Hivatalos adatok
Hivatalos név: | Lett köztársaság | Időzóna: | GMT+02:00 |
Anyanyelven: | Latvijas Republika | Autójelzés: | LV |
Államforma: | köztársaság | Pénznem: | lett lat (LVL) |
Főváros: | Riga | Elektromosság: | – |
Főbb városok:
Riga
Utazási információk
Államforma: köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 21 kerület, 7 köztársasági jogú város.
Pénznem: 1 lats = 100 santimi.
Hivatalos nyelv: lett.
Népek: lett (53,5%), orosz (33,5%), fehérorosz (4,2%), ukrán (3,2%), lengyel (2,2%), litván (1,3%), egyéb (2,1%).
Vallások: evangélikus (76%), római katolikus (15%), ortodox és zsidó (9%).
Népesebb
települések: Riga 874 000, Daugavpils 125 000, Liepaja 108 000, Jelgava
72 000, Jurmala 60 000, Ventspils 49 000, Rezekne 43 000.
Természetföldrajzi jellemző: Változatos felszínét a jégkori eljegesedések formálták. Területének túlnyomó része 150 méternél alacsonyabb hullámos felszín, amelyből morénahátságok emelkednek csak alföldi magasság fölé. Tagolt tengerpartján a Rigai-öböl a legutolsó eljegesedés egyik jégnyelvének formáját őrzi.
Legmagasabb pontja: Gaizina kalns 311 m.
Fő folyója: Daugava.
Gazdaság: ipari-agrár ország.
Egy főre jutó GNP: 1930 dollár.
Közlekedés:
Vasutak hossza: 2406 km, ebből 271 km villamosított.
Közutak hossza: 66 718 km.
Legfontosabb kikötők: Riga, Liepaja, Ventspils.
Nemzetközi repülőtér: Riga.
Nemzetközi repülőterek
Riga.
Fontosabb telefonszámok
Ország előhívó: 371 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
Lakosság: | 2 681 000 fő |
Népsűrűség: | 41.50 fő/km2 |
Nyelvek: | lett. |
Népcsoportok: | lett (53,5%), orosz (33,5%), fehérorosz (4,2%), ukrán (3,2%), lengyel (2,2%), litván (1,3%), egyéb (2,1%). |
Vallások: | evangélikus (76%), római katolikus (15%), ortodox és zsidó (9%). |
Földrajz, természeti adottságok
Terület: | 64 589.00 km2 |
Nagyobb települések: | Riga 874 000, Daugavpils 125 000, Liepaja 108 000, Jelgava 72 000, Jurmala 60 000, Ventspils 49 000, Rezekne 43 000. |
Legmagasabb pontok: | Gaizina kalns 311 m. |
Főbb folyók: | Daugava. |
Földrajz
Változatos felszínét a jégkori eljegesedések formálták. Területének túlnyomó része 150 méternél alacsonyabb hullámos felszín, amelyből morénahátságok emelkednek csak alföldi magasság fölé. Tagolt tengerpartján a Rigai-öböl a legutolsó eljegesedés egyik jégnyelvének formáját őrzi.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 1 930 USD
Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).
Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.
Lettországban az eredeti növénytakaró mérsékelt égövi vegyes erdő. Állatvilága ennek megfelelő: vaddisznó, őz, szarvas, róka, farkas, medve.
Nemzeti parkok
- Gauja Nemzeti Park: 90 méter magas homokkő sziklák között folyik a Gauja folyó.
- Ķemeri Nemzeti Park: kiterjedt mocsárvidék. A nemzeti park szomszédságában ásványvízre alapuló üdülőhely.
- Rāzna Nemzeti Park
- Slitere Nemzeti Park: a nemzeti parkot 2000-ben szervezték, de a terület a balti államok legrégibb természetvédelmi területe. Tengerparti erdőségek. A területbe tartozik néhány falu, melyeknek kulturális-történelmi jelentősége van a lettek számára.
Lettország területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, három helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Riga, az észak-európai és balti Hanza-szövetség egyik legfontosabb központja a Daugava folyó torkolatánál, a Balti-tenger partján fekszik. Óvárosában számos középkori templom és kereskedőház épült, és itt található Európa egyik legszebb, szecessziós stílusban emelt épületcsoportja is. A középkori település gazdagságának alapja a Kelet- és Közép-Európával folytatott intenzív kereskedelem volt. A városmag szerkezetében ma is felismerhető a több évszázadig tartó virágzás emléke. A legkorábbi épületek túlnyomó többsége a gyakori tűzvészek, valamint a háborúk miatt elpusztult, és csak a 13. századi Ramer-torony, a 14. századi Lőportorony, a szintén 14. századi Feketefejűek Háza (a világ legnagyobb céhszékháza) maradt meg. A 15. században Riga tipikus Hanza-várossá fejlődött, ebből a korból származik a felújított Három Fivér Háza néven ismert épületcsoport. A 17. századból maradt meg a nagyméretű Reutem-ház és a Dannenstern-ház. A Citadella építését 1760-ban kezdték meg, és ebből a korban emelték a Svéd kaput is. A város a 19. században újra fejlődésnek indult, ekkor alakult ki a középkori városmagot gyűrűként körbefogó két újabb negyed, az egyik nagyszabású neoklasszikus épületekből a másik szecessziós stílusú házakból áll. A Tőzsdepalotát 1852 és 1855 között emelték, az épületen erőteljes velencei hatás figyelhető meg.
A 19. századra a háromszögeléses módszer módszer már elérte azt a fejlettségi szintet, hogy rendszeresen alkalmazták a földméréseknél. Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász eldöntötte, hogy ezzel a módszerrel pontosan meghatározza a Föld formáját és nagyságát. A méréseket úgynevezett háromszögelési technikával, mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A munkát 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később 1855-ben fejezték be. A cél a tartui meridián, a Tartu városán áthaladó hosszúsági kör pontos megmérése volt. A tíz országon (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldovai Köztársaság) áthaladó földmérő vonal a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódik, hossza 2820 kilométer, 258 háromszögből és 265 felsőrendű és 60 alsórendű pontból áll. A telepített mérési pontokból napjainkra 34 maradt meg.
Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés, a füstölt hering, orsóhal, lepényhal és angolna mind-mind nemzeti ételnek számítanak. Nyáron az erdei gyümölcsökből készített lepények remek lehetőséget nyújtanak pár kiló magunkra szedésére… A Riga Feketebalzsam Lettország nemzeti itala, nagyon magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete, az Unikumhoz valamennyire hasonlító ital. A modern lett konyhára a német konyhától átvett húsos, halas ételek jellemzőek. A lett konyha kétharmada hideg ételekből áll: céklasalátából, húsos és halas előételekből, tojásokból, sajtokból, túróból és aludttejből.