Hivatalos adatok
Hivatalos név: | Szaúd-Arábiai Királyság | Időzóna: | GMT+02:00 |
Anyanyelven: | Al Mamlakah Al Arabiyah As Saudiyah | Autójelzés: | SA |
Államforma: | monarchia | Pénznem: | szaúdi riyál (SAR) |
Főváros: | Riyadh | Elektromosság: | – |
A Sazúd-Arábiai Királyság a legnagyobb ország az Arab-félszigeten. Körülbelül az Amerikai Egyesült Államok Mississippi folyótól keletre eső
területnek megfelelő helyet foglal el.
Utazási információk
Szaúd-Arábia domborzata rendkívül változatos; erdők, puszták, hegyvonulatok és sivatagok tarkítják, az éghajlat pedig ezen területek szerint változik. A hőmérséklet meghaladhatja a 43°C-ot nyáron a sivatagban, míg télen az északi területeken fagypont alá is süllyedhet. Ami a csapadékot illeti, Szaúd-Arábiában ez az érték rendkívül alacsony.
Nemzetközi repülőterek
Ar Riyad (Rijád), Az Zahran, Jiddah, Al Madinah.
Fontosabb telefonszámok
Ország előhívó: 966 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
Lakosság: | 16 900 000 fő |
Népsűrűség: | 7.60 fő/km2 |
Nyelvek: | arab. |
Népcsoportok: | arab (98%), indiai, néger, európai (2%). |
Vallások: | mohamedán. |
Földrajz, természeti adottságok
Terület: | 2 240 000.00 km2 |
Nagyobb települések: | Jiddah (Dzsidda) 1 500 000, Ar Riyad (Rijád) 1 308 000, Makkah (Mekka) 550 000, At Taif 300 000, Al Madinah (Medina) 290 000, Ad Dammam 200 000, Al Hufuf 101 000, Harad 100 000. |
Legmagasabb pontok: | 3133 m (az Asir-hegységben). |
Földrajz
Az északról és délről mészkő- és homoksivatagokkal övezett Nedzsd fennsíkjának félsivatagi sztyeppvidékét keletről Földünk kőolajban leggazdagabb területe, a Perzsa (Arab)-öböl menti parti síkság, nyugatról pedig hegység határolja, amely hirtelen szakad le a Vörös-tenger tagolatlan, korallzátonyokkal kísért, keskeny partvidékére.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 7 940 USD
Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah, Szaúd-Arábiai Királyság) több mint 2 millió km²-es ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten.
Nevének első része az uralkodócsalád, a Szaúd-ház nevét őrzi. Teljhatalmú uralkodóinak címe malik, azaz a király; 2015 óta Szalman ibn Abdul-Aziz tölti be ezt a pozíciót.
2019-ben a világ második legnagyobb kőolajkitermelője és a világ legnagyobb olajexportőre.[1]
Itt található az iszlám vallás központja, a mekkai szent mecset, amerre minden hívő az imáját végzi (kiblá) és ahová évente hívők milliói zarándokolnak el (haddzs). Az országot néha „a két szent mecset földjének” is nevezik, a mekkai és medinai mecsetek után, amely az iszlám világ két legszentebb helye
Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50 °C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51,7 °C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezek a természeti jelenségek egy évtized alatt csak egy-kétszer tapasztalhatók. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet az ország területén −12 °C volt. Az átlagos téli hőmérséklet januárban 8-20 °C között mozog az ország olyan belsőbb városaiban mint Rijád, és 19-29 °C között a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában. Az átlagos nyári hőmérséklet júliusban pedig 27-43 °C Rijádban és 27-38 °C Dzsiddában. Az éjszaka az ország belsőbb, sivatagos területein még nyári időszakban is csípősen hűvös, mivel napnyugta után a homok hamar kiadja magából a meleget. Az átlagos évi csapadék mennyisége alacsony (100 mm körüli a legtöbb régióban), de a hirtelen felhőszakadások, akár kisebb árvizeket is okozhatnak. Az átlagos évi csapadékmennyiség Rijádban 100 mm és majdnem kizárólag január és május között esik, Dzsiddában 54 mm, ami jellemzően november és január között hullik le.
A sivatagok növényzete gyér, szárazságtűrő fűfélék és cserjések fordulnak elő. Az oázisokban apró termetű madarak élnek. A némileg hűvösebb és csapadékosabb hegyekben kőszáli kecske, vadmacska, pávián, farkas és hiéna él. A tengerekben a korallzátonyok élővilága gazdag.
Nemzeti parkjai
Kulturális világörökségi helyszínek
Al-Hidzsr nabateus régészeti lelőhely[21] (Madáin Szálih)
At-Turaif kerület Rijád Dirijja városrészében
A szaúd-arábiai konyha hasonló az Arab-félsziget és a környező országok gasztronómiájához, továbbá a török, indiai, perzsa és afrikai konyha is befolyásolta. Az iszlám étrendi törvényeket betartatják: a sertéshús nem megengedett, más állatokat pedig a halal szerint vágnak le. Népszerű a kebab és a falafel, csakúgy, mint a shāwarmā, a pácolt bárány-, birka- vagy a grillezett csirkehúsételek.
A Szaúd-Arábiába érkező külföldi látogatók legnagyobbrészt vallási zarándokokból állnak. 2012-ben 14,3 millió látogató érkezett a királyságba, ezzel a 19. leglátogatottabb ország a világon.[22]
Hosszú időn át az ország egyéni turista vízumot nem adott ki. Turistavízum igénylése csak utazási irodán keresztül volt lehetséges, csoportos úton, minimum 4 fővel.[23]
Az ország 2019 szeptemberétől kezdődően úgy döntött, hogy megváltoztatja a turizmus területére vonatkozó politikát. Bevezették a Szaúd-Arábia eVisa programot, amely lehetővé teszi több mint ötven országból származó emberek számára, hogy online vízumot kérjenek.[23]
Aki nem muszlim, Mekkába és Medinába továbbra sem utazhat be