A római hódítók betelepítették az egész térséget, melynek emlékeit több településen megtalálták. Közülük a legjelentősebb a római kori villagazdaság maradványa Baláca-pusztán. A környék először I. István király uralkodása alatt indult fejlődésnek, amikor Veszprém vármegye számos kiváltságot élvezett. A török uralom alatt a települések nagy része elpusztult.
Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség, a város később érseki székhely lett. Az államalapító Szent István király és felesége, Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért a megyeszékhely ma is viseli a „királynék városa” elnevezést. A többi településnek is történelmi szerepe volt Magyarország életében, például Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhető. Rendkívül gazdag a műemlékállomány is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz műemléket, továbbá közel harmincezer hektár az országos jelentőségű védett természeti terület.
Területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence. A térségben számos német nemzetiségű népcsoport él, elsősorban a bakonyi településeken, de a szlovákok is megtalálhatók.
A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török dúlás után a XVIII. században betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézműipari ágakat is magukkal hoztak.
Nemzetközileg is elismert a térség kulturális és művészeti élete. Mindebben szerepet játszik az, hogy a magyar irodalmi-, képzőművészeti-, zenei- és tudományos élet elitje az év egy részét a Balaton északi partján, a Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán töltötte-tölti alkotó munkával. Érdemes felkeresni a gazdag forrásanyaggal bíró múzeumokat és az ország egyik legszebb színházát is a megyeszékhelyen.
Magas bakonyi Tájvédelmi körzet:
A 8753,6 hektár kiterjedésű védett terület – ezen belül 478 hektár fokozottan védett – Bakonybéltől északra terül el. 1991-ben hozták létre. A hegység legvadregényesebb része, sziklás szurdokok (Gerence, Kerteskői, Száraz-Gerence, Tisztavíz-völgy) mély, meredek oldalú völgyek (Bécsi-árok, Márvány-árok, Szarvad-árok, Vörös János-séd), tucatnyi barlang, köztük az Odvaskői, amelyet már a Tihanyi Alapítólevél is említ. Számos egyéb karsztforma (karrmező, víznyelő, töbör, zsomboly), valamint változatos kőzettani felépítés jellemzi.
A terület fokozottan védett értékei közé tartozik:
– a Szentgáli Tisztavíz-forrás,
– a Bakonybél Szociális Otthon parkja, illetve a Somogyhegy, a Szömörkevölgy és a Tisztavízvölgy,
– Iharkút (Bakonyjákó),
– Kopaszhegy és Öreg-Szarvadárok (Bakonyszücs),
– Vörös János Séd-völgye (Ugod)
A bakonybéli Erdők Háza a környék természeti képét, erdőgazdálkodását mutatja be.
Védett és értékes növények: babérboroszlán, farkasboroszlán, lónyelvű csodabogyó, szálkás árvalányhaj, martilapu szádorgó, turbánliliom stb.
Védett és értékes állatok: havasi cincér, gyászcincér, alpesi gőte, sárgahasú unka, fali gyík, vízi sikló, erdei sikló, holló stb.
Kultúrtörténeti emlékek: halomsírok (Szászhalom), ősi földvárak, sáncok, bakonybéli bencés apátsági templom, Bakonybéli Szociális Betegotthon Parkja (1977 óta megyei védettséget élvez), Szentkút vagy Borostyánkút.
Gaja patak:
A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bujdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A hegység egyik leglátványosabb kirándulóhelye a Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti szakaszán található, Római fürdőként ismert szurdokvölgy. A mélyen a mészkőfelszínbe vágódott áttörés legszűkebb pontján zúgók és kisebb vízesések sorozata alakult ki, amely hazánk egyik legvadregényesebb vidékét hozta létre.
A szurdokot talán érdemesebb Bakonynána felől megközelíteni, mert a völgy felső szakasza is látványos. Innen indulva rögtön a falu elején indul az ösvény, ahol az autóút keresztezi a patakot. Elhaladunk a Prém-malom felújított épülete mellett, majd a patak mentén sétálunk lefelé a völgyben. A meder egyre mélyebbre kerül, hamarosan a fák eltakarják a völgytalpban csörgedező patakot. Érdemes kis kitérőt tenni lefelé, mert odalent a völgyoldalban már eltünedeznek a sziklák és vadregényes sziklaszorosban folyik a Gaja-patak vize.
Lentebb kitágul az erdőkkel szegélyezett völgy, és turistapihenőre bukkanunk. Kényelmes padokon fogyaszthatjuk el elemózsiánkat. A kialakított tűzrakóhelyek a zirciek, veszprémiek kedvelt kiránduló célpontjai: az erre járó vándort gyakran lepi meg a bükkfák alatt terjengő sült szalonna, vagy éppen babgulyás illata. Úti célunk, a Római fürdő vízesése innen már csak egy szusszanásnyi séta.
