Tatabánya

Tatabánya

A település a török időkben, 1622-ig lakatlan volt, majd egy ideig református magyarok lakták. Helyükbe az Esterházy család szlovák ajkú, katolikus jobbágyokat telepített a XVIII. században. Szlovák jellegét  megőrizte mindaddig, amíg be nem olvasztották az újonnan létrehozott városba.

Tatabánya a Kő-hegy lábánál, a Vértes és Gerecse hegység közötti völgyben fekszik, 94 km2-en, 14 km hosszúságban terül el. Tatabánya város 1947. október 10-én létesült, Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya (község) egyesítésével.

A terület a kedvező természeti adottságok miatt a paleolitikum óta lakott hely. Ezt bizonyítja a Szelim-barlangban talált leletek többsége. A barlangban a későbbi homosapiens és a neolitikum népeinek is előkerültek a leletei.

A Kő hegyen álló Turul madár Tatabánya egyedi jellegzetessége. A krónika szerint a honfoglaló magyarok Bánhidán semmisítették meg Szvatopluk seregét. Ennek emlékére állították 1907-ben Közép-Európa legnagyobb madárszobrát, ami így természetesen a címerben is helyet kapott. A jobb felső sarokban álló négy fehér kunyhó, stilizált lakóházként a város múltját, vagyis elődtelepüléseit jelzik.

Európa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 14 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet.

Érdekesség, hogy a Milleniumi ünnepségek idején, 1896-ban 7 kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon a honfoglalás és államalapítás tiszteletére: például a pannonhalmi apátság melletti emlékmű, a Nyitra melletti 558 méter magas hegyen az Árpád-oszlop (amit 1923-ban a csehek leromboltak), az ópusztaszeri műemlékegyüttes, a fővárosi Hősök terének emlékoszlopai és a bánhidai Turul-emlékmű.

A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.

Környékét, a Turul parkerdőt mint védett területet azóta rendbe tették, Turul tanösvényt alakítottak ki a Szelim-barlangig, felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást.

A szoborról:
Törtkőből rakott csonka gúla talapzaton áll, a szobor nagyméretű, kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár, szárnyának fesztávolsága 15 méter. Európa egyik legnagyobb madárszobra. Karmai közt kardot tart, fején stilizált, aranyozott, magyar szent korona. Talapzatán feliratos tábla. Stílusa historizáló.

Készítője Donáth Gyula, aki a budapesti Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végénél (a sikló felső állomásánál) található 6 m magas turul-szobrot is készítette 1905-ben.

Nem csak a gazdasági élet fejlődött az elmúlt években. A kulturális életet a lakosság egészét megmozgató számtalan esemény, tárlatok, színházi bemutatók egyre bővülő kínálata színesíti. A szellemi és gazdasági megújuláson kívül a hagyományok őrzése is fontos maradt. A város életében meghatározó szerepet játszó bányászat emlékének megőrzése, tisztelete a városi rendezvényeken éppúgy jelen van, mint a látnivalókban, nevezetességekben és emellett számos civil szervezet is munkálkodik a tradíciók fenntartásáért.

Az országban egyedülálló Szabadtéri Bányászati Múzeum kiállítása folyamatosan bővül.

A természetes környezet szebbé, otthonosabbá tételéért a város belső területein is sokat tesz a város vezetősége és a lakosság – fák-, cserjék-, virágok ültetésével, a hulladék szelektív gyűjtésével, a lakókörnyezet rendben, tisztán tartásával. Egy séta a Millenniumi Közparkban a Csónakázó tó körül valósághű képet ad erről és kellemes kikapcsolódást biztosít.

Az M1-es autópálya érinti a települést, a 100-as út pedig áthalad rajta. Vonattal is érkezhetünk: a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, az Oroszlány-Tatabánya-Felsőgalla és a Pápa-Tatabánya vonalon.

További információk:

www.tatabanya.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »