1987-ben a Városi Múzeum kutatói a Templomdombon lévő plébániakertben római település nyomait keresve bukkantak rá Tapolca legrégebbi településnyomára, egy az i.e. 5500-4500 közötti Körös-Starcevo kultúrához tartozó, újkőkori ház maradványaira és edénycserép-töredékeire. Az utóbbi fél évszázadban a város (több kisebb időtartamú periódusban) jelentős fejlődést ért el. 1966. március 31-én lett ismét város, és járási székhely státust kapott.
1966-ban a Bakonyi Bauxitbánya Igazgatóságának ide költözésével a bauxitbányászat központja lett, s más ipari üzemek betelepülésével, a helyi kereskedelem szélesedésével, iskolahálózatának, közművelődési intézményeinek kiépülésével, a Balaton – felvidék egyik jelentős kisvárosává vált. A városkép jelentősen átalakult, és szellemi – kulturális hagyományai egyre jelentősebbek a térség életében.Környéke az ország egyik legérdekesebb tája: 14 süveg formájú, szőlőkkel borított bazalthegy veszi körül a Tapolcai-medencében fekvő kisvárost.Nevezetessége geológiai ritkaság, a 4 km hosszúságú Tavas-barlangban (Kisfaludy u.3.) különleges élmény a csónakázás. A város közepén, a hangulatos Malom-tó partján a 200 éves vízimalom ma szálloda.
Mellette áll a város szülötte, Batsányi János költő (1763 – 1845) szobra. Közép-Európa egyik legrégibb népiskolai épülete a városi könyvtár és múzeum (Templomdomb 8.), iskolatörténeti kiállítással. Régi malomépületben lelt otthonra az első magyar látványtár (Díszel, Templomtér).A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.
A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják.
A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol – a medence tájképét alapvetően meghatározó – napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 oC-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik. E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 oC-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A számos forrásszájon – a jégkorszakok óta – feltörő víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja. Az 1800-as évek végén medrét a felső szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang.
A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfajta, amelyet a tapolcaiak csetrinek hívnak.
A Tapolcai-tavasbarlang egyike volt hazánk azon alig két tucat barlangjának, melyeket a barlangok általános védettségének kimondása előtt, már 1942-ben – hazánkban másodikként – védelem alá helyeztek. 1982 óta fokozottan védett; kiemelt védelmi státuszát geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értékei, valamint kiterjedése indokolja.
A pollenmentes tapolcai gyógybarlang hőmérséklete 14-16°C, mikroklimatikus paraméterei állandók. A magas páratartalmú levegő rendkívül tiszta, nincs porterhelése.
Ezek a tényezők önmagukban gyógyító és nyugtató hatásúak allergiás, asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedések esetén.
A Hunguest Hotel Pelion a város központjában, egy négyhektáros parkban áll a gyógybarlang felett, melyhez a szállodából közvetlenül fedett folyosón juthatnak el a vendégek. A szálloda parkjában fúrt saját termálvízkút adja a medencék vizét.
Javallat: asztmatikus betegségek, hörghurut, légutakat érintő allergiás megbetegedések.
A Hotel Gabriella, egykor malom volt. Hatalmas kerekét a Malom-tóból lezúduló víz hajtotta. Az ódon épületekkel és magas kőfalakkal körülvett Malom-tó a városka legkedvesebb helye.
Itt erednek a település névadó forrásai, amelyeket talán már a rómaiak is tóvá duzzasztottak, hogy malmot hajtsanak vele.
Sétánya mentén áll Batsányi János szobra, Segesdy György alkotása (1960). A költő szülőháza a róla elnevezett, szomszédos utca 12-es számú háza helyén volt.
A nyári rendezvényeknek egyedülálló helyszíne a mediterrán hangulatú Tóparton felállított Víziszínpad, ahol évek óta színvonalas nyáresti zenei események zajlanak.
Tapolca Város Önkormányzata hagyományt teremtett a Tapolcai Ünnepi Napok megrendezésével. Évről-évre ismétlődő elemei a rendezvénysorozatnak a Dr. Papp Pál, majd Csermák József Emlékverseny, a Tapolcai Pörköltfőző Verseny, a Kenyérszentelés, a katonai tiszteletadással és díszsortűzzel színesített ünnepélyes zászlófelvonás, a Cigány és Német Nemzetiségi Nap, a nagy sikerű utcabál, valamint a Testvér- és Partnervárosi Találkozó.
A Tapolcai Ünnepi Napok résztvevői nem csak a város lakossága, hanem a kistérség településének lakói, és az itt nyaraló belföldi és külföldi turisták is.
Ajánlott útvonal:Budapesttől kb. 168 km. Az M7-es autópályán, Balatonvilágosig, onnan tovább a 71-es, majd a 72-es számú főúton Litér határáig. Innen balra a 8-as számú főúton, Veszprém határáig. Veszprémtől a 7301-es számú út felé.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.tapolca.hu
