Nagykáta története a XII. századig nyúlik vissza, amikor a Káta nemzetség Pest megyei ága letelepedett ezen a vidéken. A város határában, a kenderhalmon feltárt falu valószínűleg Nagykáta Árpád-kori előzménye volt. Hiteles írott forrás, a Váradi Regestrum is említi Káta falu nevét 1221-ben. 1743-ban Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott a település, így országos vásárt tarthatott, ami serkentőleg hatott a kereskedelemre. 1716-tól már tanítója is volt a községnek. A céhes ipar fejlődése csak a XIX. század első évtizedeiben indult meg Nagykátán.
- április 4-én itt volt Görgey főhadiszállása, s részben Nagykáta határában zajlott le a tápióbicskei csata, melynek sebesültjeit Kossuth is meglátogatta a városban álló Keglevich-kastélyban, amelyben ma a polgármesteri hivatal működik. Április 4-e Nagykáta hivatalos városi ünnepe. Az ünnep alkalmából számos hazai és külföldi katonai hagyományőrző csapat érkezik a városba, és a hősök emlékének felelevenítése, valamint a koszorúzás után a Tápió partján, az egykori csatatéren felidézik az 1849-es ütközetet.
A település – a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal megépülésének is köszönhetően – a térség központjává vált.
A városi rangot 1989-ben kapta vissza Nagykáta. Jelenleg 13.000 lakója van, de rajtuk kívül a vonzásában élő mintegy 50-60.000 ember érdekét is szolgálják az itt található hivatalok, középiskolák, egészségügyi létesítmények, a kereskedelmi hálózat. Bíróság, földhivatal, több bank és biztosító, rendőrkapitányság, szakorvosi rendelő, mentőállomás, tűzoltóság működik a városban.
Az óvodák és általános iskolák mellett két középiskola biztosít továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli fiataloknak. A művelődés, a kikapcsolódás igényét elégíti ki a zeneiskola, a művelődési központ és a könyvtár. A város kulturális életét színesíti az évenként megrendezésre kerülő nemzetközi Kátai Tánctalálkozó, amely több évtizedes hagyományokra tekinthet vissza.
1998 májusában nyílt meg a nagykátai strand amely igényes, szép környezetben, termálvizes úszó- és gyermekmedencével várja a fürdeni-, pihenni vágyókat. 2002-től a termálvíz gyógyvíz minősítést kapott.
Legérdekesebb építészeti emlék a XVIII. században épült Keglevich-kápolna és a XVI. században épült, 1745 körül újjáépített Szent György templom. Jellegzetes és hangulatos épületegyüttes a bazársor, amely a közelmúltban történt felújítása után visszakapta századfordulós képét.
A város környékének számottevő része természetvédelem alatt áll. Állat-, madár- és növényvilága igen gazdag. Sok olyan fokozottan védett és veszélyeztetett faj is megtalálható itt, amely máshol alig-alig fordul elő. A madárvilág rendkívüli gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az európai jelentőségű madárélőhelyek listájára.
Megközelítés: Nagykáta Budapesttől 60 km-re található. A fővárosból a 31-es számú főúton és a villamosított vasúton egyaránt megközelíthető.
További információk: