Tura

Tura

A település Budapesttől 50 km-re keletre, a Galga patak völgyében fekszik. A Galga-mente legnagyobb települése. Keletkezése az ókorig vezethető vissza.Az első lelet a rézkorból származik, de tárgyi emlékek maradtak fenn a korai vaskorból is. Időszámításunk előtt a VI. században a szkíták, később a kelták vándoroltak ide. A nagy népvándorlás idején a hunok, később az avarok éltek itt. Honfoglaló őseink a község területén is letelepedtek. A legelső írásos emlék 1220-ból való.

A XIV. században vámszedő helyként szerepel a község, 1464-ben mezővárosként említik.1464-ben mezővárosként említik. Az ország 3 részre szakadásakor (1541) a török hódoltsághoz tartozott. Ebben az időben épült a falu temploma, melyet azóta többször átépítettek.
1873-ban báró Schossberger Zsigmond vette meg a falut herceg Eszterházy Miklóstól és birtokosa volt 1944-ig. Ő építtette fel egy hatalmas park közepén Ybl Miklós tervei alapján a város legszebb műemlék épületét, az egyemeletes, eklektikus jellegű, franciás neoreneszánsz kastélyt. Az államosítás után az általános iskola kapott helyet a kastélyban, 1972-ig. Jelenleg magántulajdon.
Tura nagyközség 2001. július 1-én kapta meg a városi rangot.

A neoreneszánsz stílusú turai kastélyt a gabonakereskedő családból származó Schossberger Zsigmond a kor egyik legnagyobb építészével, Ybl Miklóssal terveztette, s az impozáns épületet a bárói család nyári tartózkodásra használta 1883-tól. Az összetett alaprajzú épület mintájául a Loire-menti kastélyok szolgáltak, belső elrendezésében olasz reneszánsz vonások tükröződnek. Az épület folyosói donga-és keresztboltozatosak, az előcsarnokot, a lépcsőházat és a Pálmaházat egykor díszítőfestés borította.

A főbejáraton belépve néhány lépcsőfok visz fel a magasföldszinti előcsarnokba, ennek természetes megvilágítását fénycsapdákkal kiegészített üvegkupola biztosította. A földszinti folyosón elindulva a pálmaházba juthatunk, mely közvetlen kapcsolatban áll a Magyarország domborzatának mintájára kialakított 10 ha-os parkkal.

A kastéllyal szinte egy időben épült az Operaház, melynek belső terei, díszítőfestései visszaköszönnek. A központi csarnok boltíveit, a Pálmaházat növényi ornamentikájú festés, a lépcsőház kazettás mennyezetét, a tetőtéri szintet groteszk díszítőfestés emeli ki, amit Scholz Róbert, az Operaház oldallépcsőjének falfestője készített. Az 50 év élettartamú festés maradványai ma még láthatóak.

Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították.

A 31 év után, 2005. augusztusában megnyitott épület Budapesttől 50 km-re található Turán, nyári időszakban naponta 9-19 -ig várja a látogatókat.

További információk:

www.tura.hu

 www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Translate »