Tata a Gerecse-hegység lábánál, a Kisalföld keleti csücskében kedvező természeti környezetben épült fel. A XIX. századtól központi fekvése miatt- tizenegy településről vezet út a városba- róla nevezték el a környező községeket is magába foglaló Tatai-medencének. A legrégibb időktől kezdve ember által lakott hely volt.
Az Árpád-házi uralkodók idején Tata királyi birtok. A bencések a XI. században, a mai Fürdő utca környékén monostort építettek. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A XIII. századtól 1326-ig a Csák család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is. Tata 1387-től, Zsigmond királytól kapta meg a mezővárosi jogot. 1410 után a tatai vár Zsigmond (1387-1437) király kedves tartózkodási helye.
A vár lassú pusztulását Mátyás (1458-1490) király állította meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a Rozgonyiaktól. A várat- Bonfini leírása szerint- késő gótikus stílusú rezidenciává alakította át. 1472-től Mátyás minden évben egy alkalommal Tatán vadászott. Ide tért vissza a Habsburgokkal vívott háborúk fáradalmainak kipihenésére is. 1494-től már II. Ulászló (1490-1516) király birtokaként említik a várat. Néhány vadászattól és fogadástól eltekintve II. Ulászló nem tartózkodott Tatán. Kivéve az 1510. évi országgyűlést, amit az országban dúló pestisjárvány miatt a ferencesek kolostora előtti főtéren (ma Tóváros) tartottak.
A törökök 1543-ban foglalták el Tata városát. A száznegyvenöt éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen. A vízivár átépítését és a napjainkban is látható bástyákat Süess Orbán tervei szerint 1568-1577 között valósították meg. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben, a Battyán János vezette dunántúli hadjárat során a vár rövid időre a kurucok kezére került. Tatát és a környező falvakat 1727-ben az Esterházyak ifjabb, fraknói grófi ágába tartozó Esterházy József vásárolta meg. A mezővárosba hívott építészek (Fellner Jakab, Éder József, Grossmann József, Schweiger Antal) mérnökök (Bőhm Ferenc, Mikoviny Sámuel) keze nyomán kialakult Tata, Tóváros és Váralja.
Az első négy Esterházy gróf életében, 1727-1811 között, Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött.
A kastély északi tornyában írta alá 1809. október 14-én a Schönbrunni békét. Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején Görgey Artúr fővezér a Szarka fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára. Később Kosztolányi Mór ezredes Klapka György parancsára 1849. június 25-én az ellenség kezén lévő tatai várat rövid időre elfoglalta csapataival. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött el Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása. Kisebb gyárak épültek. A Bécset Budapesttel összekötő vasút 1883-1884-ben érte el Tatát. Esterházy Miklós gróf lóversenypályát, közelében 1886-ban Tóvároskert néven vasúti megállót, 1888-ban Várszínházat építtetett. A nyolc osztályos piarista főgimnázium 1911-1912-ben valósult meg. A Trianoni békeszerződés után, 1921-ben a második királypuccs idején, IV. Károly (1916-1918) király feleségével és minisztereivel október 24-e és 26-a között a tatai Esterházy kastélyban tartózkodott.
- június 1-én Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése is megtörtént. Tatát 1945. március 19-én elfoglalták az orosz csapatok. A nagyközség életében az 1945 utáni évek, bár nagy változást hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később,
1954 után indult meg, amikor Tatát újkori történetében várossá nyilvánították. Tata az elmúlt évtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertjével, árnyas parkjaival, felújított épületeivel, rendezett útjaival, olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, hanem múzeumaival, tudományos tanácskozásaival, állandó rendezvényeivel (Víz, Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztivál; Szabadtéri játékok; őszi nagy halászat) is, melyek öregbítették a város hírnevét.
A Tatai Öreg-tó Magyarország egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült az Által-éren épített völgyzárógát segítségével. A tavat a középkorban is használták, és folyamatosan bővítették. A tó és a hozzá tartozó mocsárrendszer a Tatai vár védelmét szolgálta, vizében kezdetben a Dunából származó halakat tárolták. Tata a 13-14. században keletkezett nagyobb település, mezőváros a tó körül. Zsigmond és Mátyás királyok alatt Tata királyi birtok, a Tatai vár királyi nyaraló, a török időben végvár. Tata 1727-től az Esterházy család birtokközpontja és a 18. században alakult ki a környék mocsarainak lecsapolásával ma is meglévő tórendszere. Az Öreg-tó maihoz hasonló formáját Mikoviny Sámuel neves vízrendezési mérnök tervei alapján alakították ki 1747-ben. A tó akkori területe ~600 hold (~345 ha) volt az Esterházy uradalom részeként halastóként használták, de voltak a tavon vizimalmok és egy vizi vágóhíd is.
Néhány adat a tó jelenlegi állapotáról
A tó „öreg” jelzője ma egyértelműen időset, régit jelent. Nem így volt ez évszázadokkal ezelőtt, amikor az „öreg” kifejezés inkább nagyot jelentett, ami illik is a 200 ha-os vízfelületre.
Az Öreg-tó és környéke ma természetvédelmi terület, de mivel szinte körülöleli Tata városa, pihenési, turisztikai célokat szolgál. A tó és a sok műemlék remek „díszlet” a Víz, Zene, Virág fesztiválnak ez az új keletű barokk vigasság június utolsó hétvégéjén zajlik minden évben.
Az Őreg vár ma Tata gyöngyszeme. A vár falai között jelenleg a Kuny Domokos Megyei Múzeum működik, gazdag helytörténeti, kultúrtörténeti és ipartörténeti gyűjteményével.
ÁLLANDÓ TÁRLATOK:
Az állandó helytörténeti kiállítások korszakok és témakörök szerint mutatja be a múzeum gyűjteményének legszebb darabjait.
A római kort a kőtár és a hozzá csatlakozó kis terem anyaga szemlélteti.
A közeli Brigetio erődje és a környékbeli települések gazdag emlékanyagot hagytak ránk.
A kiállítóteremben a római kor tárgyi emlékeinek gazdag gyűjteménye látható, az illatszeres üvegcséktől a mécsesekig.
A római kort idézi egy falképekkel díszített terem rekonstrukciója is, mely a Brigetióból előkerült mitológiai jeleneteket felidéző falképtöredékeket mutatja be.
A város és városkörnyék középkori történetét bemutató emlékek közül a legértékesebbek a vértesszentkereszti bencés monostor faragványai.
Az emelet gótikus keresztboltozatos termében- az ún. lovagteremben- a város fénykorát, Zsigmond és Mátyás királyok birtoklásának korszakát szemlélteti a pompás, zöldmázas, gazdagon mintázott, lovagalakokkal díszített csempekályha.
A XVIII. Század a második virágkort hozta el a város számára.
Az Esterházy család birtoklása alatt a két mezőváros Tata és Tóváros virágzó uradalmi központtá vált.
A második emelet négy terme mutatja be ennek a korszaknak az emlékeit.
A főúri életet bemutató kiállításunk rokokó enteriőrökkel és korabeli festményekkel igyekszik feleleveníteni a korszak miliőjét.
A mezőváros virágzását a céhek tárgyi emlékeinek gazdag tárgyi együttese szemlélteti.
- után a tatai grófi udvar társasági központtá vált. Lótenyésztés folyt, híres lóversenyeket rendeztek, gróf Esterházy Miklós gyönyörű színházat építtetett.
A korszakot bemutató kiállítóterem legvonzóbb látványossága a XIX. századi biliárdasztal, amely az egykori angol lovaskolónia tagjának, a gróf egykori angol trénerének tulajdona volt.
Az első emeleti kiállítótér a híres tatai fazekasság történetét és jellegzetes termékeit mutatja be.
Óratorony:
Az ácsolt haranglábat a kapucinus templom harangjának emelték 1763-ban. Fellner Jakab és Éder József ácsmester munkája jellegzetes építmény, ma is eredeti helyén, az Országgyűlés téren áll. A város egyik szimbóluma. Jellegzetessége, hogy faszerkezete vasszögek felhasználása nélkül készült el.
Eszterházi kastély:
A tatai Öreg-tó partján álló, késő barokk kastélyt építészeti értékei, díszesen kialakított belső terei, valamint 18. századi eredetű szentimentális kertje és angolparkja teszi egyedi látnivalóvá. Fellner Jakab, neves tatai építőmester tervei alapján épült 1765 és 1780 között, ennek révén vált igazán elismert és keresett szakemberré a fiatal, Tatán letelepedett építőmester. A kastély saroktornyos főépületét nyugatról a – hajdan vendégek szállásaként szolgáló – földszintes kiskastély, valamint melléképületek sora öleli körül. A műemlékegyüttes értékes része a belső udvarról megközelíthető a kocsiszín és az istálló is.
A két saroktoronnyal szegélyezett barokk épületegyüttes az Eszterházy család nevéhez fűződik. I. Ferenc magyar király a kastély északi toronyszobájában írta alá az úgynevezett schönbrunni békét. Jelentős vendégként szálltak meg a kastélyban II. Vilmos német császár és IV. Károly Zita királynéval.
Nyári időszakban a kastély termei idegenvezetéssel látogathatók.
Vezetés minden órában indul.
A kastély kiváló helyszínt biztosít fogadások, bankettek, céges rendezvények, filmforgatások, zenei előadások rendezésére.
A XVIII. században virágzásnak indult malomipar emlékei a mai napig megtalálhatók a városban. Sőt, a 60-as években még találkozhattunk működő malommal.
A műemlék malomépületek többsége új funkcióval ellátva (szállodaként, étteremként, múzeumként) szolgálják az idegenforgalmat. Legjelentősebb malmok a Pötörke, Cifra, Miklós és a Nepomucenus.
Az ország első angol stílusú kertje az 1700-as évek végén létesült az Eszterházy család jóvoltából. A park szívében található a Cseke-tó, mely a horgászok paradicsoma. Az akkoriban még nagy vízhozamú források különleges klímát valamint állandóan nedves talajt biztosítottak. Ennek köszönhető, hogy más földrészről származó vízkedvelő növénykülönlegességeket is ültettek. Érdekesség, hogy Tatán ültettek hazánkban először szomorú fűzeket.
Jelentős növényritkaságokban, romantikus barlangokban és építményekben gazdag park szomszédságában a világhírű Olimpiai Edzőtábor található.
Egyéb látnivalók:
– Műromok
A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült. Egy francia építész, Charles Moreau nevéhez köthető az Angolpark északi részén található műremek.
– Török mecset
– Kiskastély
– Szabadtéri színpad
– Pálmaház
– Olimpiai Edzőtábor
Szent kereszt plébánia templom:
A kéttornyú templom Tata jellegzetes barokk műemléke, a Kossuth tér éke. Építtetője az Eszterházy család, alkotói pedig Anton Pilgram, Fellner Jakab, Grossmann József.
A kéttornyú, egyhajós, copfstílusú, későbarokk templom copf stílusú főoltára vörös márványból készült. A faragott padok és gyóntatószékek ugyancsak copf stílusúak. A főhajóban Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Anna, Szent Márton és a Szent Család mellékoltárait helyezték el. A főoltár oszlopos építményében Schweiger Antal alkotása, a Kálvária faragott korpusza látható.
A templom jelentős hangversenyeknek és koncerteknek helyszíne napjainkban is.
Kapucinus templom:
Az 1740-es években épült, egyszerű homlokzatú huszártornyos épület pompás barokk belsőt rejt. A templom és rendház lakói a barna posztócsuhát viselő kapucinus atyák. Az egykori kapucinus rendház ma plébániaház.
A kapucinusokat Eszterházy József hívta Tatára, még 1743-ban. Május 5-én tették le templomunk alapkövét, és ezen alkalommal beiktatták az új szerzeteseket is. A kettős ünnepen a győri kanonok körmenetet vezetett az új kolostor helyére, ahol magyar és német szónoklatok is elhangzottak. Jelen volt ifj. gróf Eszterházy József és neje. A gróf tudományokban és művészetekben jártas ember volt. Elhunyta után könyvtárát végrendelete szerint, a kapucinusok kapták meg.
A templom gyorsan elkészült, már 1746. július 27-én át is adták. Építője a komáromi Kuttner József építőmester, aki Fellner Jakab tanítványa volt. Külsejére a tudatosan vállalt szerénység jellemző. A templom külső falához a kapucinusok kőkeresztje van hozzáillesztve, mely 1743 óta már a harmadik. Az egyszerű külső pompás barokk belsőt rejt. Az egyhajós templom ékessége az egész oltárt kitöltő gazdag faragású főoltár, és a diadalív két oldalán épített mellékoltárok. Kompozíciójuk Josef Beckert bécsi szobrász tervei alapján Jácint testvér asztalos keze munkája. Carl Auerbach és Casper Reisner az alkotói a mellékoltárok képeinek, a főoltáré Müller Ferenc. Az 1890-ben készült képen Szent István a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, fia Szent Imre jelenlétében.
A II. világháború és az utána következő évtizedek nem kedveztek a templomnak. Sok tárgy tűnt el: miseruhák, gyetyatartók. A szembemiséző oltárt, az ambót, a szentélyben lévő székeket és a húsvéti gyertyatartót Cs. Kiss Ernő, tatai faragó művész készítette. Két legújabb ékessége a templomnak szintén Cs. Kiss Ernő keze munkáját dicséri: a mellékoltárok előtt látható Szent Erzsébet és Szent Imre szobrok. Ezek főtisztelendő Virágh János, az utolsó tatai kapucinus plébános kérésére készültek.
2007-től a Győri Egyházmegye papja – Szalai Gábor látja el az egyházközség lelkipásztori feladatait.
Agostyáni Arborétum:
A Gerecse Tájvédelmi Körzet gyöngyszeme, kedvelt kirándulóhely. A 31 hektáros területen közel 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj található. Az arborétum kialakítása Nemeskéri Kiss Miklós erdőmérnök javaslatára 1955-ben kezdődött el. Az arborétumban jelenleg 293 különböző fásszárú növény található. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide. Így a már említett atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is megtalálható. A bejáratnál szépen kidolgozott székely kapu látható, melyet 1980-ban az erdész fafaragó tábor tagjai készítettek.
A völgy hatásának köszönhetően az arborétum a legnagyobb nyári kánikulában is kellemes, hűvös klímájú. A kert egész területét a Bocsájtó-patak szeli ketté, amelyen tavat hoztunk létre, a tó mellett pihenőhelyet alakítottunk ki.
Az Old Lake Kalandpark Budapesttől 65 km-re, az M1 autópályától mintegy ötszáz méterre, a gyönyörű Old Lake Golf centrumban található, és szinte végtelen lehetőségeket tartogat a szabadidő aktív eltöltésére. Az ősfák és épített oszlopok közt kifeszített köteleken létrehozott változatos akadályok sportosan izgalmas szórakozást kínálnak gyerekek és felnőttek számára egyaránt.
Az Old Lake Golf Club, Magyarországon az elsők között, 1998-ban alakult. Az Eszterházy család tatai vadászbirtokán létrehozott golf klub, ma a régió egyik legnépszerűbb golf komplexuma.
Az Old Lake Golf Club új programlehetőségeket kínáló parkkal bővült, az Old Lake Kalandparkkal. Próbálja ki magát! Tegye színesebbé napjait a park kínálta kalandokkal!
A 18 szakaszos, tavakkal, természetes vízfolyásokkal övezett, ősfás parkban megbúvó bajnoki golfpálya, 2004. óta Magyarország egyetlen hivatalos Ladies European Tour versenypályája. Elegáns, családias hangulatú klubház, a 19th hole golf büfé és a minden igényt kielégítő gyakorlópályák (driving range, chipping- és putting green, par-3 gyakorlópályák), teniszpályák, pro shop, wellness és konferencia lehetőségek tökéletes egységet alkotva szolgálják ki a golfozó közönség igényeit.
A tatai Öreg-tótól karnyújtásnyi távolságra, Budapesttől mindössze 40 percre, fekvő Old Lake Golf & Country Club kitűnő helyszíne a golfozásnak, üzleti konferenciáknak, és családi rendezvényeknek is.
A 18 lyukas bajnoki golfpályáján álló Old Lake Golf Hotel minden igényt kielégítő szállást kínál Tatán.
Golf programokhoz, romantikus kikapcsolódáshoz, kényeztető wellness hétvégére vagy a legkorszerűbb vállalati események és konferenciák megrendezéséhez is ideális úticél.
Rendezvény és konferencia
Az Old Lake Golf Club területén kilenc, konferenciákra, üzleti találkozókra, tárgyalásokra, csapatépítésre, családi és céges rendezvényekhez alkalmas terem, rendezvényhelyszín áll vendégeink rendelkezésére.
Megközelítés: Az Old Lake Golf & Country Club a nemzetközi repülőterektől, Budapesttől 40 percre, Bécstől 90 percre és Pozsonytól 70 percre, az M1 autópálya vonala mellett Tata, Remeteségpusztán fekszik.
Az M1-es autópálya érinti a települést, a 100-as út pedig áthalad rajta, északon a közelben halad el a 10-es út. Vonattal is érkezhetünk a
Budapest-Hegyeshalom-Rajka vonalon.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
