A kedvező földrajzi környezetben szívesen megtelepedett az ember; már a korai bronzkortól lakott volt e táj. Bronzkori-vaskori földvára a téglagyár fölötti fennsíkon magasodik. Tell-telepét a kora bronzkorban anagyrévi kultúra népei (i. e. 1800), a középső bronzkorban a vatyi kultúra népei (i. e. 1500) lakták. Utóbbiak kézzel megmunkált használati tárgyai, kerámiái, bronzeszközei, lakásai egy gazdag kultúra emberléptékű és -központú világáról vallanak. A régészek által feltárt rétegekből lakóházak, kerámia- és bronzöntő műhelyek, gazdag tárgyi leletanyag, növényi és állati ételmaradványok kerültek elő. A bronzkori Tell-telep élete a halomsíros kultúra (i. e. 1300) hódítása után szűnt meg, őket az urnamezős kultúra népei (i. e. 1100) követték. Az új népesség állattenyésztő, pásztorkodó életet élt; települései rövidebb életűek, nyílt színi telepek voltak. Az i. e. VII-VI. században új korszakot nyitó, vaseszközöket használó, új eszméket és a mykénei civilizáció jegyeit tükröző Hallstatt-kultúra jelent meg. A földvárat kiszélesítették, s (ma is ép) földsánccal vették körül. A gazdag halotti kultúra emlékét, a tőle nyugatra fekvő, halomsírmező örökítette meg. Az európai hírű leletegyüttes régészeti értékei, növény- és állatvilága védelem alatt áll.
Százhalombatta a Dél-Budai Kistérség meghatározó jelentőségű települése, Budapesttől mintegy 30 km-re, a Pécs felé futó M6 autópálya és a 6-os számú főútvonal mellett fekszik.
A város római-kori nevét viseli a Matrica Múzeum (Gesztenyés út 1-3.) 4000 év történelmét a bronzkortól napjainkig bemutató gyűjteménye. Kedvező földrajzi helyzetét, védettségét és a táj szépségét kihasználva már az újkőkorban embercsoportok telepedtek meg itt.
A város területén található Magyarország első és egyetlen őskori szabadtéri múzeuma, a 6 hektáros Régészeti Parkban (István király út 4.), ahol a látogató a bronz-, és vaskori házakban – mintegy időutazást téve – edényt-, és ékszert készíthet, szőhet, fonhat. Az őskori temetkezési szokásokról multimédia show készült, melyet egy 2700 éves halomsírban láthatunk.
A város főterét Makovecz Imre katolikus, és Finta József református temploma, valamint a Csodaszarvas-díszkút és a monumentális Szent István-szobor díszíti. Az óvárosi városrészben található a XVIII. századi szerb ortodox templom, amelynek ikonosztáza feledhetetlen látnivaló.
A kulturális ajánlatok között szerepel augusztus közepén a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Kirakodóvásár, szeptemberben a Battai Napok, novemberben pedig a Nemzetközi Kórustalálkozó és Kórusverseny.
6-os út vezet a településhez, de Érden át a 70-esről, illetve az M1-es, M7-es autópályákról is könnyen megközelíthető. Vonattal a Budapest –
Pusztaszabolcs vonalon érhető el.
További információk: