Szomália

Szomália

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Szomáli Demokratikus KöztársaságIdőzóna:GMT+02:00
Anyanyelven:Jamhuuriyadda Dimoqraadiga SoomaaliyaAutójelzés:SO
Államforma:köztársaságPénznem:szomáliai shilling (SOS)
Főváros:MogadishuElektromosság:

Szomália Afrika szarván helyezkedik el, északról az Ádeni-öböl, keletről pedig az indiai-óceán határolja. A kontinensen itt van a leghosszabb tengerpart.

Az ország konyhaművészete területenként változik, de ami a változatokat összeköti, az a Hallal; tehát nincs sertés az étlapon sertés, és alkoholt sem szolgálnak fel.

Főbb városok

Mogadishu

Utazási információk

Nemzetközi repülőterek

Muqdisho, Hargeysa.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 252

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:7 339 000 fő
Népsűrűség:11.50 fő/km2
Nyelvek:szomáli, arab, olasz, angol.
Népcsoportok:szomáli (96%), arab (1,5%), etióp (1,5%), egyéb (1%).
Vallások:mohamedán.

Földrajz, természeti adottságok

Terület:637 657.00 km2
Nagyobb települések:Muqdisho 750 000, Hargeysa 90 000, Kismaayo 70 000, Berbera 65 000, Marka 60 000.
Legmagasabb pontok:Surud Ad 2408 m.
Főbb folyók:Jubba, Shabeelle.

Földrajz

A száraz, félsivatagos ország északi részén meredeken emelkedő hegyvidékhez délen száraz mészkőplató csatlakozik, délkeleten pedig lépcsőzetes fennsíkok ereszkednek alá a dél felé szélesedő Indiai-óceán menti parti síkságra.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 150 USD

Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván. 2012 óta központi politikai vezetéssel rendelkezik, melyet a nemzetközi közösség is elismer. A 2017-es politikai választások is sikeresen zajlottak az országban. Szomália államformája szövetségi köztársaság. Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri.

Éghajlata trópusi sivatagi és félsivatagi. (A Köppen-osztályozáson: BWh, BSh.) Az évi csapadék mennyiség Mogadishuban 430 mm, Boosaaso-ban évi 20 mm.[4] Az északi és középső területek rendkívül szárazak, a déli rész valamivel több csapadékot kap. A hőség olykor kibírhatatlan. A magasabban fekvő belső vidék éghajlata már kellemesebb.[5] Az egyenlítőhöz való közelsége miatt éghajlatánál nincs sok szezonális változás, de négy évszak különböztethető meg főleg a csapadék alapján:[6]

  • decembertől márciusig tart a Jilal, forró és egyben az év legszárazabb évszaka
  • áprilistól júniusig a Gu, az esős évszak,
  • júliustól szeptemberig a második száraz évszak, a Xagaa (“Hagaa”),
  • októbertől decemberig tart a rövidebb esős évszak, a Dayr.

Az ország száraz; legnagyobb részét alacsony, bozótos felföldek alkotják. A Guban területén örökzöld vegetáció a jellemző, de itt száraz az éghajlat, a fű foltszerűen nő. Jellemző növények az akácia, a tüskés cserjék, az aloe, a baobab és a tömjénfa. Az északi hegyvidéken örökzöld fák és cserjék élnek, az alacsonyabb részeken ritkás erdőket is alkotnak. A Szomáli-felföld fás, bokros, füves térség, ez is sok helyen erősen lepusztult a túllegeltetés miatt.

Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett. A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »