Oroszország

Oroszország

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Orosz FöderációIdőzóna:GMT+03:00
Anyanyelven:Rosszijszkaja FegyeracijaAutójelzés:RUS
Államforma:köztársaságPénznem:orosz rubel (RUB)
Főváros:MoszkvaElektromosság: 220 V

Oroszország Észak-Ázsia országa, mely a kontinens és egyben a Föld legnagyobb országa, területe: 17.075.200 km², amibe beletartozik egy exklávé is, az európai részen található Kalinyingrádi terület. Lakosainak száma 142 millió fő, mellyel egyike a világ legnépesebb országainak. Ugyanakkor népessége folyamatosan csökken, egyes számítások alapján 2050-re már 100 millió alá fog csökkenni. Ennek hátterében több dolog is áll; gyógyszerhiány, öregedő társadalom, magas az öngyilkosságok aránya, rossz életkörülmények, sok az elvándorló. Rengetegen vándorolnak ki az országból ugyanakkor a beáramlás is folyamatos a környező országok népeiből. A belső mozgás is jelentős; a falvak folyamatosan néptelenednek el, mivel munkát csak a városok tudnak biztosítani. A társadalmat nőtöbblet, és hatalmas életkörülménybeli szakadék jellemzi. Előbbire a folyamatos háborúk nyújtanak magyarázatot. A népességnek csupán csak 1%-a tartozik a gazdagnak mondható réteghez, 60%-a pedig a létminimum környékén tengődik. A népesség 81%-a orosz, a fennmaradó 19%-on tatárok, ukránok, csuvasok, dagesztániak, fehéroroszok, valamint számtalan kisebb népek osztoznak. Nyelvi összetétele a népcsoportok arányában alakul. Négy nagy nyelvcsalád képviselteti magát; Szláv (orosz, ukrán, belorusz), Altaji (tuvai, haksz, baskír, csuvas…stb.), Urali (marik, udmurt, észt, karél…stb.) és Kaukázusi (dagesztániak, lakucok, csecsenek…stb.)

Oroszország fővárosa Moszkva, mely egyike Európa és a Föld legnagyobb városainak, lakosainak száma közel 12 millió az agglomerációval együtt. Számos jelentősebb várost is találunk az országban (Szentpétervár, Novoszibirszk, Nyizsnyij Novgorod, Szamara, Kazán, Rosztov, Ufa, Jekatyerinburg, Omszk…stb.), ezek java részt az Uraltól nyugatra találhatóak.
Államformája Elnöki Szövetségi Köztársaság, mely Oroszországon kívül 21 államot tömörít magában.
Hivatalos pénznemként a rubelt használják, melynek árfolyamát a dollárhoz igazították.
Vallási tekintetben igen sokszínű, az ortodoxok száma legnagyobb (55%), de jelentős még a muzulmánok (12%), a katolikusok (4%), a protestánsok (2%) és a zsidók (1%) jelenléte.

Oroszország történelem

Ezen a területen időszámítást követő pár száz évben normann eredetű népek éltek, melyek főként kereskedelemből éltek (varégok). Ők biztosították a kapcsolatot az európai és ázsiai áruk forgalmában. 862-ben alapított Ruszik – a számos törzsek vezetőjének egyike – egy városállamot (Rusz) Novgorodban. Keleti irányból folyamatos volt a szlávok bevándorlása, ami folytán a varégok teljesen beleolvadtak a társadalmukba. Az idő folyamán egy másik város is (Kijev) kiemelkedett, ide tették át az irányítási központot, majd létrehozták a szlávok első államát, a Kijevi Ruszt. Az 1100-1200-as években belviszályok gyengítették meg a birodalmat, mely fejedelemségekre hullott szét. Ezeket a fejedelemségeket szinte egytől-egyig feldúlta és megsemmisítette a tatár hódítás, csupán csak egy kerülte el a pusztulást. A Moszkvai Nagyfejedelemség mocsaras, nehezen megközelíthető területen feküdt. Az ekkor még csak egy Dunántúlnyi területű “ország” gyors fejlődésen ment keresztül, valamint hódításokba kezdett. Rövidesen olyannyira megerősödött, hogy harcba szállt a tatárokkal, és újra egyesíteni tudta a Rusz területeket. Rettegett Iván uralkodása alatt gyors ütemben nőtt a birodalom, 1550-re meghódította Kijevi fejedelemséget, a Volga-mentét, majd 1580-ban már az Ural előteréig jutott. A 16. századra a birodalom területe elérte a 430.000 km². A 16. század vége felé megindult a terjeszkedés az Uralon túlra. Szibéria területén csupán csak kis lélekszámú csoportok éltek, akik nem tanúsítottak jelentősebb ellenállást az igen erős orosz csapatokkal szemben. Eljutottak egészen a Csendes-óceán partjáig, ahol a Bering-szoroson keresztül eljutottak Alaszkába és a mai Kalifornia területéig is. Meghódítottak számos szigetet is, többek közt a Csendes-óceán közepén fekvő Hawaii-t. Terjeszkedésükben csupán csak a japánok képeztek akadályt. Hatalmas szárazföldi területek fölött gyakorolt hatalmat Nagy Péter cár, aki a tengerek urává is kívánt válni. Az országnak egész évben hajózható kikötője nem volt, és a tengeri kereskedelem főbb útvonalainak is csak a perifériáján feküdt. Ezért fontossá vált a Balti-tenger partján egy kikötőváros kialakítása. Nyugat-északnyugat felé indultak hódítások, melyek meghozták eredményüket. Létrehozták Szentpétervár városát, mely manapság is igen fontos város Oroszország számára. Az 1700-as évektől megindult a nyugati irányba való terjeszkedés. Elfoglalták Lengyelország egy részét és Ukrajnát. Nagy Katalin cárnő idején megindult a terjeszkedés a Balkán és a Fekete-tenger felé. Az 1800-as években Közép-Ázsiában is terjeszkedik Kína rovására. A folyamatos terjeszkedés és háborúk hatalmas összegeket és élelmiszert emésztett fel. Ezeket mind a néptől vonták el, akik így nyomorba süllyedtek, és sorozatos éhezésben volt részük. Igen későn, 1860-ban történt meg a jobbágyfelszabadítás. A 19. századra a fejlődés megtorpant, folyamatossá vált a vezetéssel szembeni elégedetlenség.

Az I. Világháborúba még cári Oroszországként lépett be az ország, a végét pedig már a bolsevikvezetés jellemezte. 1918-ban Tanácsköztársasággá kiáltották ki Oroszországot, majd más országokkal (az Ukrán-, a Belorusz- és a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság) egyetemben megalakította a Szovjetuniot (később ez több társországgal is bővült). 1920-tól lépett életbe a NEP (Új Gazdaság Politika, fellendítés), majd 1921-ben a Goelro (a Szovjetunio villamosításának terve), melyek dinamizálták a fejlődést. Az ipari szektor folyamatosan bővült és erősödött, hatalmas üzemeket hoztak létre, melyek nyersanyagigénye is igen nagy volt. A két Világháború közötti időszakban reformálták meg a mezőgazdaságot is. Létrejöttek a Kolhozok és a Szovhozok, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Továbbra is nagymértékű volt az éhezés, főként Ukrajnában és Kazahsztánban. 1940-re a termelés a 2/3-ával nőtt a ’20-as évekhez képest. A II. Világháború kezdetén az oroszok békeszerződést kötöttek a németekkel, melyet később Hitler felrúgott. Hatalmas emberi veszteségeket szenvedett (27-40 millió) a Szovjetunio, mégis a győztes oldalon szállt ki a háborúból. A II. világégést követően erőltetett iparosításba és fegyverkezési versenybe kezd az USA-val, megkezdődik a Hidegháborús időszak. Új korszerű ipart hozz létre az európai területein, míg a régi kohóit az Uralon túli részeken nem fejleszti, hagyja elavulni. Igyekszik a városokat újjáépíteni, mivel hatalmas pusztítást hagytak hátra a bombázások. Egyes népeknek autonómiát biztosít, hogy azok elégedetlenségeit lecsitítsa. Igen későn látta csak be, hogy nem bírja a versenyt az USA-val szemben. 1991-ben kilép a Szovjetunióból, majd az lassacskán szét is bomlik. 1993-ban Szövetségi Állammá alakul. A volt szovjet tábor országaival a kapcsolatot a FÁK révén kívánja tartani.

Oroszország földrajz

Szárazföldön Norvégiával, Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Fehéroroszországgal, Uktrajnával, Grúziával, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Kínával, Mongóliával és Észak-Koreával határos (Kalinyingráddal még továbbá Lengyelországgal és Litvániával is határos). Északon a Jeges-tenger melléktengerei jelentik a természetes határt, míg nyugaton a Csendes-óceán és annak melléktengerei. Továbbá a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger mossa Oroszország egyes partjait. Ennek a hatalmas országnak igen sokszínű a felszíne, területének 70%-át alföldek borítják. A legjelentősebb alföldjei: Kelet-Európai-síkvidék (3 millió km²), Nyugat-Szibériai-alföld (3 millió km²) és az Észak-Szibériai-alföld. Hatalmas sík területeinek ellenére mezőgazdasága igen csekély kapacitású, mivel ezeknek a területeknek a talajai igen rossz, gyenge minőségűek. Élelmiszerhiányban szenved az ország, így importra szorul. Itt található a Föld egyik legmélyebb pontja is a Kaszpi-mélyföld (-28 m), melynek partjánál találjuk a Föld legnagyobb tavát is a Kaszpi-(tó)tengert. Igen gazdag az ország ásványkincsekben, élen jár a kőolaj, és világ első a földgáz kitermelésben. Ugyanakkor még számos színesfém, nemesfém, kőszén, drágakő…stb. bányával büszkélkedhet. Ezek leginkább az ősmasszívumok, a hegységek és azok előterében fordulnak elő. Éghajlata igen sokszínű a hatalmas területe révén, megtalálható itt a száraz kontinentálistól a tajgánát a hegyvidékiig szinte minden típusú éghajlat. Itt található a Föld hidegpólusa, gyakoriak Szibéria területén a -40 – -50 fokok, de mértek már -80 foknál hidegebbet is. Egyes folyói (Léna, Jenyiszej, Volga…stb.) igen bővizűek, és nagy esésűek, ezekre építették a hatalmas vízerőműveiket.

Oroszország látnivalók

Azok számára, akik Oroszországba látogatnak ez elsődleges célpont Moszkva. Itt ugyanis megtalálhatjuk az orosz kultúra, az egykori nagyságról tanúskodó, és jelenleg az ország irányítását végző lenyűgöző épületeket. A Kreml-t (Kreml = fellegvár) Moszkva központjában találjuk, mely egy igen látványos épületegyüttes. A Kreml a vele szomszédos Vörös-térrel egyetemben mára már az UNESCO világörökség része. Ezen a téren vonultatták, illetve még manapság is vonultatják fel a hatalmas és még ma is igen ütőképes orosz haderő egy részét.

Ha turistaként látogatunk el Moszkvába, akkor a főbb látnivalókat mind megtalálhatjuk a központ (Kreml, Vörös-tér) köré rendeződve. Közvetlenül a tér mellett találunk egy fantasztikus épületet a Vaszilij Blazsennij (Boldog Vazul) székesegyházat, ami Moszkva egyik jelképe. Ezen kívül még számos székesegyházat és templomot találunk a tér közelében. A Romanov-dinasztia számos palotával és épülettel gazdagította a Kreml-t (Granovitaja-palota, Tyerem-palota…stb.). A Kreml falain belül találjuk a világhírű Gyémántgyűjteményt is. Igen látványos épület még a Moszkvai Állami Egyetem épülete, mely az ország legrégebbi egyeteme is egyben. Számos híres színházzal, operaházzal, balett-intézménnyel is találkozhatunk a városban (Bolsoj Színház, Maly Színház…stb.). Moszkva belvárosa jelenleg megújulóban van, lenyűgöző látványtervek készültek, melyek megvalósítása jelenleg is folyamatban van. A régi épületek helyét átveszik a felhőkarcolók, irodaházak és modern kutatóintézetek. Moszkvát a Föld egyik legdrágább városaként tartják számon. A másik igen kedvelt célpont Oroszországban Szentpétervár, ami az ország második legnagyobb városa. Sokan azt is mondják, hogy ez a város Európa legszebb városa. Gyönyörű épületekkel találkozhatunk itt, igazán európai jellegű a város. Itt is láthatunk számos kulturális funkciójú épületet (Marininszkij Ballett, Maly-Operaszínház, Puskin Színház…stb.). Aki az Uralon túlra kíván látogatni turistaként, az bizonyára szerencsét próbálni megy. Sok folyónál lehetséges az aranymosás, illetve drágakövek bányászata az ősmasszívumi területeken. Egyedi élményt nyújt a Transzszibériai vasút, mely a Föld leghosszabb vasútvonala (9288 km) és Szentpétervár és Vlagyivosztok között közlekedik. Az út kb. egy hetet vesz igénybe a végállomások között. 1981 tavaszán kezdték el építeni, az építkezés két irányból történt, és 10 év alatt készült el.

Oroszország gasztronómia

Az orosz konyhának két meghatározó eleme van. Egyrészt a régi bizánci udvar, másrészt a franciáktól átvett étkezési szokásokra, ételekre épül. Előételeiknél általában a tálakon a halfélék, felvágottfélék, zöldség- és salátafélék, valamint az igen kedvelt kaviár jelenik meg, ami igen bőséges. Az oroszok szívesen fogyasztanak leveseket, ezek közül a legismertebbek a scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a buljon (erőleves). Igen kedveltek a húsételek is, de olykor előfordul, hogy a nép napokig nem tud húshoz jutni az élelmiszerhiány miatt. Kedvelt eledel a rablóhús és a bifsztek, ugyanakkor sokféle szárnyasból készült étel is jellemzi konyhájukat. Főként Szibériában nagyon kedvelik a zsíros ételeket, ami a nagy hideggel magyarázható. Köretként szívesen fogyasztanak nyers zöldségeket. Gyümölcsfogyasztásukra jellemző, hogy héjastul fogyasztják, illetve készítik el őket. Desszertjeik általában krémesek, tortafélék, de igen kedvelt a fagylalt, melyet még -10 fokban is fogyasztanak az oroszok az utcán. Igen ismert alkoholos italaik is vannak az oroszoknak, közülük is a legismertebbek a vodkafélék, de kiváló pezsgőik, borpárlataik és pálinkáik vannak. Híres alkoholmentes italaik is vannak; kvasz, amely egy erjesztéssel készült üdítőféle, valamint az orosz feketekávé, mely igen erős, de szívesen fogyasztanak még különféle teákat (csaj) is.

Az Orosz Föderáció a legnagyobb a 21 köztársaság közül, amely a Független Államok Közösségének a tagja. Kelet-Európa és Észak-Ázsia nagy részét takarja le, a Balti-tengertől egészen a Csendes-óceánig nyújtózva, valamint a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig.

Főbb városok: Moszkva, Szentpétervár, Irkutszk, Murmanszk

Utazási információk

Oroszországnak gazdag kulturális öröksége van, ami az ország minden területén megmutatkozik. Minden hely, amit utazásunk során meglátogatunk, ezt a kultúrát lélegzi ki és be. Példának okáért a moszkvai Tretyakov Galéria ikonokban bővelkedik, míg az Örökségi Múzeum és az Orosz Múzeum Szentpéterváron lenyűgöző művészi kollekciókkal rendelkezik, míg a sok kis falucska vidéken egy egészen más életstílust áraszt magából.
Öreg kolostorok és kastélyok segítik a látogatókat, hogy ismereteket szerezzenek Oroszország múltjáról és a történelmét egy érdekes, kevésbé ismert nézőpontból mutassa be.

Az ország a kultúrákat tekintve igen sokszínű, tucatnyi különböző néprajzú csoport él itt, mindegyik használja, és ezzel életben tartja a saját nyelvét, vallási szokásait, hagyományait és népzenéjét.

Egy másik ága az orosz kultúrának, amit érdemes tanulmányozni, az előadóművészet. Évszázadokon keresztül az orosz színház otthont adott számos előadásnak, amik a világ élmezőnyében foglaltak helyet; ilyen például a balett és az opera.

Nemzetközi repülőterek

Moszkva, Szankt-Petyerburg, Irkutszk, Habarovszk, Murmanszk.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 7

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:148 485 000 fő
Népsűrűség:8.70 fő/km2
Nyelvek:orosz.
Népcsoportok:orosz (82,6%), tatár (3,6%), ukrán (2,7%), csuvas (1,2%), egyéb (9,9%).
Vallások:orosz ortodox, mohamedán, buddhista.

Földrajz, természeti adottságok

Terület:17 075 400.00 km2
Nagyobb települések:Moszkva 8 801 000 (8 967 000), Szankt-Petyerburg
(Szentpétervár) 4 468 000 (5 020 000), Novoszibirszk 1 443 000,
Nyizsnyij Novgorod 1 443 000, Jekatyerinburg 1 367 000, Szamara 1 258
000, Omszk 1 159 000, Cseljabinszk 1 148 000, Kazán 1 103 000, Perm 1
094 000, Ufa 1 094 000, Rosztov-na-Donu 1 025 000, Volgográd 1 005 000,
Krasznojarszk 922 000, Szaratov 909 000, Voronyezs 895 000,
Vlagyivosztok 643 000, Izsevszk 642 000, Togliatti 642 000, Uljanovszk
638 000, Jaroszlavl 636 000, Irkutszk 635 000, Krasznodar 627 000,
Habarovszk 608 000, Barnaul 603 000, Novokuznyeck 601 000, Orenburg 552
000, Penza 548 000, Tula 543 000, Rjazany 522 000, Kemerovo 521 000,
Asztrahán 510 000, Naberezsnije Cselni 507 000, Tomszk 506 000.
Legmagasabb pontok:Elbrusz 5642 m.
Főbb folyók:Ob, Irtis, Jenyiszej, Léna, Amur, Angara, Alsó-Tunguzka,
Köves-Tunguzka, Viljuj, Aldan, Kolima, Indigirka, Olenyok, Csulim,
Vityim, Isim, Tobol, Urál, Volga, Don, Káma, Oka, Néva, Északi-Dvina,
Pecsora, Szelenga, Arguny, Onon, Silka, Tarim, Hatanga.
Főbb tavak:Kaszpi-tenger, Bajkál-tó, Ladoga-tó, Onyega-tó, Szamarai-vízt.
Bratszki-vízt., UsztyIlimszki-vízt., Ribinszki-vízt., Tajmir-tó,
Hanka-tó, Csúd (Peipsi)-tó a Pszkovitóval, Volgográdi-vízt.,
Cimljanszki-vízt., Nyizsnyij Novgorodi-vízt., Szaratovi- vízt.

Földrajz

Európai részét a Kelet-európai-síkság uralja, melyből Moszkvától nyugatra és délre, valamint a Volgától nyugatra hátságok emelkednek (Valdaj-, Szmolenszk-Moszkvai, Közép-orosz- és a Volgamenti-hátság). Délen a Fekete- és a Kaszpi-tenger között a Kaukázus határolja. Keleten az Urál hegység választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. A Jenyiszej és Léna között emelkedik a Közép-szibériai fennsík, mely délen az Altaj és Szaján hegységekben végződik. A Lénától keletre és délre hegyvidéki területek vannak, melyek egészen a Csukcs-félszigetig húzódnak, körülzárva az Indigirka- és a Kolima-alföld sík terülétét. A Kamcsatka-félsziget ma is működő vulkánikus hegyvidék. Az ország délkeleti részén a sík Amur-vidéket a Szihote-Alin lánca zárja el a Japán-tengertől.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 2 680 USD

Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. A hatalmas méretek, sok területnek a tengertől való jelentős távolsága miatt a kontinentális éghajlat az uralkodó. Északon szubarktikus éghajlat a jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai-óceán felől, a nyugat és észak felé nyitott síkságok kiteszik az országot az arktikus (sarkvidéki) és az óceáni befolyásoknak. Emiatt az ország nagy részén csak két évszak különül el világosan: a tél és a nyár; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július.

Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus éghajlata egy kis területnek van a Fekete-tenger partján, Szocsi környékén.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magas légnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a január közepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magas légnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek uralkodnak. Nyáron fordított a helyzet; a szárazföld belsejében a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsony légnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti az uralkodó szélirány.

Növény- és állatvilága övezetes, északról délre haladva:

Természeti világörökségei

Az oroszországi turizmus a késő szovjet idők óta gyorsan növekszik, először a belföldi turizmus, majd a nemzetközi turizmus is. A gazdag kulturális örökség és a nagy természeti változatosság Oroszországot helyezi a világ legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé. A Krím-félsziget kivételével az ország 28 UNESCO világörökségi helyet tartalmaz (2019), és még sok más hely szerepel az UNESCO javaslati listáján.

Az oroszországi fő turisztikai útvonalak körébe tartozik az ősi városok arany gyűrűje körüli utazás, körutazások a nagy folyókon, beleértve a Volgát, és a hosszú út a híres Transz-szibériai vasútvonalon. Oroszország sokszínű régiói és etnikai kultúrái számos különféle ételt és szuvenírt kínálnak, és nagyon sokféle hagyományt mutatnak, beleértve az orosz maszlenyica, a tatár szabantuj fesztivált vagy a szibériai sámánista rítusokat. 2013-ban Oroszországot 33 millió turista látogatta meg, így a világon a kilencedik, illetve Európában a hetedik leglátogatottabb ország volt

www.wikipedia.org

Translate »