Hivatalos adatok
Hivatalos név: | Kongói Köztársaság | Időzóna: | GMT+00:00 |
Anyanyelven: | République Du Congo | Autójelzés: | RCB |
Államforma: | köztársaság | Pénznem: | CFA frank BEAC (XAF) |
Főváros: | Brazzaville | Elektromosság: | – |
Kongó néhány évvel ezelőttig francia fennhatóság alá tartozott, de aztán az 1960-as függetlenségi forradalom után vált Kongói Köztársasággá. Ezután negyed évszázadon át próbáltak marxista szellemben kormányozni, de 1992-ben már demokratikus úton választott kormányt
iktattak be.
Utazási információk
A legősibb lakosok a pigmeusok, őket olvasztották magukba a bantu törzsek. Mivelaz orszg az Egyenlítőnél fekszik, az időjárása is ennek megfelelő. Az átlagos napi hőmérséklet egy nagy páratartalmú, 24 °C körül vanaz éjszakák pedig 16-21°C között.
A kongói emberek fele követi a hagyományos, tradicionális hitvilágot. 15 főbb bantu csoport van, és körülbelül 70 alcsoport. A népesség másik fele keresztény vagy muszlim.
Nemzetközi repülőterek
Brazzaville, Pointe Noire.
Fontosabb telefonszámok
Ország előhívó: 242 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
Lakosság: | 1 941 000 fő |
Népsűrűség: | 5.60 fő/km2 |
Nyelvek: | francia, lingala, kikongo, teke, galoni, bantu, bangi. |
Népcsoportok: | bantu néger (90%), szudáni néger (9%), francia (1%). |
Vallások: | törzsi vallású (48%), római katolikus (47%), mohamedán (5%). |
Földrajz, természeti adottságok
Terület: | 342 000.00 km2 |
Nagyobb települések: | Brazzaville 596 000, Pointe Noire 298 000, Nkayi 40 000, Loubomo 30 000. |
Legmagasabb pontok: | Lékéti 1040 m. |
Főbb folyók: | Kongó (Zaire), Oubangui. |
Földrajz
A keskeny tengerparti síkságot 800-900 m magas hegység választja el a Kongó-medencének az ország belső területeire átnyúló, trópusi őserdővel
borított nyugati részétől.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 1 030 USD
A Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-Afrikában található. Északon a Közép-afrikai Köztársaság és Dél-Szudán, keleten Uganda, Ruanda, Burundi és Tanzánia, délen Zambia és Angola, nyugaton pedig a Kongói Köztársaság határolja. Az ország 40 km hosszú tengerparttal rendelkezik a Kongó folyó torkolatánál.
Az egykori Kongói Szabad Állam, majd mint Belga Kongó megszűnése után függetlenné vált ország a Kongó-Léopoldville, majd a Kongó-Kinshasa nevet vette fel, 1971-től pedig Zaire néven létezett. 1997-ben a neve a jelenleg is használatosra változott.
Egyenlítő menti helyzete miatt az ország középső és északi részén trópusi esőerdő éghajlat uralkodik. Az éves csapadékmennyiség sok helyen meghaladja a 2000 mm-t, eloszlása egyenletes, csúcsértéke tavasszal és ősszel van. Az évi középhőmérséklet 24–25 °C, a napi és évi ingadozás csekély.
Az ország déli részét trópusi szavanna klíma jellemzi, a téli félévben 3-5 hónapos száraz évszakkal, 1000-1400 mm évi csapadékösszeggel. Az évi középhőmérséklet a magassággal együtt csökken, például a Katanga-fennsík 1250 m magas központi részén 19 °C
Nemzeti parkjai
- Garamba Nemzeti Park
- Maiko Nemzeti Park
- Upemba Nemzeti Park
- Kundelungu Nemzeti Park
- Kahuzi-Biéga Nemzeti Park
- Mangrove Nemzeti Park
- Virunga Nemzeti Park
- Salonga Nemzeti Park
- Lomami Nemzeti Park[13]
Természeti világörökségei
A listán szereplők:
- Garamba Nemzeti Park
- Kahuzi-Biéga Nemzeti Park
- Okapi Vadrezervátum
- Salonga Nemzeti Park
- Virunga Nemzeti Park
Javaslati listán szereplő parkok:
-
- Dimba és Ngovo barlangjai (Kongó Központi tartomány), (1997)
- Matupi-barlang (Orientale tartomány), (1997)
- Upemba-medence (Katanga Tartomány), (1997)
Növényvilág
A központi medence és az atlanti partvidék természetes növénytakarója a trópusi esőerdő. A déli és délkeleti vidékeken lombhullató erdő és nedves szavanna alkotja a természetes növénytakarót. A trópusi esőerdők több lombkoronaszintű, igen fajgazdag erdők óriásfái az álmahagónifák és az afromahagónifák, amelyek afrikai mahagóni néven kerülnek a faipar piacára. A peremvidékek felé haladva az örökzöld esőerdőket először félig lombhullató erdők, majd szavannaerdők váltják fel. A szavannaerdőket füves szavannák szegélyezik. A Kongó folyót galériaerdők kísérik, torkolatvidékén jellemzőek a mangrovemocsarak. Fontos termesztett növény az olajpálma.[12]
Állatvilág
Állatvilága gazdag, mivel a trópusi esőerdőktől a szavannákig sokféle élőhely megtalálható. A ragadozók közül előfordul a panyókás sakál, a gepárd, a szervál, az oroszlán, a párduc és a foltos hiéna. A nagytestű növényevők jellegzetes képviselője az elefánt, a páratlanujjú patások jellemző faja a szélesszájú orrszarvú. A párosujjú patások közül él itt varacskos disznó, impala, tehénantilop, okapi, nagykudu.
Gasztronómia
Az ételek alapanyaga általában a rizs, a manióka (kasszáva), burgonya, banán, jamgyökér, bab, mogyoró, cukornád, mangó, papaja, kókuszdió. [22]
A helyiek mindennapi kenyere a fufu, egy kukoricalisztből és vízből készített, puliszkához hasonló köret, melyet különböző szószokkal fogyasztanak. Ilyen szósz például a padlizsános lecsó vagy a pondu (sóskához hasonló levélből készült pép).
Kedvelt, szinte mindennapi eledel a maniókagyökér, főzve, sütve, rántva és a főzőbanán kis karikákra vágva és megsütve. Sok halat, továbbá teknősbékát is fogyasztanak. Az egyetlen igazán elterjedt édesség a mikate-fánk.[31]
Turizmus
Ajánlott utazási időszak: május-szeptember között (száraz évszak).
Kinshasa bűnözési mutatói igen magasak. Sötétedés után az országban sehol nem tanácsos egyedül sétálgatni.