A Zsámbéki-medence egykor mocsaras, nádasokkal teli lapály volt, legelőkkel, rétekkel, halastavakkal. A medence vizeit ma a Tinnye környékén eredő Töki-patak vezeti le. Felduzzasztott vize Bia határában egy kb. 83 hektár nagyságú halastavat (Biai-tó) alkot. Onnan nevét megváltoztatva, Biai-patak néven folyik tovább, majd a fővárostól délre Benta-patakként éri el a Dunát. A medencét északról a Budai-hegységhez tartozó Nagy-Szénás, továbbá a hegység legnagyobb kiterjedésű, legmagasabb hegye, a Nagy-Kopasz (558 m), valamint a Fekete-hegyek (466-493 m) határolják. Délkeleti peremét a Törökbálint és Biatorbágy között elterülő dombvidék erdős hegyhátai, az Iharos (333 m) és a Kőhegy (302 m) alkotják.
A Tétényi-fennsík egy erdőtlen mészkőfennsík Budapest XXII. kerületében. A terület nagy részén a mediterrán kavicsos-homokos rétegeket tekintélyes vastagságú mészkő fedi. Átlagos magassága 200 m, legmagasabb pontja a Törökbálinti Anna-hegy (267 m). A fennsík felszínét 600-800 m-enként 5-10 m magas lépcsőperemek tagolják. Észak-keletre Budafokig gyümölcsösökkel, nyaralókkal és családi házakkal betelepült hosszú, egyenletesen emelkedő budatétényi lejtő fokozatosan megy át mészkőfennsíkba. Dél-nyugat a Duna völgyére a mészkőtáblák hirtelen meredek falakkal szakadnak le. A fennsík nevezetes látványosságai a föld alatti mészkőbányászatból visszamaradt hatalmas barlangszerű üregek.
Nevezik a “magyar Wachau”-nak, mások szerint a Rajna-völggyel vetekszik tájszépségekben a Duna kanyarulata mellett kialakult, a fővárostól északra fekvő üdülőövezet, a Dunakanyar.
Az ország egyik legszebb panorámája tárul elénk, ahol a hegyek közé szorított folyó dél felé kanyarodik. A középkori magyar történelem jelentős eseményei játszódtak le Árpád-házi királyaink családi birtokterületén, gazdag történeti, kulturális és műemléki értékeket hagyva az utókorra.
Gödöllői kistérséget számos egymással érintkező földrajzi-néprajzi és kultúrtörténeti tájegység együttese alkotja.
A főváros keleti szegélyétől a Mátra nyugati vonulatáig és az Alföld északi peremétől egészen a nógrádi dombokig terjed. Középpontjában Gödöllő, a Grassalkovichok építtette csodálatos barokk kastéllyal, mely Magyarország legnagyobb barokk épületegyüttese, a legendás emlékű Erzsébet királyné és Ferenc József császár magánéletének bensőséges színtere volt. A királyi kastély ma is szerteágazó kapcsolatokat tart fenn Schönbrunnal, Bad Ischllel, az Augsburgi Régióval és Unterwittelsbachhal. Számos európai kulturális valamint turisztikai programban meghatározó partnerként képviseli és jeleníti meg térségünket. A történelmi korok hangulatát idéző építészeti emlékek mellett nyugalmat árasztó, ligetes pusztákon kanyargó patakok, mosolygós dombhátak és a Palócföld kacskaringós utcái mesébe illő házikóival, faragott oromzatdíszeivel és aprócska, muskátlis ablakaival fogadják a látogatókat. Magyar, szlovák, német és cigány népművészet szemet, fület és lelket elbűvölő színes kavalkádja, legelésző nyájak, ódon várromok, búcsújáró kápolnák és vályogfalú falusi templomok, főúri szalonok – csembalószó, vérpezsdítő cigányzene – szentivánéji tűzugrás, míves kezű hímzőasszonyok, szüreti bálok, nomád jurták, nyeregből nyilazó lova-sok, ezeréves dallamok, sámánok örökösei és a gödöllői szecesszió története, továbbá az ország egyetlen medve-menhelye, harangöntő műhelye, termálvizes fürdők és élő múzeum – falu a Cserhát dombjai között – vonzó turisztikai célponttá teszik a vidéket. Romantikus korok ízei és pompája, csöndes falvak nyugalma mellett a száguldás nagy kalandja hívja, és évről évre visszavárja Önt, hiszen a technikai sportok szerelmesei feledhetetlen órákat tölthetnek a Gödöllőtől 8 km-re lé-vő mogyoródi Hungaroringen, Közép-Európa egyetlen Forma-1-es versenypályáján.
A magyar történelmi és művelődéstörténeti emlékek kincsestára Cegléd és Nagykőrös. Kossuth Lajos kultusza sehol sem érezhető ilyen mértékben, mint Cegléd városában. Nagykőrös büszkesége a több mint négy évszázada alapított gimnázium. A XVIII. és XIX. század emlékei a barokk plébánia templomok, a puritán evangélikus gyülekezeti házak, a páratlan szépségű ceglédi református templom klasszicista épületcsodája.A tájegység arculatának kialakulását egyaránt befolyásolta a Duna és a főváros közelsége.
Az Alsónémedi és Bugyi határában lévő kavicsbányák kristálytiszta vize is a nagy folyó természeti ajándéka. Közelükben alakultak ki a vízi turjános rétekkel tarkított erdőfoltok.
Az Ócsa-dabasi-hátság és a termékeny part menti területek között kezdődik a fővároshoz legközelebb fekvő magyar puszta, az úgynevezett felső-kiskunsági szikes puszta, a Kiskunsági Nemzeti Park része.
Az itteni műemlékek közül figyelmet érdemel az Alföld legszebb középkori bazilikális temploma és premontrei kolostorromja Ócsán. Jelentős művelődéstörténeti emlékhely Dabas. A városban barokk, de főleg klasszicista kúriák tucatja látható.
A Tápió-vidék sokarcú táj. Erdők, ligetek, nádas-mocsaras területek, folyóvizek és tavak teszik változatossá és széppé.
A tájegység “fővárosa” Nagykáta, az itteni látványosságok közül kiemelkedik a Keglevich-kastély. A város határában van a Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet, amely európai jelentőségű madárélőhely.
A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske nemzetség ősi fészke volt Tápióbicske, amely nemcsak gazdag történelmi múltja, hanem természeti értékei miatt is jelentős település: határában gazdag gyurgyalag-telep található, az Erdős-völgy és a Gombos-tanya kocsányos tölgyese pedig természetvédelmi terület.
Tápiószentmártonban található a Kincsem Lovaspark a névadó “csodatelivér”, Kincsem emlékmúzeuma.
A “Nagy Sziget” a Magna Insula nemzeti történelmünk kezdetének legendás hírű színhelye.
Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Duna ágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a “Kis-Duna” egy lassú folyású, tószerűvé vált vízi paradicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas.
A Kárpát medencében élő népek kultúrájának évezredes nyomai itt is fellelhetők. Régészeti lelőhelyek találhatók Szigetszentmiklóson, Szigetszentmártonban, Dunaharasztin és Tökölön, ahonnan is egyedülálló sárleletek kerültek elő. Ezeket a Nemzeti Múzeum valamint a szigetszentmiklósi és a ráckevei Helytörténeti Múzeum őriz. A szigeten és az alföldi területen egyaránt kerültek elő Árpád-kori emlékek. Az Árpád kultusz hű őrzői a ráckeveiek, ahol is híd, szobor, múzeum, tér s az idők során megszűnt malom őrzi a honfoglaló vezér, Árpád nevét.
A középkor értékes műemléke a ráckevei Nagyboldogasszony Szerb Ortodox templom, amely Magyarországon az egyetlen, Európában pedig a legészakibb gótikus szerb templom.
A Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérség etnikai képe igen sokszínű. A sziget első szerb telepesei még a XII. században, II. Béla király idején érkeztek. Ezt követően 1440-ben kapott kiváltságok alapján települtek ide, később pedig a törökök elől menekülő szerbek találtak itt otthonukra. Mai, leginkább megőrzött, etnikai szigetük Lórév. A német etnikum több szigeti településen őrzi hagyományait, és az alföldi oldalon is élnek nagy számban német leszármazottak. A máig megőrzött régi szokásokat bemutató, felidéző ünnepnapok, nemzetközi néptánc fesztiválok, falunapok látványos, turistacsalogató eseményt jelentenek a térségben.
Pest megye történelmének leghősibb korszaka az 1848-49-es szabadságharc időszaka. Ennek emlékeivel találkozhatunk Ráckevén (Ács Károly), Szigetújfaluban (Görgey), Petőfi emlékhelyekkel Dömsödön és Kossuth kultuszával Áporkán.
Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa.
Budapesttől alig karnyújtásnyira régóta inaktív, de egykor heves kitöréseket produkáló vulkán alussza évmilliós álmát. A nagy részt természetközeli zárt erdőállományokkal borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 938 méteres csúcsában emelkednek.
A part mentén kanyargó út pihenő helyeiről és a meredek kapaszkodókon elérhető hegyi kilátópontokról a túlparti Visegrád és Dömös festői panorámája tárul elénk.
Forrás: Budapest-Közép-dunavidék kistérségei
További információk: www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
