Komárom

Komárom

A várost keleti irányból átszelő főút évszázadok óta főközlekedési útvonal. Ez a római limes-út, melynek fontos hadászati és kereskedelmi szerepe volt. E mentén alakult ki Szőny területén Brigetio, mely Pannonia egyik legjelentősebb településévé fejlődött.
A római kort követő több évszázadnyi átmeneti korszak után a honfoglalással kezdődött Komárom újabb fénykora, amikor a Duna északi partján, a Duna és a Vág összefolyásánál erős földvárat építettek, mely az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett.
A település 1265-ben kapta meg a budai városi jogokat. A XV. században a vár kedvelt királyi pihenőhelyként, Mátyás és Beatrix kényelmét, szórakozását szolgálta. A török időkben mint Bécs elővédje tovább erősödött: 1586-ban egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek, hogy biztosítsák az átkelést a várból a Vág és a Duna túlsó partjára. A XVII. században pedig a vár nyugati, város felőli része elé felépítették az ötszögű Újvárat. Fontos állomás volt a város fejlődésének történetében, amikor Mária Terézia 1745. március 16-án megadta Komáromnak a szabad királyi városi rangot.
A XIX. század elején – ha csak rövid időre is – birodalmi központ lett Komárom: a Bécset elfoglaló Napóleon elől 1809-ben egész udvartartásával ide menekült I. Ferenc német-római császár és magyar király. Ennek eredményeként lett Komárom “az erődök városa”.
Az 1848/49-es szabadságharc során a magyar kormány, látva Komárom jelentőségét, megbízta Klapka Györgyöt a vár megszerzésével. Klapka 1848. szeptember 29-én sikeresen végrehajtotta feladatát. Komárom ettől kezdve állandó császári ostromgyűrű alatt állt, ám híven bevehetetlenségi nimbuszához, a végsőkig tartotta magát. Újszőny a szabadságharcban szinte teljesen elpusztult. Az újjáépített község 1896-ban egyesült a bal parti Komárommal, Komárom néven. Az egyesülés feltételeit az 1892-ben átadott állandó dunai vashíd, az Erzsébet híd teremtette meg. A falusias jellegű városrész azonban nem sokat fejlődött az I. világháborúig. 1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. A trianoni döntés szentesítette a kialakult állapotokat: az északi városrész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett, a déli pedig mint Komárom-Újváros néhány évig a csonka Komárom vármegye székhelye volt.
A város gyorsan fejlődött: iskolák, hivatali épületek, kulturális intézmények és lakóházak épültek. 1938-ra a hétutcás településből 40 utcás város lett.
Az 1938. november 2-án kelt első bécsi döntés értelmében a Felvidék túlnyomórészt magyar lakta területeit visszacsatolták Magyarországhoz, s ezzel a két Komárom újra egy város lett. Az egyesített város a történelmi Komárom vármegye székhelye lett, amit Pozsony megye Magyarországhoz került területeivel megnöveltek. A hivatalok a déli városrészből visszaköltöztek az északiba. A második világháború után az északi városrész újra visszakerült Csehszlovákiához, s a déli ismét az önálló fejlődés útjára lépett.
A városhoz tartozó Koppánmonostor a XII. században a Katapán nemzetség által alapított bencés monostorról kapta nevét. A monostor
valószínűleg 1529-ben pusztult el. A terület az 1740-es évektől népesült be újra, amikor a módosabb komáromi polgárok szőlőskertekkel telepítették be. Majd a XIX. század végén, a XX. elején a Duna-parton politikusok, kereskedők építették fel villáikat.
Komárom városrésze Szőny, az egykori Brigetio. A római kor után Szőny területe a honfoglalás során települt újra. A falu gróf Zichy Miklós és felesége, Berényi Erzsébet grófnő alatt élte fénykorát a XVIII. század második felében. A gazdag régészeti lelőhelyen 1922 óta folynak ásatások. Szőny keleti része az ún. Molaj, mely az Olajgyárról és lakótelepéről kapta a nevét.

A mai magyarországi Komárom évszázadokon keresztül kicsi jobbágyfalu, míg a Duna másik partján fekvő Komárom az ország egyik legjelentősebb és leggazdagabb városa volt. Így, a 19. század végéig az igazi Komáromot a mai Szlovákia területén lévő város jelentette.
1892-ben állandó híd épült a Dunán (az Erzsébet híd), s ezzel a folyó két partján álló települések egyesülése elől minden akadály elhárult.
Közös fejlődésüket az első világháború állította meg: a háborút lezáró tárgyalások kettészelték a várost. Az északi rész Csehszlovákiához került, a déli rész pedig magára maradt és az önálló fejlődés útjára lépett. Így alakult ki a mai Komárom kisvárosi arculata.
A két település közös történelme, földrajzi elhelyezkedése, egymásrautaltsága, emberi kapcsolatai azonban erősebbnek bizonyultak a történelem viharainál.
A mai magyarországi Komáromot húszezren lakják, nagy forgalmú határváros és kulturális, turisztikai központ.
A városi múzeum, mely a komáromi várat az 1848/49-es szabadságharcban védő legendás tábornok, Klapka György nevét viseli, négy kiállítóhelyen mutatja be a város múltjának rekvizítumait. Az 1700 éves római freskók a főépületben, a római kövek, síremlékek az Igmándi erődben kialakított kőtárban láthatók.
Komárom jelentős kulturális és turisztikai vonzereje az erődrendszer, melynek magyarországi tagjai: a Monostori erőd, az Igmándi erőd, és a Csillagerőd. A magyarországi erődrendszer a Duna túlpartján elhelyezkedő erődökkel és bástyarendszerrel együtt megpályázta a Világörökség címet, melynek odaítéléséről 2008-ban dönt az UNESCO Világörökség Bizottsága.
Másik fontos attrakciónk a Gyógyfürdő, melynek különlegességét az 1268 méterről feltörő 62 0C fokos, kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos, minősített gyógyvíz biztosítja.
Ha kikapcsolódásra és tiszta levegőre vágyik, látogasson el a festői környezetben lévő WF Szabadidőparkba. A nyári hónapokban remek szórakozást nyújtanak a feszített víztükrű medencék, a 36 méteres óriáscsúszda, valamint a késő őszig üzemelő termálvizes élménymedence.
A parkban horgásztó, kemping, és egy hangulatos étterem várja a vendégeket.
A város kulturális palettáját az utóbbi években – az Európában egyedülálló- Magyar Lovas Színház előadásai színesítik.
Komárom számos rendezvénnyel igyekszik idecsalogatni a turistákat.
Ilyenek például: a telet búcsúztató jelmezes karnevál februárban, az áprilisi Komáromi Napok, melyet az észak-komáromi városrésszel közösen szervezünk, Országos Péknapok és szabadtéri zenés és színházi előadások a Monostori erődben, hangversenyek, szórakoztató nyári programok a fürdőben, az októberi krumpli és bor fesztivál (Pityóka Fesztivál), a szüreti felvonulás és mulatság, és végül az ünnepséggel egybekötött közös karácsonyfa díszítés.

Monostori erőd:

Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legigényesebb és legfejlettebb technikájával épült, mégis, elkészültekor haditechnikai szempontból elavult. Emiatt az erőd nem szerepel hadszíntérként történelmünkben. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-1991 között a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Kivonulásuk után az erőd katonai szerepe megszűnt. A klasszicista stílusú hadtörténeti műemléket ma már a nagyközönség is látogathatja. Évente egyre több látványos rendezvény zajlik falai között.

A Monostori erőd kiállításai:

Kenyérmúzeum
A Sütőipari Emléktár anyagából állandó kiállításként nyílt meg a „Komiszkenyér” című, valamint „A hagyományos sütőipari termékek” című kiállítás az erőd egykori pékségében.

Várak, korok, katonák c. állandó kiállítás Komárom és az erődök története

Csillag erőd:

A város erődrendszerének legidősebb tagja, melynek elődje a Szent Péter palánk 1586-ban épült Pálffy Miklós várparancsnok utasítására. A Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet. A csillag erőd tartotta ellenőrzés alatt a Vág -Duna torkolatát. Az erődöt 1871-1877 között felújították a kor hadi-építészetének szellemében. A másik két erődtől abban különbözik, hogy nem lőréses folyosó, hanem széles vizes árok védte.

Igmándi erőd:

Az erődrendszer legfiatalabb tagja, 1871-77 között épült. Érdekessége, az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló haránt sáncok, melyek ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók.

1965 óta kazamatáiban látható a Klapka György Múzeum római kőtárának anyaga.

Római kori kőfaragványok, feliratos sírkövek és szarkofágok Brigetióból.

A lovas színház egy megvalósult álom, mely az ember, a művészet és a ló elválaszthatatlan egységét hivatott létrehozni. Pintér Tiborral külön utakon indultunk el térben és időben egyaránt, mégis egyszerre értünk ugyanoda, ahhoz az egyedülálló művészeti kifejezésmódhoz, amit lovas színháznak neveznek. Szerencsés adottságok birtokosai lehettünk mindketten. Egyik részről, Pintér Tibor színész diplomája, lovastudása, és az általa vezetett Sziget Színház művészeinek társulata. Másik részről a három évtizednyi lótenyésztő és lovas versenyzői tapasztalatom, valamint a tulajdonomban lévő történelmi múltú komáromi lovarda, ami otthona a színháznak. Szobrászművészként és számtalan lovasfilm rendezőjeként nagyszerű összhangban igazi alkotó gárdává váltunk.

A lovas jelenetek szakmai színvonalát a Nemzeti Lovas Őrség komáromi alegysége garantálja, melynek parancsnokaként magam is részt veszek az előadásokon. A Komáromi Lovas Színház büszke arra, hogy örökre beírta nevét a magyar színháztörténelembe.

Az elmúlt három esztendőben e történelmi falak közé látogató vendégeknek olyan élményben lehetett része, mely Magyarországon egyedülálló. A Lovarda tulajdonosainak vágya, hogy ez az épület legalább még száz évig szolgálja a lovas társadalmat és azt a közönséget, aki kíváncsi a benne tartandó előadásokra. Várjuk Önöket is szeretettel, látogassanak el Önök is a Komáromi fedeles lovardába!

A „puskaporosi horgásztó” köré fejlesztett, komplex turisztikai szolgáltatásokat nyújtó szabadidőpark meglévő szolgáltatásai mellett (strand óráscsúszdával és meleg vizes élménymedencékkel, sportpályák, étterem, kemping és bungalók) már a kezdetektől tart több ezer fős saját szervezésű fesztiválokat, szabadtéri koncerteket egész napos családi programokat és horgászversenyeket.
Az idei év rendezvénysorozatát a január 22-én megrendezésre kerülő első WF Esküvő kiállítással nyitja meg, melyet az áprilisi „Aranyhal fesztivál” követ. Az idei évben várható programok: szabadtéri koncertek, családi nap, 24 órás strandfesztivál, hagyományos horgászverseny-sorozat.

Egy szerencsés véletlennek köszönhetően 1965-ben 1268 m mélységben 620C-os termálvízre bukkantak Komáromban. A gyógyhatásúvá nyilvánított vízre, mára kész gyógyászati komplexum települt.

A gyógyfürdő közel 5 hektáros területen 6 medencével várja a felfrissülni, gyógyulni vágyókat.

Szabadtéri gyógymedencék 36-38 és 33-35 Celsius fokos.
Fedett gyógymedence 35-38 Celsius.
Szabadtéri úszómedence 22-25 Celsius.
Szabadtéri élménymedence 25-28 Celsius.

Gyermekmedence 27-30 Celsius.
Fedett uszoda 25-28 Celsius
Tanmedence 30-33 Celsius.
Jakuzzi 33-35 Celsius.

Az M1-es autópályáról a 13-as út vezet ide, a 10-es út pedig áthalad a határ menti településen. Vasúton a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, az

Esztergom-Komárom és a Székesfehérvár-Komárom vonal vonataival érkezhetünk.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:     www.komarom.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »