Halásztelek mai területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára valószínűleg túl veszélyes lehetett. Feltehetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl.
A település összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Warmann Ernő birtokos nővére után Hermina majornak, vagy inkább Hermina telepnek nevezték el. Hamarosan újra gazdát cserélt a település, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói, valamint bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén).
- március 1-jén önálló község lett Hermina telep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel.
Halásztelek és környezete a Nagy-Duna partjához esik közel, ahol gazdag növény- és állatvilág várja az idelátogató turistákat. Közkedvelt kirándulóhely Budapest közelsége miatt, és a horgászok is előszeretettel keresik fel a halban gazdag Nagy-Dunát.
Látnivalók:
– Szent Erzsébet katolikus templom
– Bolgárkerék
– Szent László szobor
– Lakihegyi adótorony
– Malonyai Kastély
A Malonyai-kastélyt és melléképületeit a XIX. században emelték. Az eklektikus épület felépítésében a klasszikus kastélyok alaprajzát követi. A mozgalmas tömegű, részben emeletes együttest manzárdtető fedi. A főépületben található bálterem és más funkciójú melléktermek, az alagsorban boltíves megoldással elválasztott szobák.
A romos épületegyüttest 2005-ben állították helyre, amely azóta újra csodálatos formájában pompázik. Jelenlegi üzemeltetője egy osztrák-magyar vállalat. A főépületben lévő díszterem a jövőben konferenciáknak, esküvőknek, koncerteknek és kulturális rendezvényeknek ad otthont.
A magyar organikus építészet egyik jelentős alkotása, az 1980-as években készült el Csete György tervei alapján. Az épület ősi magyar sátorforma, szimbolizálva ezzel az égbolt és a föld találkozását. A keresztelő pult és a papi szék gótikus elemeket tartalmaz, az oltár pedig rendhagyóan kör formájú. A tér belső elrendezésénél az aranymetszés szabályait alkalmazták.
A település központjában áll.
Rendezvények: Június végén Szent László napi Búcsú
Megközelítés: A Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0 autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg.
További információk: