Hivatalos adatok
| Hivatalos név: | Salamon-szigetek | Időzóna: | GMT+10:00 |
| Anyanyelven: | – | Autójelzés: | – |
| Államforma: | alkotmányos monarchia | Pénznem: | salamon-szigeteki dollár (SBD) |
| Főváros: | – | Elektromosság: | – |
Utazási információk
Nemzetközi repülőterek
Honiara, Munda, Graciosa Bay (Santa Cruz-szk.).
Fontosabb telefonszámok
| Ország előhívó: 677 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
| Lakosság: | 319 000 fő |
| Népsűrűség: | 11.60 fő/km2 |
| Nyelvek: | angol, melanéziai, maláj-polinéz nyelvek, francia. |
| Népcsoportok: | melanéziai (93%), polinéziai (4%), mikronéziai (1.4%), európai (0.7%), egyéb (0.9%). |
| Vallások: | protestáns (78%), római katolikus (17%), törzsi vallású (5%). |
Földrajz, természeti adottságok
| Terület: | 27 556.00 km2 |
| Nagyobb települések: | Honiara 35 000. |
| Legmagasabb pontok: | Mount Popomanasiu 2240 m. |
Földrajz
A nagyobb szigetek vulkáni eredetűek, felszínük hegyes, több vulkán ma is működik.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 710 USD
A Salamon-szigetek egy független állam Ausztráliától északkeletre, amely hat fő szigetből és több mint 900 kisebb szigetből áll. Az állam a Melanéziához tartozó, vulkanikus eredetű Salamon-szigetek legtöbbjét és a Santa Cruz-szigeteket magában foglalja magába a Csendes-óceán nyugati részén. Bougainville és Buka földrajzi értelemben a Salamon-szigetek csoportjához tartozik, politikailag azonban Pápua Új-Guineához.
A Salamon-szigetek – mint neve is mutatja – szigetország, körülbelül 1000 kisebb-nagyobb vulkáni eredetű sziget alkotja.
Főbb szigetek:
- Guadalcanal (Klalakana)
- Choiseul
- Santa Isabel (Magaha)
- Malaita
- San Cristóbal (Makira)
- New Georgia (Rubiana)
- Santa Ana
- Rennel
- Bellona
- Florida szigetek
A legnagyobb távolság a szigetei közt kelet-nyugati irányban nagyjából 1500 km. Legjobban izolált szigetcsoportja a Santa Cruz szigetek, amelyek a legközelebbi szigettől is 200 km-re vannak.
A nagyobb szigeteken találhatunk vulkánokat, melyek változó működési állapotban vannak. A kisebb szigetek nagy része csupán kis méretű, homokkal borított, pálmafákkal tarkított atoll.
Az utóbbi évtizedekben öt sziget is eltűnt a klímaváltozás következtében, hat szigetet pedig a tengerszint emelkedés és hullámzás fenyeget.[2]
Bár földrajzilag a Salamon-szigetek része, Bougainville közigazgatásilag Pápua Új-Guineához tartozik.
Éghajlata egyenlítői, egész évben forró, párás és csapadékos.[3] A napi max. hőmérséklet egész évben 30 fok körüli, a napi minimum 21-23 fok.[3]
A hőmérséklet ritkán ér el nagyon magas értéket, mivel a szigeteket körülvevő tengerekről hűs szelek érkeznek. A nappali hőmérséklet megszokott értéke 30 °C körül van, az átlaghőmérséklet 27 °C. Április és október között 50–60 km/h sebességű délkeleti szelek fújnak. A legtöbb csapadék novembertől márciusig esik le.
A Korall-tengeren gyakran keletkeznek ciklonok, de ezek általában Vanuatu vagy Ausztrália felé sodródnak.
A szigetcsoport nagy része a Salamon-szigeteki esőerdős ökorégió része, de a Santa Cruz szigetcsoport a Vanuatu esőerdős ökorégióhoz tartozik. Ebből kifolyólag területének nagy hányadát trópusi esőerdők borítják. A Föld egyik legsokszínűbb denevér-, és patkányfaunája található a szigeteken. Pillangókból ugyancsak rengeteg faj található. 173 szárazföldi madárfajt találtak eddig a kutatók. Ez az osztály az ország legjobban tanulmányozott állatfaja, egyedisége és diverzitása miatt nagyon fontos nemzetközi szerepe van. Több különleges állatfaj a kihalás szélére sodródott. Ilyen például a bougainville-i majomfejű repülő róka (Pteralopex anceps, a képen a világoszöld területek jelzik elterjedését), vagy a hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae). Természetesen a különböző tengeri állatok is szép számban lelhetőek fel, például tonhal, garnélarák. Flórája is hasonlóan sokszínű. A gyógynövények széles skálája található meg a szigeteken. Az orchideák számtalan faját megtalálhatjuk, jellemzőek még a pálmafák.
A turizmus, különösen a búvárkodás, fontos szolgáltatási iparággá válhat. Az idegenforgalom növekedését azonban akadályozza az infrastruktúra hiánya, a közlekedési gondok és a rossz közbiztonság. 2017-ben a Salamon-szigeteket csak 26 ezer turista látogatta meg, így az ország a világ legkevésbé látogatott országai közé tartozik.
