Hivatalos adatok
| Hivatalos név: | Libanoni Köztársaság | Időzóna: | GMT+02:00 |
| Anyanyelven: | Al Jumhuriyah Al Lubnaniyah | Autójelzés: | RL |
| Államforma: | köztársaság | Pénznem: | libanoni font (LBP) |
| Főváros: | Beirut | Elektromosság: | – |
Főbb városok
Beirut
Utazási információk
A sok vihartól megtépázott Bejrút valamikor a Közel-Kelet Svájca volt. Sajnos mára csak maradványai látszanak ennek a szép korszaknak, de
minden képen érdemes óvárosát bejárni. Viszont a Libanonba látogató vendégeknek kötelező látogatás a Baalbek ősi templomához. Azokat hatalmas kőtömböket, amiken a templom áll, több kilométer távolságból hozták ide, de amikor a kőfejtőnél utat építettek a 80-as években, egy ott maradt darabot nem tudtak sehogy sem arrébb tenni, az út kikerüli… Az épületegyüttes jelenlegi állapotában is csodálatos.
Nemzetközi repülőterek
Bayrut (Bejrút).
Fontosabb telefonszámok
| Ország előhívó: 961 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
| Lakosság: | 2 897 000 fő |
| Népsűrűség: | 278.50 fő/km2 |
| Nyelvek: | arab, francia, angol. |
| Népcsoportok: | arab (93%), örmény, cserkesz (6%), egyéb (1%). |
| Vallások: | mohamedán (62%), keresztény (37%), drúz, zsidó (1%). |
Földrajz, természeti adottságok
| Terület: | 10 452.00 km2 |
| Nagyobb települések: | Bayrut (Bejrút) 800 000 (1 500 000), Tarabulus (Tripoli) 175 000, Zahlah 45 000, Sayda (Szidon) 38 000. |
| Legmagasabb pontok: | Qarnat as Sawda 3083 m. |
| Főbb folyók: | Orontes (Nahr al ‘Asi), Litáni (Nahr al Litani). |
Földrajz
A keskeny tengerparti síksággal párhuzamosan húzódó Libanoni-hegység, az Antilibanon és a Jabal ash Shaykh (Mt. Hermon) hegy zárja közre az Orontes és a Litáni folyó termékeny völgyét.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 2 230 USD
Libanon, hivatalos nevén: Libanoni Köztársaság (arabul: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja.
Libanon 1945-ben alapító tagja volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének; és tagja az Arab Ligának (1945), az el nem kötelezett országok mozgalmának (1961), az Iszlám Konferencia Szervezetének (1969) és a frankofón országoknak (1973).
A hegyeket örökzöld erdő borítja. A tölgy az egész országban elterjedt.[7] Az ország jelképe a libanoni cédrus. Egykor hajóépítésre és épületfának használták, mára alig maradt belőle valami. Az a kevés védett. A kiirtott erdők helyén az újulat nem tudja megvédeni a talajt az eróziótól, ezért az egykori nagy erdőségeit kopár karsztfennsíkok, sziklagyepek váltották fel.
Állatvilágában a növényevők közül megtalálható a bezoárkecske és a golyvás gazella, a rágcsálók közül jellegzetes a perzsa mókus, a törpe hörcsög, az erdei pele, a levantei földikutya. A madarak közül fészkel itt pl. a kis kócsag, üstökösgém, fekete és parlagi sas. Jellegzetes hüllők: mór teknős, vörös rézsikló, homoki kígyó
Libanon éghajlata kitűnő lehetőséget kínál a kikapcsolódásra. Az ország bővelkedik látnivalókban. A libanoni polgárháború előtt Bejrútot a „Közel-Kelet Párizsa” vagy „a közel-keleti gyöngyszem” néven emlegették. Bevételének egyötöde akkor a turizmusból származott. Az arab és francia konyha ízes remekei, a tengerparti üdülőhelyek, a szidóni és bübloszi lovagvárak, a régi föníciai és római települések maradványai, a gyönyörű tájak, a Bekaa-völgy látvány a Libanoni-hegységen áthaladó Dah-el-Beidar hágóról, a havas hegyek nyújtotta sportolási lehetőségek Libanont méltán tették igazi turistaparadicsommá. [7] A 2010 előtti években a politikai stabilitás és a biztonság fokozódása miatt a beérkező turisták száma ismét jelentősen növekedett, ami az időnkénti izraeli beavatkozások és a szír polgárháború miatt újra visszaesett.
- Zaarour (síközpont)
- Dzsejta barlangrendszere (Jeita Grotto), 18 km-re Bejrúttól
- Bejrút (Hamra Str., The Corniche, múzeumok)
- A világörökségi helyszínek (Baalbek, Büblosz, Türosz stb.)
- keresztes kori várak
- Tengerpart: Raouché Pigeons’ Rocks, Chekka
- Tripoli
- Vízesések (főleg a Baatara Gorge és a Chowan)
- Beit ed-Din-i (Beiteddine) palota
- Kárún-tó (Lake Qaraoun)
