Oroszlány

Oroszlány

Oroszlány – amely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két kőoroszlánról kapta – 1938-ban még 1500 lakosú község: az itt fölkutatott jó minőségű szénmezők azonban új dimenziókba emelik. A bányászkodás és az energetikai ipar mára 21.000 lakosú várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg.
Hetvenhat négyzetkilométernyi területén – melynek közel fele erdő, természetvédelmi terület – együtt vannak egy kisváros kellékei.
A jó megközelíthetőség kedvező úti céllá is teheti az “oroszlános” várost és környékét: a Budapest-Bécs autópálya jó negyedórányira van, s Budapestre is csupán egy órányi az autóút. A vasúti közlekedés is megfelel a kor követelményeinek: a villanyvontatású szerelvények óránként közlekednek Oroszlány és Tatabánya között.

Csák család birtokán megtelepült majki premontrei prépostság, amely hiteles helyként is működött, már 1252 előtt fennállt, patrónusa Nagyboldogasszony volt. 1388 őszén Zsigmond király feleségével, Mária királynővel vendége volt a prépostságnak, amikor a Vértesben vadásztak. 1516-ban Majk a csornai Szent Mihály prépostság fiókegyházai közé tartozott. A török megszállás idején a prépostság lakói is elmenekültek. A török hódoltság idején Majk a tatai uradalom része. 1632-ben a király nebojszai Balogh Istvánnak, Tata várkapitányának adta zálogbirtokként az uradalmat. 1643-ban gróf Zichy Ferenc, majd 1646-ban gróf Csáky László a tulajdonos. A birtokosok gyakran cserélődtek, amíg 1727-ben fraknói gróf Eszterházy József meg nem vásárolta az uradalmat az osztrák Krapf Gáspártól.

III. Károly uralkodása idején települt Magyarországra a kamalduli remeték rendje, amelynek anyakolostora az olaszországi Muránóban volt. A rend magyarországi megtelepedése érdekében több magyar főúr maguk és családtagjaik nevében misealapítványt tettek. Galánthai Eszterházy József gróf felajánlotta majki birtokát a Nepomuki Szent János tiszteletére titulált remeteség számára és a kamalduli szerzetesrendnek ajándékozta, amelyet 1733-ban hiteles alapítólevélben rögzítettek. Az alapító kegyúr nemcsak a birtokot, hanem építőanyagot is biztosított. A remeteség terveit Franz Anton Pilgram (1699-1761) osztrák építőmester készítette, amelyet Anton Erhard Martinelli olasz származású császári udvari építőmester bírált felül. A tervek a Nyitra megyei Zobor-hegyi kamalduli remeteség épületegyüttesének mintájára készültek.

A kamalduli remeték rendjét az 1012-ben szentté avatott lombardiai hercegi családból származó Romauld alapította. A remeték szigorú életrendjét II. Sándor pápa hagyta jóvá 1072-ben. Tartózkodtak a hús és a bor élvezetétől, kertműveléssel, művészetekkel tudománnyal és földműveléssel foglalkoztak. Az egymástól elkülönült cellákban élő remeték a hallgatást fogadtak, s csak igen ritkán, meghatározott ünnepek alkalmával szólaltak meg. Hallgatásuk miatt némabarátoknak is hívták őket. Fehér csuhát hordtak, amelyet barátzsinórral összefogott köpennyel viseltek.

17 cellaház épült, amelyből hatot az Eszterházy család alapított. A donátorok (csak néhány közülük: gróf Cziráky, báró Lengyeltóthy Lengyel, Bodorfalvi Baranyai, gróf Gyulai és gróf Falussy, Berényi, Erdõdy, Hartwigh, család, címereit a cellaházak oromfalára helyezték. 1734-ben már zajlott az építkezés. 1735-ben három szerzetes érkezett Kahlenbergből: Demeter páter, Ádám és Dániel atyák. Demeter páter 1737-ben kelt, Eszterházy Józsefnek írt leveléből értesülhetünk a cellaházak építéséről, valamint arról, hogy a vendégház már készen áll. Az alapítást követően még 50 év sem telik el, amikor II. József király 1782-ben feloszlatta mindazokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek oktató, vagy betegápoló tevékenységet.

1806-ban az Eszterházy család Zólyomi ágából származó gróf Eszterházy Károly vette meg a kincstártól Majkpusztát. 1815-tõl Mauthner Ádám és Kadisch Joachim posztógyártó vállalkozók bérlik az épületegyüttest. A szerzetesi cellákban munkások laktak.1848-ban a kastélyban osztrák parancsnoki hadiszállást rendeztek be. 1856-ban gróf Eszterházy Miklós fia Móric örökölte az uradalmat, aki 1807-ben Majkon született. A régi kolostor-posztógyár épületet vadászkastéllyá alakíttatja át, az uradalom gazdálkodását modern eszközök felhasználásával fellendítette, gépesítette. Majk 1945 után katonai kórház, munkásszálló, a Magyar Írónők alkotóműhelye. 1952-ben került államosításra. 1964-ben Mezőgazdasági szakmunkásképző Iskola és kollégium működött a falak között. Az 1960-as évektől került sor a műemléki értékek felmérésére, és a hasznosítási tervek előkészítésére. A részben felújított cellaházak üdülőként ill. múzeumként működnek. A Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe 2001-ben került.

Megközelíthetőség:
M1-es autópálya 64-es km TATA kijáratnál kell lehajtani, majd továbbiakban OROSZLÁNY útirányt kell követni.

További információk:

www.oroszlany.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »