő épületeket számos új létesítménnyel bővítették. A mára már szinte önálló városrésszé fejlődött intézmény az ország legnagyobb és legkorszerűbb agrártudományi egyeteme. (Az épületegyüttes egyik újabb egységében 1992 óta újra a premontreiek gimnáziuma működik.) Az egyetem aulájában 1983 óta látható Amerigo Tot, magyar származású szobrászművész A mag apoteózisa című monumentális bronz domborműve.
Gödöllő legrégebbi épületében működik a Városi Múzeum. Kiállításai képet adnak arról, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá az értelmiségiek és művészek, az iskolaalapító minoriták és premontreiek hogyan alakították és gazdagították a város képét.
Gödöllő Város Önkormányzata 1998-1999-ben felújította a Városi Múzeum műemlék épületét az udvarán működő városi piaccal együtt. A felújítás során felfedezett festett, keretes tájképekkel díszített barokk szoba megnövelte a Hamvay-kúria értékét és a helytörténeti kiállítás érdekességét. Nem csupán az épület újult meg, az intézmény is nagy lehetőségeket kapott. Két és félszeresére nőtt a múzeum területe, különváltak a közönségterek és a háttérmunka helyszínei, valamint az adminisztráció. A ruhatár-fogadótér melletti kolostorboltozatos, 17. század végi freskóval díszített helyiségben hangulatos bolt nyílhatott. Öt új állandó kiállítással és egy időszaki tárlattal nyitotta meg kapuit a múzeum a nagyközönség előtt.
Egyik állandó kiállítása a magyar szecesszió legjelentősebb csoportosulását, a Gödöllői Művésztelepet mutatja be.
A múzeum 2001-ben elnyerte “Az év múzeuma 2000″ szakmai kitüntetést, 2002-ben pedig a Gödöllő Városért-díjat.
Gödöllői Arborétum:
A 354 hektáros területen működő arborétum nagy része erdészeti kutatást szolgál, egytizede park jellegű. Az arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen azzal a céllal, hogy a homokos alföldi területek fásítására alkalmas fafajtákat honosítsanak meg. Az akkoriban József főherceg ligetnek nevezett területen a telepítés 1914-re fejeződött be; az 1920-1930-as években Magyarország legjelentősebb növénykertje volt.
A faállomány a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet nagyszabású programba kezdett, melynek eredményeként ma 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitvatartással várja a látogatókat.
A Gödöllői-dombság a Cserhát hegyvonulatából kiindulva, fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Észak-alföldi hordalékkúp síkság közé. E dombság szívében, 1990 nyarán hozták létre a tájvédelmi körzetet az itt található kiemelkedő jelentőségű természeti és kultúrtörténeti értékek megóvása érdekében. A védett terület Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig nyolc település határát érinti és 11.801 hektár kiterjedésű.
A területet változatossá teszik a gyakran meredek letörésű löszdombok és az enyhén hullámos homokbuckák. A növénytakarót távolabbról szemlélve az összképben az egymást váltó különböző erdőtársulások élénk mozaikja a jellemző. A völgyekbe behatolva megjelenik a vegetáció éppúgy, mint a változatos lápi mocsári és vízi növénytársulás. Egyedülálló erdőtársulása a hársas-tölgyes, amelynek néhány jellemző növénye a jajrózsa, a sarlós gamandor, piros gólyaorr, a bablevelű varjúháj, a nagy pacsirtafű, valamint a bangók egyes fajai.
Kimagaslóan értékes nagyvadállomány – őz, szarvas, vaddisznó – mellett a területen vadmacska, vidra, nyuszt, és nyest is él. Értékes madárvilága is, gyakori költőfaj a gyurgyalag, a fekete harkály, a zöld küllő, de jégmadár, darázsölyv, kabasólyom is költ, és kerecsent is látni a területen. Tovább emeli a terület madártani értékét, hogy az igen ritka karmazsinpirók fészkelése is bizonyított. Fokozottan védett állatfajai közül kiemelkedő a löszös területeken a gyurgyalag nagyszámú fészkelése.
Ajánlott útvonal: Gödöllő megközelíthető Budapestről a Stadionok autóbusz-állomásról távolsági autóbusszal, a Keleti pályaudvarról vonattal, az Örs vezér teréről HÉV-vel, valamint az M3-as autópályán és a 3-as úton gépjárművel.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.godollo.hu www.godollotourinform.hu
