A török konyhaművészet fantáziadús ételeivel párját ritkítja. A francia és görög konyha után a török konyha a legváltozatosabb. Már csak a kitűnő ételek miatt is megéri az országot újra felkeresni. A török konyha népszerűségének titka a friss hozzávalókban, a gondos elkészítésben és a harmonikus ízvilágban rejlik. A különböző levesek, halételek, saláták és desszertek, a friss zöldségek és gyümölcsök, az ízletesen elkészített halak, valamint a tenger gyümölcsei egyedülálló gasztronómiai élményt nyújtanak az idelátogatónak.A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma és uborka. A törökök kedvelik a magvakat és a dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem, a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű. A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs (pilav) és a bulgur (tört búza). Az olívaolaj használata széles körben elterjedt, az olívabogyó pedig kedvelt előétel. A kenyér búzából, árpából és kukoricából készül. Jellegzetes török kenyér a pide (pita). Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség a simit (vagy gevrek), mely gyűrű alakú és szezámmaggal szórják meg. A gyorséttermek megjelenésével egyre népszerűbb lett a döner kebab és a kebabok különféle fajtái. Bár minden az iszlám által engedélyezett húsfélét fogyasztanak (tehát a sertéshúst nem), a bárányhús a legelterjedtebb és legnépszerűbb. Az iskender kebab a döner kebeb egyik újonnan feltalált formája, érdemes kipróbálni.A törökök kifejlesztették a saját pizzafajtájaikat: a lahmacun vékony tésztájú, paradicsomos, darált húsos étel, melyhez külön tányéron friss zöldségeket szolgálnak fel, amelyeket a tésztába kell tekerni és így, összetekerve kell elfogyasztani. A másik pizzaféle a pide, mely hosszúkás alakú és különféle feltétekkel kapható (sajtos, darált húsos stb.) A sucuk reggelinél fogyasztott népszerű virsli ill. szalámiféleség. A meze különféle előételek csoportja, melyeket akár főételként is lehet fogyasztani. Mezeként fogyasztható az olivabogyó, a cacik (dzsadzsik), a köfte (fasirtféleség), a haydari (fokhagymás-joghurtos saláta), a pilaki (bab, fokhagyma, olivaolaj), a börek (vékony tésztarétegekből készült étel), hús, sajt vagy zöldségtöltelékkel, a kisir (apróra tört bulgur különféle fűszerekkel és zöldségekkel keverve), a dolma (rizzsel vagy hússal töltött szőlőlevél), padlizsán vagy paprika, humusz (szezámmag, csicseriborsó, fokhagyma, olívaolaj és citromlé), tenger gyümölcsei stb. Közkedvelt meze a gözleme, mely többféle töltelékkel fogyasztható, spenóttal, sajttal, hússal, burgonyával.
A törökök kedvelt itala a joghurtból, vízből és sóból készülő ayran. Különösen ízletesek a különböző gyümölcslevek úgy mint a narancslé (portakal suyu), a meggylé (visne suyu) vagy az őszibaracklé (seftali suyu). Ha ásványvizet szeretnénk, egyszerűen csak suyu-t érdemes rendelnünk, míg a palackozott vízet kaynak suyu-nak hívják a helyiek.
Étkezés után megihatunk egy csésze török feketeteát (çay) vagy kávét (kahve). A rendeléskor meg kell adnunk, hogy a fogyasztani kívánt kávé sade (fekete, cukor nélküli), orta sekerli (mérsékelten édes) vagy sekerli (édes) legyen. Törökország nemzeti itala, a raki 45-50%-os alkoholtartalmú édeskés ízű ánizspálinka. A rakit önmagában szinte soha nem isszák, inkább gyümölccsel és aprósüteménnyel megterített asztal mellett szokták elfogyasztani. A gyengébb alkoholtartalom elérése miatt a rakit vízzel is szokták hígítani, melynek eredményeképpen egy tejes színű italt kapunk (aslan sütü). A népszerű török sör, az Efes rendkívül finom.
A klasszikus török bortermelő vidékek Közép- és Kelet-Anatóliában, a Fekete-, Égei- és Márvány-tenger partvidékén találhatók.Anatólia a világ egyik legrégebbi bortermelő vidéke. Már Kr. e. 2000 körül fogyasztottak bort kultikus cselekedetek alkalmával. A hettita királyok a szüret után isteneiknek bor formájában mutattak be áldozatot. Neves bortermelő vidékek találhatók Ankara, Göreme és Yozgat térségében, Marmara és Avsa szigetén, az Égei-tenger partján Izmirben, Denizliben és Sirincében. A kiváló minőség ellenére az Anatóliából származó borok gyakran olcsóbbak a palackozott víznél. Kavaklidere és Pammukália szintén híres finom borairól.
Reggeli: „Kahvalti” – kenyér, báránysajt, zöld és fekete olivabogyó, paradicsom, lekvár és tea.
Ebéd: általában otthon vagy az ún. „Lokantában” étkeznek, ahol könnyű meleg ételeket lehet fogyasztani, úgy mint leveseket vagy hagyományos ételeket pl: „Lahmacun” vagy különböző kebab fajtákat.
Vacsora: ilyenkor a család áll a középpontban. A vacsora 3 különböző fogásból áll. Általában 20,00 órakor étkeznek és a közeli rokonok, családtagok, szomszédok is csatlakoznak a szűk családi körhöz. Nagy társaság, nevetés, kacagás jellemzi a török vacsorát. A vacsora a hagyományos előételek választékával a „mezével” és egy aperitiffel kezdődik, a főételt néhány órával később szolgálják fel, mely általában húsétel és saláta, majd olajjal készült ételeket mint pl. Dolmával töltött zöldséget vagy szőlőlevelet, amit friss gyümölcs vagy édesség például a Lokum követ. Vacsora után török kávét vagy teát kínálnak.
A török konyhaművészet jól ismert Európában, elsősorban a görög gyros török változatát, a kebabot fogyasztják a legszélesebb körben, de szinte mindenki ismeri a mézes baklava édességet vagy a népszerű török kávét is. A török konyhában a leggyakrabban használt alapanyagok: a padlizsán, a zöldpaprika, a hagyma, a lencse, bab, paradicsom, fokhagyma, és az uborka. A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom; a törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a fekete bors, a paprika, a menta és a kakukkfű. A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit, és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolt rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is.
A kenyér búzából, árpából és kukoricából készül még ma is. Jellegzetesen török kenyér a pide (pita) és a tandir ekmegi (tandir: szabadtéri, kerek tűzhely, melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát). A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a 20. század folyamán; a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez, még a rizs és a bulgur mellé is. A hús korábban luxuscikknek számított Törökországban, a legnépszerűbb húsáru a bárányhús volt, melyet leginkább ünnepeken (pl. esküvő) fogyasztottak. Amikor a húsipar megjelent Törökországban, a hús mindenki számára könnyen elérhető élelmiszerré vált, és bekerült a törökök mindennapi étrendjébe. A gyorséttermek megjelenésével egyre népszerűbb lett a döner kebab és a kebabok különféle fajtái. A kebabon kívül a világon a legismertebb török étel a desszertek közé tartozik: a baklavát többféle módon készítik, gyakran dióval, magokkal gazdagítják, olykor pedig kávéval és kakaóval dúsítják,a baklaván kívül Törökországban népszerűek a tejes édességek is, például a muhallebi, sütlac (tejberizs) is.
Bár a legtöbb török muzulmán, manapság már ők is sűrűn fogyasztanak alkoholos italokat. A raki jellegzetesen ánizsízű alkoholos ital, melyet általában a mezével együtt fogyasztanak. Népszerű még a boza (erjesztett ital búzából vagy darából); az alkoholmentes italok között pedig az ayran (joghurtital) és a salgam (vörösrépalé). A hagyományos italok közül kiemelkedik a tea és a török kávé. A teát különleges, vékony, harang alakú üvegpohárkából fogyasztják, cukorral, de citromlé nélkül. A teát egy kétrészes teáskannában készítik (caydanlik), melynek alsó részében vizet forralnak, felső részébe helyezik a tealeveleket. Amikor a tea elkészül, a felső kannából öntenek egy keveset a pohárba, majd felhígítják forró vízzel az alsó kannából. Így mindenki szabályozhatja magának, hogy mennyire erős teát szeretne inni. A török kávét egyszerű fém kávékiöntő edényben főzik: a vízbe belekeverik az őrölt kávét (van, aki cukrot is tesz az edénybe), majd forrásig főzik. Ezután habját leöntik, majd újra felforralják a kávét.
A török konyha messze földön híres, változatos ízeit megkóstolhatjuk a városszerte található hangulatos kis éttermekben. Ha a tenger gyümölcseire vágyunk, akkor a tengerparton található Kumkapi városrészt érdemes felkeresni, ahol esténként varázslatos hangulatot teremtenek az utcára kinyúló kivilágított t éttermek, a zeneszó, és ahol kedvünk szerint készítik el a kiválasztott rákot, kagylót, halat vagy más ínyencséget. Az árak nem tartalmazzák a borravalót, ez általában a számla végösszegének 10 százaléka szokott lenni. Napközbeni séták alkalmával ne mulasszuk el megkóstolni a finom szezámmagos
péksüteményeket és az ínycsiklandozó török édességeket. Néhány fontosabb étel-és italspecialitás:
Baklava – dióval vagy pisztáciával töltött leveles tészta
Cig köfte – csípősen fűszerezett húslabdacskák
Coban salatasi – vegyes saláta uborkából, paradicsomból és hagymából
Döner kebab – függőlegesen nyárson pirított bárány-vagy ürühús
Ekmek – kenyér
Ic pilav – rizs fűszerezve mazsolával, pisztáciával vagy píniamaggal
Sis kebab – grillezett bárányhúsdarabkák
Sis köfte – grillezett húspogácsák
Tütün balik füstölt hal
Ayran – vízzel kevert enyhén sós joghurt
Raki – ánizzsal kevert szőlőpárlat
Kahve – török kávé
Törökországban a csapvíz fogyasztása nem ajánlott! A városban szinte lépten-nyomon vásárolhatunk palackozott vizet, többféle kiszerelésben.
