Mór város a Dunántúli régióban, Fejér megyében a Bakony és a Vértes közötti Móri-árok legjelentősebb települése. A város kb. 20 km-es vonzáskörzetnek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A várost ma több mint tizenötezer lélek lakja. Kedvező földrajzi fekvésének s ezen a tájon élő magyar és német ajkú lakosság szorgalmának köszönhetően mindig kitűnt a hasonló méretű magyarországi városok közül. Az ezeréves település büszke múltjára és elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy büszke lehet jelenére is.
Mórnak és közvetlen környékének a honfoglalást, sőt az államalapítást megelőző történetéről nem sokat tudunk. A legkorábbi ténylegesen ismert eszközök, tárgyak az újkőkorból származnak. Mór és Csókakő térségében ezen időszakra tehető az első falvak megjelenése.
Mór nevének eredete pontosan nem állapítható meg. A legvalószínűbb, hogy a várost a Móri család alapította, s tőle kapta a nevet is. A település először királyi, majd 1080-tól kb. 250 évig püspöki birtok volt.
- végén a szabadságharc fontos eseménye volt a móri csata, amelyben Perczel Mór hadteste és Windischgratz hadserege ütközött meg.
- március 13-án mondták ki, hogy az eddig Moórnak írt községnevet ezután egyszerűen Mórnak fogják írni. A XX. század elején Mór büszke volt arra, hogy a város szülötte, Wekerle Sándor volt Magyarország első polgári miniszterelnöke.
Lamberg kastély:
A későbarokk Lamberg-kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építtette a család nyári rezidenciájául Fellner Jakab tervei alapján. Az építkezés 1766-ban fejeződött be. 1803-ban a kastély parkjának forrását két kapucinus mester átalakította, ekkor a szivattyús kútház kastély felőli oldalán építették meg a szökőkutat. Ennek helyén ma ivókút található, mely Nagy Benedek szobrász-művész alkotása. Ugyanebben az évben a kertet angolparkká alakították. 1810-ben földrengés áldozata lett az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte.
Az emeleten megmaradt az eredeti „enfiladeos” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni). A földszinten – a mai művelődésszervező irodában – egy XIX. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni. A kastély udvarán az egykori vörösmárvány szökőkút helyén ma Korompai Péter és Nagy Benedek alkotása látható. A kastély eredetileg igen gazdag falfestéssel volt díszítve, a feltárt töredékek jó kvalitású későrokokó festő munkásságáról tanúskodnak. Festett volt a lépcsőház, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete.
Ma mindebből az olvasóterem melletti szoba (az egykori női szalon) falán tekinthetjük meg a falfestés nyomait, a többi ábrázolást, jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig. A kastély történetéről és a Lamberg családról több információ Seidel Ignác 1898-ban készült krónikájából tudható meg.
A kastély ma
Ma a kastélyban a Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ működik. Az emeleten működik a könyvtár, a földszinti tereken szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat. A kastély udvara nyáron hangverseny, nemzetközi néptáncest kedvelt színhelye. A műemlék épület sok látogatót vonz, így az intézmény által működtetett MÓRINFORM Idegenforgalmi és Turisztikai Irodát sokan keresik fel.
A kastélyban 1993. óta látható a Helytörténeti és német nemzetiségi gyűjtemény. A “sváb szoba”, az ide telepített német lakosság életébe enged bepillantani, megtekinthetők az 1900-as évek elejéről származó bútoraik, használati tárgyaik, népviseletük.
A helytörténeti kiállítás színes képet nyújt Mór múltjáról. Fotókat láthatunk a város régi, nevezetes épületeiről, az egykor itt élt emberek viseletéről, szokásairól, ünnepeiről. A gyűjteményben – a Schwarcz József által készített, és a városnak adományozott – régmúltat idéző használati eszközök fából faragott apró makettjeit láthatjuk (szőlőprést, szekereket, gémeskutat, falusi házat udvarával, állataival stb.). Itt látható az 1848. december 30-i móri csata makettje is.
A Wekerle Sándor emlékszoba Magyarország első polgári származású miniszterelnökének tiszteletére lett létrehozva. Az emlékszobában vele kapcsolatos dokumentumokat, fotókat, írásos anyagokat, róla készült festményt és mellszobrot tekinthetünk meg.
A kastély pincéjében az „Ezerjó Pince-Galéria” – a Móri Borvidéket bemutató kiállítás látható – melyhez értékes kiállítási tárgyaink – többek között egy gyönyörű bálványprés, illetve a Milleneum emlékére készített szépen faragott hordófenekek – adnak szép hátteret.
A kastély parkját 1990-től a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. Az angolparkot az általuk rendezett művészeti szimpóziumokon készített szobrok díszítik. A parkban található Zenepavilon ad otthont a közkedvelt nyári zenei esteknek és egyéb koncertek, szabadtéri előadások, sőt esküvők színtere is. Mellette található az ország legnagyobb példányú francia juharfája. A gyerekek kedvence a halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.
Láncos kastély:
Építette a Luzsénszky család az 1790-es évek elején. Nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. Kivitele egyemeletes, egytraktusos, 16 tengelyes, sátortetős épület. 2 kosáríves, vörösmárvány keretezésű kocsibehajtója van, a bal oldalin 2 címer, a jobb oldalin gótizáló copf ajtószárny. Középen 3 páros oszlopon triglifes párkány hordozta kőbábos vörösmárvány erkély. Az épület két végén U alakban hátranyúló rövid szárny helyezkedik el, a belső oldalon hengeres lépcsőtornyokkal. A hátsó homlokzat teljes hosszában a földszinten és az emeleten árkádos folyosó.
Az épületben működik a polgármesteri hivatal.
Szent Kereszt Katolikus templom:
Kétfelől meredek, részben támfallal erősített magaslaton helyezkedik el. Épült 1887-88-ban Mórközépkori plébánia-templomának ún. “Magyar templom” helyén, felhasználva annak nyugati tornyát.
Plébánosát említi a pápai tized-jegyzék 1333-35-ben, a templom első említése 1484. A török korban református-templom, 1696-ban Hochburg János visszaadja a katolikusoknak. A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette. Felszentelve 1892-ben.
Háromhajós, neogótikus, keleti templom, az első emeleti középkori gúlasisakos toronnyal. Szentélye 3/8-ad záródású. Körülötte temető, melyet a 18. század végén már nem használtak. Felépítése négyszakaszos keresztboltozatos hosszház, a mellékhajókban porosz süveg-boltozatos karzat és ugyanilyen orgonakarzat. Az ablakok Szántay és Szabó üvegfestőktől származnak. A szentély-záródásban szecessziós “utolsó ítélet” falikép, Stein János műve. Neogótikus főoltár Kelemen Márton alkotása. Rieger orgona.
Kapucinus templom:
A Kapucinus tér magasabb, keleti oldalának széles, lépcsőzetesen megközelíthető magaslatán rendházzal egybeépítve. Homlokzatából félig kilépő gúlasisakos torony: mellette jobbról Szt. Günther remete, balról Assisi Szt. Ferenc fülkében álló szobrával, a szobrok lábazatán kettős családi címer. A templom részei hosszház, keskenyebb, nyújtott szentély, egyenes záródással.
A templom kétszakaszos hajója tükörboltozatos és dongaboltozatos. A szentély bal oldalán van a régi sekrestye. A mai sekrestye a jobb oldalon a rendház felől található. A hajó alatt kripta, használatban volt 1807-ig. A szentély boltozatán medalionokban Mária életéből vett jelenetek, Hudacsek székesfehérvári festőtől.
Oszlopos, oromzatos főoltár a tatai asztalos műhelyből, kétoldalt angyalok szobrával, oltárképe Szentháromság a feltámadt Krisztus előtt térdelő Szűz Máriával, a földön Assisi Szent Ferenc és Evangélista Szt János alakjában, 1765. Tabernákulum. Mindhárom oltárkép Johann Norbert Baumgartner bécsi kapucinus festőtől származik. Az oltár mellette az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörösmárvány emléktáblája áll.
A szent Mária kápolnában barokk oltárépítmény által keretezett, festett üvegablak látható. A hajóban konzolokra állítva Assisi Szt Ferenc és Avillai Szt Teréz faszobra, feltámadt Krisztus faszobra, kálvária olajkép.
A Keresztelő kút fedelén “Jézus megkeresztelése” szoborjelenettel.
Bormúzeum:
Ez az épület egy régi pincéből és présházból áll. Az egykori présházban, ahol a vendéglátás zajlik, százéves szőlőprést, puttonyokat, rézpermetezőt és a borkészítés egyéb, ősi eszközeit is elhelyezték, a kétszáz éves, 60 m hosszú pincében pedig hatalmas hordókból kialakított boxokban foglalhatnak helyet a vendégek.
A XIX. sz. második felében kialakult a móri borvidék mai képe. A nagy- és kisbirtokokon egyaránt nagyarányú szőlőtelepítés folyt. A szőlősgazdák érdekeit a hatóság is védte. Megakadályozta, hogy a községbe idegen bort szállítsanak be a kereskedők, és azt később “móri bor” néven hozzák forgalomba.
Bár múltja a történelmi időkbe tekint vissza, hatályos bortörvényünk 1996-tól mondja ki, hogy e borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészei tartoznak. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében mindig meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.
A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentősége visszaszorult, de Mór és a borvidék települései arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlékeiben, a hagyományok őrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentősége van a szőlőművelésnek, a borászatnak és a borkultúrának.
A BORVIDÉK JELLEMZŐI
Az összesen 730 hektáros Móri Borvidéken 2352 szőlősgazda tevékenykedik, közülük kb. 12-14 rendelkezik nagyobb területtel, többségük 1 hektár alatti területet birtokol. A borvidék az utóbbi időben folyamatosan csökkent, 2002-től viszont újabb telepítési kedv tapasztalható, a korábbi kivágási hullám megállt. A borvidéken 2003-ban 18-20 ezer hektoliter bort állítottak elő. Ez a mennyiség elsősorban a gazdák megélhetését fedezi, a termelés bővítését már nem biztosítja. A móri bort kizárólag belpiacokon értékesítik, illetve jelentős részben nem a bort, hanem a szőlőt adják el a gazdák a nagyobb feldolgozócégeknek.
Szőlő- és borfajták
Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay a leggyakoribb szőlőfajták.
Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. “A móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok.
Ajánlott útvonal:Budapesttől kb. 90 km. Az M7-es autópályán Székesfehérvárig, onnan tovább a 81-es számú főúton.
További információk:
