Amerikai Egyesült Államok

Hivatalos adatok

Hivatalos név:	Amerikai Egyesült Államok	Időzóna:	GMT-05:00
Anyanyelven:	United States Of America	Autójelzés:	USA
Államforma:	szövetségi köztársaság	Pénznem:	amerikai dollár (USD)
Főváros:	Washington DC	Elektromosság:	110V

Az Amerikai Egyesült Államok története a legújabb kor történelmének sikersztorija. A világ minden tájáról érkeztek ide bevándorlók, hogy a
“lehetőségek hazájában” szerencsét próbáljanak, maguknak és családjuknak biztos megélhetést teremtsenek. A világ egyik fele irigykedve
figyeli Amerika hatalmát, gazdagságát, fejlődését, a másik fele, szintén irigységből, a rendszer hiányosságait és hibáit – az őslakosok elnyomását, a rasszizmust, a cégek világhódító tevékenységét – hajtogatja, anélkül, hogy jobbat tudna ajánlani. Természetesen vannak súlyos gondok az amerikai társadalomban is, de nem szabad elfelejteni, hogy az ország mi mindent adott a világnak a számítógépektől az űrrepülésig, a jazztől a rock and rollig, a farmernadrágtól a Coca-Cola-ig.
Egy rövid túra során az ember mindkét oldal igazáról meggyőződhet, szembesülhet a gazdagsággal és a szegénységgel, a kulturális értékekkel és az igénytelen giccsel, a színvonalas dokumentumfilmekkel és az embereket butító talk showkkal, a nemzetközi konyha műremekeivel és a hamburgerrel.
Nem szabad tehát csak az előítéletekre hagyatkozni, keressük fel személyesen az országot, barangoljuk be, ismerkedjünk meg az emberekkel, az életstílussal, és utána alakítsuk ki a magunk véleményét.

Történelem, kultúra

Az utolsó Jégkorszak alatt az óceánok szintje lecsökkent, létrehozva egy földhidat Ázsia és Észak Amerika között, melyet most Bering Szorosoknak neveznek. Ez a földhíd lehetővé tette az első paleó indiánok számára, hogy eljussanak és letelepedjenek Észak majd Közép és Dél Amerikában, kialakítva saját dinamikus kultúrájukat az azt következő 20.000 év alatt. A paleó indiánok leszármazottai közé tartoznak a Pueblo népek Új Mexikóban; az Apacsok Texasban; a Navahók Arizona, Kolorádó és Utah államokban; Hopik Arizonában, Crowok Montanában; Cherokee indiánok Észak Karolinában, illetve a Mohikánok és Irokézek New York államban.
Leif Eriksson norvég utazó volt valószínűleg az első európai, aki elérte Észak-Amerikát, körülbelül 500 évvel korábban, hogy a Santa Maria
fedélzetén lévő Kolumbusz eltévedt hajójával, így rátalálva 1492-ben az “indiaiakra” Hispanolában, a jelenlegi Dominikai Köztársaságban és
Haitin. Az 1550-es évekre egész Amerikát elözönlötték az ideérkezők Spanyolországból, Portugáliából, Angliából és Franciaországból. Az első
kolóniák azokat az idevándorlókat vonzották, akik a gyors gazdagodást keresték, majd hazatérve, hamarosan őket követték azok a bevándorlók,
akiknek elsődleges céljuk a letelepedés volt. 1565-ben a spanyolok létrehozták az első állandó európai települést a floridai St. Augustine-ban. 1602-ben a franciák letelepedtek Maine területén, majd 1607-ben létrejött az első britt település a virginai Jamestown-ban. Az angolok 12 év munkahiány után rájöttek, hogy a rabszolgatartás gyümölcsöző tevékenység lehetne és 1619-ben az első afrikaiak, mint “szerződéses munkások” meg is érkeztek. 1620-ban 100 angol puritán zarándokolt Mayflower-ba, koloniát létrehozva Plymouth Rockban, Massachusetts államban. Létrehozták és aláírták az ismert Mayflower Tervezetet – az önkormányzás olyan kinyilvánítását, amely később visszaköszönt a Függetlenségi Nyilatkozatban valamint az Amerikai Alkotmányban. A mai államok kialakulásában elsősorban az angolok játszottak szerepet. Az angol királyok “chartakat”, földfoglalási engedélyeket adtak ki egyes telepeseknek, akik fokozatosan kialakították saját birodalmaikat az Újvilágban. Az első konfliktusra, 1640-ben került sor mikor az angolok szemet vetettek a stratégiai helyet elfoglaló holland területre, New Amsterdamra. Majd győztesként kikerülve elnevezték a közép-angliai York városáról szabadon New Yorknak.

A 18. század előrehaladtával a britt kormányzat megkísérelte irányítása alá vonni a 13 észak-amerikai kolóniát. Ez kiváltotta ellenük a francia
telepesek valamint az őslakos amerikai szövetségesek Indián háborúját (1757-1763). Bár az angolok győztek, azonban súlyos katonai adósságot
hagytak maguk után, amit a kolóniákra kivetett új adókból próbáltak fedezni. A “nincs adózás képviselet nélkül”-i játék egy angol-ellenes
mozgalommá egyesítette a kolóniákat. Mivel tiltakozásukat figyelmen kívül hagyták az angolok, ezért a kolonisták fellopóztak néhány angol
hajó fedélzetére Boston kikötőjében és azok tea rakományait ünnepélyesen a vízbe dobták. A Bostoni Teadélutánként ismertté vált esemény jelezte a széleskörű polgári engedetlenség kezdetét.
1776 januárjában Thomas Paine kiadta a Közös Megértés röpiratot megalapozva a július 4-én létrejött Függetlenségi Nyilatkozatot. 5 év elteltével 1781-ben végre sikerült megverni az angolokat. 1783-ban, Versailles-ban megkötött békében Anglia elismerte az Amerikiai Egyesült Államok függetlenségét.
1787-ben a szövetségi gyűlés megalkotta az Egyesült Államok Alkotmányát. 1791-ben a kiegészítések megteremtették a gyülekezés, szólás, a
sajtószabadságát és az egyháznak az államtól való elszakadását. 1803-ban Napóleon fillérekért eladta az egész Nagy Síkságot az Egyesült
Államoknak, és 1819-ben Spanyolország is területeket szerzett Floridában. Az 1835-ös Texasi Forradalomban az Alamo-i Csata vereséggel
zárult le, de elérte Texas, Mexikótól való függetlenségét. Az 1846-1848 között Mexikóval vívott háború eredményezte a dél-nyugati területek nagy
részét, beleértve Kaliforniát is. Az alföldi indiánok által vadászott bölények szisztematikus leölése, földjeik elfoglalása, a papírra vetett értéktelen szerződések vezettek ahhoz, hogy az őslakós amerikaiakat rezervátumokba hajtották, megfosztották őket az életfenntartásuktól és a földekkel kapcsolatos spirituális kapcsolatuktól. A vonatokat megtámadó és az asszonyaikat a skalpvadászó indiánoktól védelmező hősies telepesek hollywoodi képe olyan messze van az igazságtól, mint New York City Los Angelestől.

A 19. századra a földvásárlások, diplomáciai húzások és erőszakos területszerzések megrajzolták az USA jelenlegi alakját. Telepesek érkeztek Közép-Európából és Kínából, akiket többnyire az 1850-es kaliforniai aranyláz és az észak-keleten terjeszkedő városok ipari állásai vonzottak. Ezalatt délen a mezőgazdaság még változatlanul a rabszolgamunkán alapult. Az északi államok ellenezték a rabszolgatartást így az államok közötti kapcsolat egyre feszültebbé vált. 1859-ben Jon Brown felkelés tört ki a rabszolgatartás eltörléséért, azonban nem jártak sikerrel. 1860-ban az elnökválasztáson a Republánikus párt győzött a rabszolgatartást ellenző Abraham Lincoln vezetésével. Hatására a déli államok kiváltak az unióból, és a kor legvéresebb amerikai Polgárháborúját hozta magával, ami tulajdonképpen meggátolta Amerika kettészakadását. Az északi államok győzelmet arattak végül 1865-ben. Ezt megelőzve már 1863-ban Lincoln törvényesen felszabadította a rabszolgákat, létrehozta Földjogot és bevezették a felnőtt szavazójogot. Lincoln meggyilkolása után azonban Dél átformálásának víziója szertefoszlott. A feketéket kérlelhetetlenül
megfosztották jogaiktól és az elkülönülés gyökeret vert a déli államokban. Idővel az északiak visszaállitották az Unio egységét, a rabszolgaságot felszámolták, így a gazdasági élet fejlődése elől minden akadály elhárult. A déli területek és a szabad nyugati földek óriási belső piacot biztosítottak Amerika tőkés fejlődésének.
Az 1898-as Spanyol-Amerikai Háborúban a spanyolokkal szembeni merev álláspont Amerika világhatalomra való törekvését mutatja. Az USA még egy ideig megtett mindent azért, hogy ne kerüljenek katonái az I. Világháború lövészárkaiba, de végül 1917-ben engedett és több mint egy millió fős hadsereget küldött a németek ellen. A háború utáni ünnepségek rövidre sikerültek az 1920-as tiltó törvények bevezetésével, amikor tiltott lett az alkohol gyártása és árusítása. A 20-as években a fő szereplők kevésbé törődtek a törvényekkel, megteremtve a szervezet bűnözés és a
városi bűnözés korát. Az 1929-es tőzsdei összeomlás jelezte annak a depressziónak a kezdetét, amely a 30-as években tönkre tette Amerikát és
amelyet megmentett a beharangozott roosevelti Új Szerződés – egy olyan politikai program, amely nagyfokú állami beavatkozást jelentett a
nemzetgazdaság helyreállítása érdekében.
Amikor a japánok 1941-ben hívatlanul betoppantak Pearl Harbor kikötőjébe, az USA meghatározta a háború folyását és jelentős szerepet játszott az európai és csendes-óceániai központi hatalmak leverésében. A Hiroshima és Nagasaki városokra 1945-ben ledobott atombombák nem csak a Japánnal vívott harc végét, hanem a gondokkal teli nukleáris kor kezdetét is jelentették. A II. Világháború vége a Hidegháború korát hozta el – a nagy gazdasági fellendülés és felületes nemzeti egység korát, amely azonban a gyanakvás és árulás kora volt. Az olyan politikusok, mint a Joe McCarty szenátor, tőkét kovácsoltak egy olyan antikommunista légkörből, hogy Amerikában a “vörösök az ágy alatt” vannak, miközben a Szovjetunió és USA nukleáris fegyvereket halmozott fel és közvetett háborúkat vívott Koreában, Afrikában és Délkelet Ázsiában. A két ország közötti feszültség 1962-ben érte el csúcsát a kubai rakétaválság alatt, amikor Krushcsov beleegyezett abba, hogy visszavonja a nemrég telepített rakétákat Amerikából.
Az 1960-as évek a nagy társadalmi változások évtizede volt. Köszönve a polgárjogi mozgalmaknak, a Vietnami Háború elleni tiltakozásoknak, az amerikai középosztály által felfedezett szexnek, drogoknak és Rock ‘n’ Roll-nak. A polgárjogi mozgalom az Alabama állam, Montgomery városában vált igazán ismerté 1955-ben, egy olyan autóbusz bojkottal, amelyet Martin Luther King vezetett. Erőszakmentes
tömegmozgalommá vált, amelynek célja a faji megkülönböztetés megszüntetése volt. A kiközösített déli feketék millióinak szavazati
jogának visszaállítását eredményezte.1963-ban Martin Luther King Washingtonban egy tömeggyűlésen beszédet mondott “Van egy álmom” címmel, amely lefektette az alapját az 1964-es Polgárjogi Törvénynek és az 1965-ös Szavazásegyenlőség Törvénynek.
Időközben Amerika fiatalsága- hosszú hajat növesztve, cigarettázva már elutasította a korábbi évtized megalkuvását és anyagiságát. Mantrájává vált a “Tune in, turn on and drop out” filozófia, akik erőteljesen tiltakoztak (nem érdektelenül) a Vietnami Háború ellen. Nem sok dicsőséget hozott erre a korra prominens politikai vezetők – John és Robert Kenedy, Malcolm X és Martin Luther King – meggyilkolása, az 500.000 fős amerikai hadsereg elküldése Dél Vietnamba. 1969-ben a három amerikai által végrehajtott holdraszállás javitott a nemzeti büszkeségén, azonban kihangsúlyozva jelezve, hogy mennyire értéktelen és haszontalan egy ilyen műszaki teljesítmény, amikor azt válogatás nélkül alkalmazzák Délkelet Ázsiában. Mire az utolsó amerikai katona kivonult Vietnamból, több mint 50.000 átlagosan 19 éves amerikai és 4 millió vietnámi halt meg, sérült meg vagy tünt el.
1974-ben Richard Nixon lemondott a hivataláról, a Watergate lehallgatások eltusolásában való részvétele miatt. Az amerikai patriotizmus ismét
alacsony szintre esett. Az 1970/80-as évek a műszaki fejlődés és a hanyatló iparosodás időszaka volt. Az önképet azok a történések javították meg, mint az iráni Ayatollah Khomeni megrendszabályozása, a szinész Ronald Reagen két időszakra szóló megválasztása. Az USA ezt követve a Közép-amerikai és Karib-szigeteki szegény szomszédok megrendszabályozására koncentrált, beleavatkozva El Salvador, Nicaragua, Panama és Grenada ügyeibe. A szovjet blokk “ördög birodalmának” összeomlása 1991-ben az Egyesült Államokat tette a világ egyetlen nagyhatalmává. Az Öböl Háború 1992-ben lehetőséget adott George Bush számára, hogy egy olyan szövetséget vezethessen, amely az új világrendet képviselte az Irakkal szembeni háborúban. A “Sivatagi Vihar” hadművelet, a háborút a videójátékok szintjére redukálta létrehozva annak klinikai hadművelet mítoszát, amelynek a jellemzője a ‘sebészeti csapások’ és ‘precíziós bombázások’ voltak.
Bill Clinton elnök ténykedése alatt a nemzetközi élettel kapcsolatos aggodalmakat háttérbe helyezték az olyan belső ügyek, mint az egészségügyi reform, a fegyver birtoklása, kábítószerek, faji feszültség, melegek joga, a költségvetés kiegyensúlyozása és a kétséges Whitewater ügy. 1993-ban az Egyesült Államok aláírta a NAFTA szabadkereskedelmi szerződést Kanadával és Mexikóval, majd bevonult Haitibe a demokrácia érdekében1994-ben. 1995-ben békefenntartó csapatokat küldött Boszniába, majd 1996-ban, vendégül látta az Olimpiai Játékok-at és biztosította a Wall Street néhány évig tartó szárnyalását.

Főbb városok

Washington DC,   Chicago,   Las Vegas,   Los Angeles,   New Orleans,   New York,   San Francisco,   Seattle WA

Utazási információk

Látnivalók

New York
a világ egyik legpezsgőbb, legizgalmasabb városa. Bár szépnek csak nagy jóindulattal nevezhető, mégis minden Amerikába utazónak ez a város az elsődleges célpont. New York a világ pénzügyi központja és az USA egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kulturális centruma. Ha megnéztük a
kötelező látnivalókat, a Szabadság Szobrot, az Empire State Buildinget és a Times Square-t, szánjunk egy kis időt a kultúrára is! A Metropolitan Szépművészeti Múzeum a világ egyik legfantasztikusabb gyűjteményével büszkélkedhet. Szintén nagyon látványosak a Modern Művészetek Múzeumának a kiállításai. Ha tudunk jegyet szerezni, menjünk el a világ leghíresebb operájába, a Metropolitanbe, vagy nézzünk meg a
Broadway egyik színházában egy jó színdarabot!
A Szabadság Szobrot, a város leghíresebb nevezetességét, francia politikai aktivisták ajándékoztak a városnak, ezzel honorálva a politikai szabadság Amerikában elterjedt koncepciójának kiötlőit. Ha gyalog kívánjuk megmászni, 354 lépcsőfokot kell megtennünk, hogy felérjünk a gyönyörű kilátást nyújtó koronába.
A Times Square örök vibrálásáról, a hihetetlen fényekről, a házfal nagyságú TV képernyőkről és a híres, több millió ünneplőt idecsalogató újévi bulijáról híres.

San Francisco-t még azok az emberek is szeretni szokták, akik egyébként az USA-t ki nem állhatják. A gyönyörű hegyekről fantasztikus kilátás nyílik az öbölre, és a Golden Gate fantasztikus hídjára. Szinte minden náció megtalálható a városban, de hiába van óriási olasz és latinnegyed, a város mégis a Chinatownról, a kínai negyedről híres. Az ide betévedő látogató Pekingben érezheti magát. A turisták kötelező célpontja a Halászok
Rakpartja, ahol a furcsa Ripley Hiszed vagy Nem Múzeum is található. Nézzük meg Alcatraz híres börtönét, ahonnan csak Clint Eastwoodnak és
David Copperfieldnek sikerült megszöknie. A Union Square nagyon jó vásárlási lehetőségeket kínál.

Los Angeles a csillogás, a gazdagság és a sztárok városa, ahol a magyar emberek többsége sajnos csak a száját táthatja és álmodozhat. Óriási
autósztrádák, szmog, hangzavar, luxusnegyedek a külvárosokban, szerencselovagok, sztárok, csillogó üzletek mind-mind Los Angeles jellemzői. A turistalátványosságok nagy része rendkívül giccses, de ha az embereknek ez kell, mit lehet tenni? A legnevezetesebb látnivalók a Hollywood Bouleward, a Venice Beach, Malibu strandja, Beverly Hills. Két óriási tematikus park is várja a turistákat, Disneyland és a Universal Studios egész napos kikapcsolódást biztosít.

Miami magát, azon belül is leginkább South Beach-et, a világ legmesésebb helyeként reklámozza. Bár ezt a kijelentést egy kicsit beárnyékolja a
drogkereskedelem, és a prostitúció, tény, hogy Miami nagyon szép, és rengeteg látnivalóval várja a turistákat. Az Ocean Drive sétány az ország egyik legszebb tengerparti sétánya. Miamiban található a világ legszebb uszodája, a Venetian Pool, és az egyik legjobb állatkertje is. A Holocaust Emlékmű pedig az egyik legfelkavaróbb emlékmű, amit valaha is emeltek.

New Orleans gyönyörű, déli stílusú épületeiről, a Francia Negyedről, a Mississippiről és nem utolsósorban a híres Mardi Gras felvonulásról híres.

Washington
A Capitolium épületét 1790-ben kezdték építeni, és meglehetősen kalandos építkezések után mai formáját az 50-es években nyerte el. A szenátus
üléseinek helyt adó épület egyben a város középpontja, a sugárutak is itt futnak össze.
A Pennsylvania Avenue 1600 a világ leghíresebb lakcíme, 1800 óta a mindenkori amerikai elnök lakóhelye. Az épület 8 szobája minden nap, a legfontosabb szobák, ahol a világ sorsa dől el, csak húsvétkor látogatható.
A leglátogatottabb emlékmű a fővárosban a Vietnámi Veteránok Emlékműve. Az emlékművet egy 21 éves építészhallgató tervei alapján készítették. A V alakú fekete márványtömbbe a háború mind az 58 202 amerikai áldozatának neve bele van vésve, elesésük időpontja alapján, kronológiai sorrendben.

Philadelphia
A város leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsősorban nem az épületről, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektől híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, ahol elfogadták
az Egyesült Államok alkotmányát.
Mount Vernon
A városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben, hogy emiatt a Fehér Ház után ez az
ország második leglátogatottabb épülete. Itt élt több éven keresztül, és itt is halt meg az ország alapítóatyja, George Washington.

Természeti látnivalók

A Yosemite Nemzeti Park évente 3 millió látogatót vonz csodálatos vízeséseivel, tavaival, völgyeivel, kőtömbjeivel, óriási virágos rétjeivel. A leghíresebb látnivalók: a Yosemite vízesés, az El Capitan, a világ legnagyobb  kőtömbje és a Half Dome.

A Grand Canyon az USA legismertebb természeti látnivalója, a Colorado folyó 443 km hosszú, 16 km széles és 1,6 km mély szurdoka lenyugöző látványt nyújt. A kilátás a Point Imperialról a legszebb, de ha nem csak nézelődni akarunk, még emlékezetesebbé tehetjük a kirándulást egy fantasztikus raftingtúrával.

A Yellowstone Nemzeti Park a Föld első nemzeti parkja, Maci Laci és Bubu lakóhelye. Területén több mint 10.000 termáljelenség csodálható meg, köztük a híres Old Faithful gejzír. Állatvilága is lenyűgöző, a leghíresebb itt élő állatfajták: a Grizzly medve, a fekete medve, és a prérifarkas.

Sportolási lehetőségek
Nincs olyan őrült, vagy kevésbé őrült sportág, amelynek nem lehet az országban hódolni. Hawaii a szörfözők paradicsoma, több méter magas
hullámaira azonban csak azok menjenek fel, akik nem csak bátrak, de ügyesek is. Számos kaliforniai partszakasz is várja a szörfözoket, de az
igazi a Hawaii-i.
A Sziklás-hegység a remek síterepeivel várja a téli sportokat kedvelőket, Vail vagy Aspen, az Alpok pályái által elkényeztetett síelőknek is tetszeni fognak. Ezeken a helyeken természetesen remekül felszerelt snowboard pályákat is találunk.
A hegymászók a Sierra Nevada hegységben és a Sziklás-hegységben, a barlangászok az új-mexikói Carlsbad Barlangokban, a rafting szerelmesei
pedig az idahoi Snake Riveren hódolhatnak szenvedélyüknek.

Gasztronómia

Amerika a “népek olvasztótégelye”, és ez a konyhaművészetén is meglátszik. A hamburgeren, a hot-dogon és a hálaadás napján az asztalokra kerülő pulykán kívül tipikus amerikai ételt nehéz mondani. Viszont minden, az országban élő népcsoport magával hozta főzési tudományát is, ezértbárhol járunk, mindenhol találkozunk a nemzetközi konyhával. A legnépszerűbbek a kínai, olasz és mexikói ételek, de ehetünk magyar
finomságokat is, ha úgy tartja kedvünk.

Közbiztonság

Amerika elég nagy hangsúlyt fektet a közbiztonságra. Azonban, minden nagy városnak megvannak a maga kisutcái, sikátorai, területei amit tanácsos elkerülni. Többnyire ilyen helyekre utal a gondozatlan környezet, ápolatlanság. Az ország közbiztonsága azért jónak mondható. Köszönhető a feltűnően nagy létszámban jelenlevő rend őreinek. Napközben csakúgy mint az éjszakában. Kifejezetten a külvárosi családi lakóövezetek nagyon békések.
Autópályan gyakran találkozhatunk rendőri igazoltatással, mivel nagyon szigorúan veszik a közlekedési szabályokat, ok nélkül azonban nem állítanak meg Amerikában.

Egészségügy

Minden körülmények között ajánlatos, hogy az Egyesült Államokba utazó magyar állampolgárok az utazás előtt kössenek egészségbiztosítást; az amerikai egészségügyi ellátás igénybevétele ugyanis rendkívül magas költségekkel járhat. Biztosítás és/vagy fizetőképesség hiányában az ügyeletet ellátó állami és városi kórházak is csak súlyos – az életet fenyegető – esetekben kötelesek ingyenes sürgősségi ellátást biztosítani.

A gyógyszerek árát nagyban befolyásolja a biztosítás és természetesen a betegség fajtája. Amennyiben van biztosításunk fájdalom csillapító
gyógyszerek már 2-3$ környékén kaphatók. Amennyiben nincs, egyes kapszulák ára meghaladhatja a 30$-t is. Amerikában a szolgáltatások ára
elég magas így, ha orvosra van szükségünk célszerűbb magánorvost felkeresni aki biztosítás ide vagy oda, tud receptet kiállítani.
Amennyiben kórházat választunk magánorvos helyett, figyelembe kell venni, hogy a kb. 100 -150$ vizsgálat mellett még a 100$-os
regisztrációs díjat is fizetni kell és akkor ez még jó hír, mert azt jelenti kaptunk időpontot! A kórházak szigorú nyilvántartási rendszere
az első alkalommal érkező pácienst nem egyszeri vizsgálatra, hanem új kliensként ütemezi, ami 1-2 óra alapos kivizsgálást és elbeszélgetést
jelent. A már betáblázott vizsgálatok miatt azonban elképzelhető, hogy egy ilyen hosszú idejű kivizsgálásra csak az azt következő hónapban
kapunk időpontot! Kivétel, ha mentővel érkezünk vagy ha van protekciónk, de legalábbis jó beszélőkészségünk! Fogászati kezelésből példát
kiragadva: gyökérkezelés kb. 1000$. Érdemes biztosítást kötni, mivel
blokkok, számlák leadása után legalább visszafizet.

Budapestről az Egyesült Államok 21 városába repülhetünk menetrend szerinti Malév járatokkal, átszállással pedig minden nagyobb város könnyedén megközelíthető.

Nemzetközi amerikai légitársaságok:
American Airlines, Continental Airlines, Delta Air, Northwest
AirlAirlines, United Airlines

Fontosabb nemzetközi kikötők:
Anchorage,
Baltimore, Boston, Charleston, Chicago, Duluth, Hampton Roads,
Honolulu, Houston, Jacksonville, Los Angeles, New Orleans, New York,
Philadelphia, Port Canaveral, Portland (Oregon), Prudhoe Bay, San
Francisco, Savannah, Seattle, Tampa, Toledo.

Nemzetközi repülőterek

New York, Chicago, Los Angeles, Atlanta, Boston, San Francisco, Miami,
Dallas-Fort Worth, Washington, Detroit, Houston, Honolulu (Hawaii),
Philadelphia, Pittsburgh, St. Louis, Las Vegas, Cleveland, Minneapolis,
Seattle, Tampa, San Diego, Baltimore…

Helyi közlekedés

Úthálózat
Amerika nagyobb városainak szerteágazó úthálózata a térkép nélkül érkezőknek kész labirintust jelent. De még a térképpel rendelkezőknek is célszerű megtervezni, áttanulmányozni a használni kívánt útszakaszt. Előfordul, hogy a kitűzött várost többszöri autópálya váltással lehet elérni, de elképzelhető, hogy mindössze egyetlen autópálya eljuttat minket  célpontunkig mint például a 95-ös út New Yorktól le egészen a floridai
Key Westig. A sebbésséghatár államonként eltér annak ellenére, hogy ugyanazon az autópályán haladunk több államon keresztül. Az autópályák
átlag 4 sávosak és van hogy akár több szinten is. A személyi gépjárművek  elkülönített sávban utazhatnak buszoktól, kamionoktól az autópályák
forgalmas szakaszain. Ilyen autópályák egyike a N. J.Turnpike. New Jersey E-ZPASS autópálya fizető rendszere nagyban könnyíti és meggyorsítja a közlekedést mivel fizető kapukhoz érve kicsit lassítva megállás nélkül átlehet hajtani így elkerülve a torlódásokat.
Az autópályák mentén pihenő helyeket, éttermeket, benzin kutakat, szállodákat jelző táblák körülbelül 5 -10 km közönként tájékoztatják az
utazókat. Ha a benzin kutakat ismertető táblákon a Diesel felirat nem szerepel, akkor az említett üzemanyag nem elérhető. Egyes utakat
kiválóságuk helyett mitológiájuk tesz ismerté, mint az 1950-es éveket visszaidéző Western vidéket átszelő nosztalgikus út, amely a mondások
szerint a Harley – Davidsonnak a mennyekben teremtetett: a Chicago-tól Los Angeles-ig 8 államot és 3 időzónát átszelő, 3700,7 km hosszú,
“Amerika Főutcájának” vagy “Mother Road”-ként ismert Route 66!

Vasúthálózat Amerikában a vasút nagy előnye, hogy nem kerülünk dugóba. Minden kisebb-nagyobb város elérhető a hálózat segítségével. Kényelmes és gyors. Az amerikai és mexikói vasúthalózat Yuma, EL Paso és Del Rio -nál csatlakozik. A kanadai hálózatai: New York- Montreal, Chicago-Toronto, Seattle- Vancouver.

Amerikai Vasúthálózat: Amtrak
Vasúthálózat hossza: 194 731 km.

Belföldi repülő járatok
A belföldi repülőjáratok magán személyeknek és üzlet embereknek is időt spórolnak meg egyaránt. A jegyek ára a gyakori hétköznapi üzleti utak
miatt hétvégente olcsóbb. Az USA minden nagyobb városába indit repülő járatot.

Külképviseletek

Washington – Nagykövetség
Cím: 3910 Shoemaker Street, NW, Washington D.C. 20008
Előhívó: (00)-(1)-(202)
Telefon: 362-67-30
Ügyelet: (00)-(1)-(202)-460-37-11 (mobil)
Fax: 966-8135, 686-6412
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr. Simonyi András
E-mail: office@huembwas.org
Honlap: www.huembwas.org
Akkreditált országok: Amerikai Egyesült Államok

Washington – Konzuli hivatal
Cím: 3910 Shoemaker Street, NW, Washington D.C. 20008
Előhívó: (00)-(1)-(202)
Telefon: 362-67-30
Ügyelet: (00)-(1)-(202)-460-37-11 (mobil)
Fax: 966-8135
Konzul: Helyes Imre
E-mail: office@huembwas.org
Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 10.00-13.00
Konzuli
kerület: Alabama, Arkansas, District of Columbia, Florida, Georgia,
Guam, Kentucky, Louisiana, Maryland, Mississippi, North Carolina, Ohio,
Pennsylvania, Puerto Rico, South Carolina, Tennessee, Virgin Island,
Virginia és West Virginia.

New York – A Magyar Köztársaság ENSZ képviselete
Cím: 227. East 52nd Street, New York, N.Y.10022
Előhívó: 00-1-212
Telefon: 752-02-09, 535-8660
Beválasztó szám: 00-1-212-755-5419, 00-1-212-755-4594, titkárság: 184, munkaidőn túl ügyeleti mellék: 195
Ügyelet: 755-53-48, 755-0209
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Bródi Gábor
Fax: 755-53-95
E-mail: hungary@un.int
Honlap: Módosítás alatt

New York – Főkonzulátus
Cím: 223 East 52nd Street, New York, N.Y.10022
Előhívó: 00-1-212
Telefon: 752-0669, 752-0661 / mell.: 191, 192
Ügyelet: Munkaidőn kívül: 755-5348
Fax: 755-5986
Főkonzul: dr. Horváth Gábor
Konzul: Földvári Gábor
E-mail: titkarsag.nyf@humisny.org, hucons@humisny.org
Honlap: http://www.mfa.gov.hu/cons/newyork
Ügyfélfogadás: munkanapokon: 9.30-tól 12.30-ig
Konzuli
kerület: Connecticut, Delaware, Illinois, Indiana, Iowa, Maine,
Massachusetts, Michigan, Minnesota, Missouri, New Hampshire, New Jersey,
New York, Rhode Island, Vermont, Wisconsin

Los Angeles – Főkonzulátus
Cím: 11766 Wilshire Boulevard, Suite 410 Los Angeles, California 90025
Előhívó: 00-1-310
Telefon: 473-93-44, 914-71-34 (üzenetrögzítő)
Ügyelet: 00-1-310-975-49-41 (mobil)
Főkonzul: Bösenbacher Ferenc
Konzul: Vadas Károly
Fax: 479-64-43
E-mail: huconlos@mpowercom.net
Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9.30-13.00
Konzuli
kerület: Alaszka, Arizona, Colorado, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Hawaii,
Idaho, Kalifornia, Kansas, Montana, Nebraska, Nevada, Oklahoma, Oregon,
Texas, New Mexico, Utah, Washington és Wyoming.

Nyitva tartás

Amerikában közkedvelt “hobbi” vásárolni. A már nálunk is jól ismert bevásárlóközpontok (Mall-ok) a legnépszerűbbek, mert mindent egy helyen
megkaphat az ember. Ezeken a helyeken többnyire vannak szórakozásra alkalmas helyek mint kisebb játéktermek, bowling, mozi, gyerekeknek
lehetőségük van saját plüss macijukat kiválasztani, elkészíteni majd lejátszható hanggal ellátni, így nem csak a vásárlás, hanem a szórakozás
és randik közös találkozó helyei is.
Fizethetünk készpénzzel de a bank- és hitelkártyákat is mindenhol elfogadják, sőt nagyon sok helyen csak kártyával lehet fizetni, és ferde szemmel néznek azokra, akikgyűrött bankókkal próbálnak vásárolni. Elfogadott bankkártyák:
MasterCard, Visa Card, American Express.
Az USA dollárban kiállított utazási csekkeket nemcsak a bankok váltják be. A boltokban, szállodákban és éttermekben ugyanúgy fizethetünk utazási csekkekkel, mintha készpénz lenne.  A borravaló elvárt kávézókban, éttermekben, jobb szállodákban. Legalább 15%-ot illik adni. Nem elvárt, de ha az  igénybe vett szolgáltatással elégedettek vagyunk borravalózhatunk a taxisnak, pultosnak, fodrásznak. Semmiképpen ne adjunk viszont gyorséttermekben, önkiszolgálókban!
Vásárlásnál ne lepődjünk meg, ha többet fizetünk mint ahogy az a pulóver árcéduláján szerepel. Egyes termékek ára, mint például ruházat, nem tartalmazzák az adót. Azonban ez nem minden államra érvényes. Viszont emellett az adó mértéke is  változik államonként, ami átlagosan 3-15% -ra tehető, de egyes államokban egyáltalán nincs is adó.

Kedvelt amerikai márkák és vásárlási helyek:
Albertsons,
Amaszon, Barbie, Barnes and Noble, Best Buy, Borders, Circuit City,
Clinique, CompUSA, Estee Lauder, Ethan Allen, Gateway, Hallmark, Home
Depot, JC Penny, KMart, Kohls, Levi Strauss, Linens n Things, Macys,
Martha Stewart, Microsoft, Office Depot, Office Max, Old Navy,
Radioshack, Ritzcamera, Ross, Sears, Staples, Target, Tiffany, Tom
Thumb, Toys R Us, Victorias Secret, WalMart, Walgreens

Üzletek nyitva tartása:
Az élelmiszer üzletek és nagyobb hypermarketek napi 24 órás nyitvatartással rendelkeznek.
Bevásárló központok: Hetfőtől-Szombatig 9 – 22-ig. Vasárnap átlagban 17-ig.
Kisebb üzletek: Hétfőtől-Szombatig 9.30 – 17.30-ig.
Bankok: átlagosan Hétfőtől-Péntekig 9 – 15-ig

Ünnepnapok

Az Amerikai
Egyesült Államok három legnagyobb országos ünnepe a függetlenség napja (július 4.), a hálaadás napja (november havának negyedik csütörtöke),
valamint karácsony első napja (december 25.), amelyek nem csak a szövetségi közigazgatásban dolgozók, hanem mindenki más számára is
szabadnapok. Bár az ünnepekről, a szabadnapok kiadásáról az ötven állam törvényhozása külön-külön dönt, az alábbi ünnepeken általában mindenhol szünetel a helyi közigazgatás, bezárnak az iskolák, posták, és bankok.

Fontosabb szövetségi ünnepek
– Újév napja (New Year’s Day) – január 1.
– Martin Luther King-nap (Martin Luther King, Jr. Day) – harmadik hétfő januárban
– Elnökök napja (Presidents’ Day) – harmadik hétfő februárban
– Emlékezés napja (Memorial Day) – utolsó hétfő májusban
– Munka napja (Labor Day) – első hétfő szeptemberben
– Függetlenség napja (Independence Day) – július 4.
– Kolumbusz-nap (Columbus Day) -második hétfő októberben
– Veteránok napja (Veterans’ Day) – november 11.
– Hálaadás napja (Thanksgiving Day) – negyedik csütörtök novemberben
– Karácsony első napja (Christmas Day) – december 25.

A hálaadás napja előtti hétvégén, valamint a karácsony előtti és az azt követő napokban az autópályák, repülőterek és pályaudvarok különösen
zsúfoltak, és ilyenkor a közúti balesetek száma is ugrásszerűen megnő.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 1

Központi segélyhívó: 911

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:	257 900 000 fő
Népsűrűség:	26.30 fő/km2
Nyelvek:	angol.
Népcsoportok:	fehér (88%), néger (11%), indián (0,2%), egyéb (0,8%).
Vallások:	protestáns (70%), római katolikus (25%), zsidó (5%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület:	9 809 155.00 km2
Nagyobb települések:	New York 7 312 000 (18 087 000), Los Angeles 3 490 000 (14 532 000), Chicago 2 768 000 (8 066 000), Houston 1 690 000 (3 711 000), Philadelphia 1 553 000 (5 899 000), San Diego 1 149 000 (2 498 000), Dallas 1 022 000 (3 885 000), Phoenix 1 012 000 (2 122 000), Detroit 1 012 000 (4 665 000), San Antonio 966 000 (1 323 000), San Jose 801 000, Indianapolis 747 000 (1 237 000), San Francisco 729 000 (6 253 000), Baltimore 726 000 (2 382 000), Jacksonville 661 000 (898 000), Columbus (Ohio) 643 000 (1 377 000), Milwaukee 617 000 (1 607 000), Memphis 610 000 (979 000), Washington 585 000 (3 923 000), Boston 551 000 (4 172 000), El Paso 554 000, Seattle 520 000 (2 599 000), Cleveland 503 000 (2 760 000).
Legmagasabb pontok:	Mount McKinley 6194 m (Alaszka), Mount Whitney 4418 m (törzsterület), Mauna Kea 4205 m (Hawaii).
Főbb folyók:	Missouri, Mississippi, Yukon (Alaszka), Arkansas, Szent Lőrinc-folyó, Rio Grande, Colorado, Ohio, Red River, Columbia, Snake, Yellowstone, Tennessee, Sacramento.
Főbb tavak:	Felső-tó, Huron-tó, Michigan-tó, Erie-tó, Ontario-tó, Erdők tava, Iliamna-tó (Alaszka), Nagy-sóstó, Okeechobeei-tó, Pontchartrain-tó, Champlaini-tó, St. Clair-tó, Red-tó, Winnebago-tó, Becharof-tó (Alaszka).

Földrajz

Az Amerikai Egyesült Államok az Észak-Amerikai kontinensen terül el, földrajzi koordinátái: É 38 00o,  NY 97 00o.
Északról Kanada, Keletről az Észak-Atlanti óceán, Délről a Mexikói-öböl és Mexikó, Nyugatról az Észak-Csendes óceán határolja.
Amerika 50 államával és 1 szövetségi területével a Föld harmadik legnagyobb országa méret (Oroszország, Kanada) és lakosság (Kína, India) alapján. Két országterületen elhelyezkedő állama: Hawaii (4000 km távolságban) és Alaszka.

Tájegységek, felosztás
Az ország középső területeit alkotó, keletről az Appalache-hegység és a világ legnagyobb tórendszere, a Nagy-tavak által határolt hatalmas,
folyók által felszabdalt síkság, nyugat felé, a Mississippi alföldjén túl fokozatosan megy át a Préri tábla 2000 m magasságig emelkedő, egyre
szárazabb, füves pusztaságába. A Préri táblát nyugatról határoló magas hegységek terjedelmes, folyók vágta mély kanyonokkal tarkított, dél felé
lealacsonyodó és elsivatagosodó fennsíkokat, medencéket zárnak közre.
Keleten és délkeleten a dűnékkel, tavakkal, mocsarakkal tarkított Patti-síkság hatalmas íve húzódik. A törzsterülettől távol eső Alaszka
nagy része magashegység, Hawaii pedig kellemes éghajlatú, vulkáni eredetű szigetcsoport a ma is működő Mauna Loa vulkánnal.
Hawaii topográfiája jellemzően érdes, vulkánikus. Alaszka bővizű folyóiról, fennsíkjairól és sarkvidéki hegyláncolatairól (Alaska Range, Brooks
Range) ismert.
Az ország jó minőségű termőfölddel illetve bőséges természeti kinccsel rendelkezik mint, például: kőszén, réz, grafit, foszfát, uránium, bauxit, arany, ezüst, vas, higany, nikkel, wolfrán, cink, petroleum valamint fa.

Óceánok és öblök
Keleti oldalon az Atlanti óceán, délen a Karib tenger és a Mexikói-öböl, nyugaton pedig a Csendes óceán veszi körül. Alaszka partjait a Sarkvidéki óceán és az Alaszkai-öböl érinti.

Természeti jelenségek
A Csendes óceán partjainál a földrengések, az Atlanti óceán és a Mexikói-öböl mellett hurrikánok jellemzőbbek.
Dél-Keleten kisebb, Közép-Nyugaton nagyobb tornádók kialalkulása előfordulhat.
Nyugaton a szárazság hatására bozót illetve erdőtüzek jöhetnek létre.
Alaszkát pedig a fagyott talaj, altalaj jellemzi.

Legalacsonyabb pontja: Death Valley (Halál-völgye) – 86 m (Kalifornia)

Klíma

Az Egyesült Államok kontinens nagyságú ország, ahol a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok megtalálhatók. Az egész ország területére kiterjedő
meteorológia szolgálat részletes és pontos előrejelzéseket tud adni a bekövetkező időjárási változásokról. Így a szolgálat internetes honlapján (www.noaa.gov) városokra és kisebb régiókra vonatkozó hasznos időjárási előrejelzés található. Ez különösen fontos lehet azokban az
esetekben, amikor olyan rendkívüli időjárási viszonyok uralkodnak egyes térségekben, mint hurrikán, áradások, hóesés, stb.

Amerika éghajlata az ország fekvéséből eredően nagyon változatos.
Keleti oldalán mérsékelt, Floridánal már szubtrópusi éghajlati öv jellemzi. Az időjárás Délre haladva egyre melegebb, Dél-Nyugatot elérve száraz. Az ország belső részén elfekvő államok mediterrán és sivatagi éghajlati övvel rendelkeznek. Az Észak-Csendes óceánon elhelyezkedő Hawaii
államának éghajlata trópusi, Észak-Nyugati államaihoz érve óceáni. A szintén országterületen kívül fekvő Alaszka állam pedig sarkvidéki
éghajlati övvel rendelkezik.

Egy főre jutó GNP: 23 120 USD