Hivatalos adatok
Hivatalos név: | Szlovén Köztársaság | Időzóna: | GMT+01:00 |
Anyanyelven: | Republika Slovenija | Autójelzés: | SLO |
Államforma: | köztársaság | Pénznem: | euro (EUR) |
Főváros: | Ljubljana | Elektromosság: | 220V |
Szlovénia területén az ókorban kelták és illírek laktak. Az első századból származik néhány mai város is, pl. Ljubljana, Celje és Ptuj. A 6. században a szlovénok kiszakadtak a cseh-morva törzsekből, és az Alpok délkeleti részére vándoroltak. A 8. században frank hatás érte a népet, ennek köszönhetően vették fel a kereszténységet. A mai Szlovénia 1024-1125 között a karintiai hercegséghez tartozott, majd a 13. század végén Habsburg hatalom alá került, és ez így is maradt több mint hat évszázadig. Ekkor 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával kerültek ki a Habsburg uradalom alól. 1809-ben Napóleon hadjáratai során elfoglalta az ország tengerparti részeit, és ezekből egy Illír nevű tartományt hozott létre. A tartomány fővárosának Ljubljanát tette meg. Az ország a 19. század végére csatlakozott a modern Európához, hiszen nagyszintű fellendülés, iparosodás indult meg a területen. Az első világháborúból bőven kivette a részét az ország, hiszen az egyik front -Isonzó- itt volt. A háború lezárása után a Jugoszláv Királysághoz tartozott az ország. A második világháborúban több területvesztés is érte az országot, hiszen egy részét Németország, Olaszország és Magyarország foglalta el. 1945-ben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz csatlakoztak, azonban ez csak kulturális és közigazgatási önállóságot biztosított az országnak. Az 1980-as évek közepére így Szlovéniában egyre erősödött az önállóságra való törekvés, több sztrájk és tüntetés volt az országban. 1990. december 23-án népszavazásra került sor, ennek következtében pedig 1991. június 25-én kikiáltották a független Szlovéniát. Szerbia erre harckészültséggel reagált, azonban egy 10 napos háború után a szövetségi hadsereg kivonult az ország területéről. 1992. január 15-én nemzetközileg is elismerték a független államot, 1992. május 22-én belépett az ENSZ tagok közé. 2004. májusában pedig az Európai Unió tagja lett.
A mai Szlovénia tehát parlamentáris köztársaság, hivatalos nyelve a szlovén, hivatalos pénze a tolár. Az ország területe 20273 km2, lakossága 1 964 036 fő, ennek több mint 90%-a szlovén, ezenkívül szerbek, horvátok és magyarok lakják nagyobb számban az országot.
Szlovénia földrajza
Szlovénia Közép-Európában található, négy ország (Ausztria, Magyarország, Horvátország és Olaszország) határolja. Az Alpok-hegység délkeleti lábánál fekszik, földrajzi szerepe jelentős, hiszen az Európában található négy nagy földrajzi egységet köti össze: az Alpok vonulata a Dinári-hegységgel, a Pannon-alfölddel és a Mediterrán térséggel itt találkozik. Az országban két fontos folyó folyik, a Száva, melynek itt van a forrása is és a Dráva. Az ország éghajlata nem egységes, hiszen az ország északnyugati részén hegyvidéki, az Adriai tenger partvidékén és a Primorska régióban mediterrán, a keleti területeken pedig kontinentális a klíma.
Szlovénia turizmusa
Az ide utazók csodálatos környezetben élvezhetik az itt eltöltött napokat, hiszen az országnak majdnem a felét ma is erdők borítják. A tengerparti részeken citrusfélék a jellemzőek. Az ország jellegzetességei közé tartozik még az itt megtalálható karsztvegetáció, valamint a különös fa,- bokor,- virágfélék, mint például a komló, szömörce, az orchidea, peónia. Az ország nemzeti parkja a Triglav Nemzeti Park, mely Komarca környékén található. Nevét a területén található Triglav hegyről kapta, mely az ország legmagasabb pontja. A nemzeti parkban több tó (Bohinj) és vízesés (Sum-vízesés, Slavica-vízesés) található. Csodálatos növény,- és állatvilággal rendelkezik, gyönyörű területeket foglal magába.
Bled a Triglav Nemzeti Park területén található, csodálatos környezetével az egyik legkedveltebb turista állomás az országban. Az ideutazók megtekinthetik az itt található várat, valamint a szigetet a Szűz Mária zarándoktemplomot.
Az ország fővárosa Ljubljana, mely az ország szívében fekszik. Az idelátógatók egy csodaszép városban találják magukat, ahol rengetek látnivalót találhatnak. Ellátogathatnak a Német Lovagok kolostorába, a Nemzeti Galériába, az Ursula templomba, a Néprajzi és Természettörténeti Múzeumba. Továbbá megtekinthetik többek között a várat, a Három hidat, a Sárkány-hidat, a Szent Miklós-katedrálist, a Tivoli-kastélyt és parkot.
A Skofja Lokába látogatók különleges időutazást tehetnek, hiszen a városban található egy reneszánsz kori Homan-ház, egy 18. századi kőhíd, valamint a város vára. Skofja Lokát műemlékvárosként is szokták emlegetni.
Ptuj a Dráva partján található város, történelme hosszú időre nyúlik vissza. Érdekessége, hogy itt született Romolus Augustulus az utolsó római császár. A város látványosságai közé tartozik a vár, a dominikánus kolostor és a várostorony.
A szlovén nép történelméből már kiderült, hogy a lakosság hosszú évszázadok során elsősorban osztrák, másodsorban olasz hatás alatt élt, ezek a hatások pedig a néphagyományaikban és népművészetükben is otthagyták nyomukat. A népzene fontos szerepet tölt be a szlovén folklórban, sok különleges hangszert használnak, ilyen például a cimbalom, citera, okarina, pánsíp, hárfa, isztriai dupla furulya, agyagból készült basszusfurulya és a szárított tökből készített kereplő. A borvidékeken találhatók nagyméretű, széllel hajtott kereplők, melyek célja a madarak távoltartása. A különböző népek hatása elsősorban néptáncukban mutatkozik meg, hiszen ezek a polkából, a körtáncból vagy a csárdásból táplálkoznak. Az ország egyik legérdekesebb hagyománya a kurentek. Az egyfajta karnevál, amely a Magyarországon is létező busójáráshoz hasonlít a leginkább. Ezek a kurentek húshagyó kedd előtti szerdán a falvakban az utcán végigszaladva az övükre erősített csengőket csengetik, így elűzve a telet, és köszöntve a tavaszt. A lányok keszkenőiket adják a kurenteknek, az asszonyok pedig agyagból készült edényeket dobálnak eléjük, hogy ezzel szerencsét hozzanak nekik. A népköltészet szerepe is kiemelkedő volt a szlovén nép életében, hiszen így próbáltak megőrizni nyelvüket.
Az Európa,- és világszerte ünnepelt ünnepeken kívül Szlovéniába február 8-án ünneplik a Szlovén Köztársaság Napját, április 27-én a Felkelés Napját, június 25-én Nemzeti emléknapot tartanak, augusztus 15-én a Szeplőtelen fogantatás napját, december 26-án pedig a Függetlenség napját ünneplik.
Szlovénia gasztronómiája
A szlovén konyha változatosságát annak is köszönheti, hogy a különböző környező népek hatása alatt sok dolgot vették át tőlük. Az ország északi részén az osztrák, a tengerparton az olasz, a keleti részen pedig a magyar konyha jellegzetességei találhatók meg. Így a virsli, a disznósült és a savanyú káposzta, a sonkák, kolbászok gyakori ételek a szlovén mindennapokban. Mivel az ország csaknem felén erdőség található, így jelentős részét a konyhának a vadhúsból készült ételek alkotják. Köretként általában burgonyát vagy tésztát fogyasztanak. A tengerparti részén természetesen inkább a halételek jellemzőek, mint pl. az aranykeszeg, a tengeri fogas, a tengeri sügér és a szardínia. Kagylót, osztrigát és rákot is találhatunk a szlovén háztartások konyhájában. A halételek mellett a másik olasz hatás a tésztaételeknél figyelhető meg, hiszen raviolit, rizottót, és pizzát is szívesen fogyasztanak. Italaik közül a sör a legkiemelkedőbb, híresebb söreik az Union Pivo, Lasko Pivo, Zlatorog Pivo. Boraik is ízletesek, de sokkal kevésbé ismertek.
A Szlovéniába látogatók egy rendkívül színes, változatos néppel, környezettel, kultúrával ismerkedhetnek
A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborús őrületből a legszerencsésebben. Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvező árfekvésű. Nagyon sok városa magán viseli a Habsburg és a Velencei Birodalom jellegzetes jegyeit, ezért a turista a szlovén Alpokban járva Bajorországban érezheti magát.
Szlovénia fővárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.
A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a “kívánságok tornyára”.
A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.
Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontotta. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Főbb városok: Ljubljana, Bled, Maribor, Ptuj, Celje
Utazási információk
Nemzetközi repülőterek
Ljubljana, Maribor.
Külképviseletek
Ljubljana, Nagykövetség
Cím: Konrada Babnika 5., 1210, Ljubljana
Előhívó:
- külföldről/mobilról: +386 (1)
- országon belülről: 01
Telefon: 512-1882
Ügyelet: 512-1870
Fax: 512-1878
E-mail: huemblju@siol.net
Beutazási feltételek, vámszabályok
- Az Európai Unió tagja, magyar állampolgárok érvényes útiokmány (személyi igazolvány, útlevél) birtokában vízummentesen utazhatnak Szlovéniába.
- Tartózkodási napok száma külön bejelentés nélkül: 90 nap, ezt meghaladó tervezett tartózkodás esetén a helyi lakcímnyilvántartónál kell bejelentkezni. A megélhetési feltételek és az egészségügyi biztosítás meglétének igazolása után a magyar állampolgárok tartózkodási engedély nélkül tartózkodhatnak 90 napon túl is Szlovéniában.
- A magyar állampolgárok a magyarországi lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított E111-es számú nyomtatvány alapján részesülhetnek sürgős és orvosilag indokolt esetben egészségügyi ellátásban.
Ünnepnapok
- Újév: január 1. és 2.
- február 8.
- Húsvét hétfő
- április 27.
- május 1., 2.
- június 25. – a szlovén államiság napja
- augusztus 15.
- október 31.
- november 1.
- Karácsony
Fontosabb telefonszámok
Ország előhívó: 386 |
Rendőrség: 113 Tűzoltóság: 112 Mentők: 112 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
Lakosság: | 1 989 000 fő |
Népsűrűség: | 98.20 fő/km2 |
Nyelvek: | szlovén, magyar, horvát. |
Népcsoportok: | szlovén, horvát, magyar. |
Vallások: | római katolikus. |
Földrajz, természeti adottságok
Terület: | 20 253.00 km2 |
Nagyobb települések: | Ljubljana 271 000 (305 000), Maribor 104 000 (186 000), Celje 40 000, Kranj 37 000, Velenje 27 000, Koper 25 000. |
Legmagasabb pontok: | Triglav 2863 m. |
Főbb folyók: | Dráva (Drava), Száva (Sava), Mura, Kulpa (Kolpa), Krka, Savinja, Vipava. |
Főbb tavak: | Bledi-tó. |
Földrajz
Északon az Alpok (Karavankák, Júliai- és Kamniki-Alpok, Pohorje) kelet felé fokozatosan lealacsonyodó láncai húzódnak. Északkeleten a Muraköz sík alföldi terület. A Júliai-Alpokból északnyugat-délkeleti irányban fut a Dinári-hegység. Mészkővonulatai közül a Karszt a jellegzetes kőzetpusztulási folyamat, a karsztosodás névadója. A Vipava-völgy és az Isztria-félsziget sík terület.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 6 330 USD