Horvátország

Horvátország

Horvát Idegenforgalmi

Közösség

Akadémia u. 1

1054 Budapest

Tel: +36 1 267 55 88

fax: +36 1 267 55 99

info@htz.hu

www.horvatorszag.hr

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Horvát köztársaságIdőzóna:GMT+01:00
Anyanyelven:Republika HrvatskaAutójelzés:HR
Államforma:köztársaságPénznem:horvát kuna (HRK)
Főváros:ZagrebElektromosság:220V

Horvátország történelme

Európa viharos történelme során Horvátország a nyugati és a keleti Római Birodalom (később a katolikus és az ortodox egyház) határán húzódott, illetve a keresztény és az iszlám vallás találkozási pontjánál. Politikáját feudális uradalmak, középkori köztársaságok, valamint északi és keleti birodalmak váltakozása határozta meg. Minden uralkodó igyekezett nyomot hagyni az országon, melynek legékesebb példája a középkori és reneszánsz part menti régió.

1991-ben a kommunista hatalom bukása után Horvátország, az egykori Jugoszláv régió állama elsőként hirdette ki függetlenségét, véres háborúba sodorva ezzel az országot. A délszláv konfliktus 1995-ig elhúzódott, aminek kegyetlenségeit a háborúban résztvevő országok napjainkig igyekeznek kiheverni. Mindenhol helyreállították a békét, és megszüntették az erőszakot, mégis sok a tennivaló a kisebbségi közösségek megszilárdítása és önbizalmuk helyreállítása tekintetében. Az ország infrastruktúrája is jelentős befektetéseket igényel a háború pusztításainak helyreállítása miatt. Napjainkban Horvátország lakossága mintegy 4,5 millió fő, többségük horvát nemzetiségű és római katolikus vallású.

Horvátország földrajzi elhelyezkedése

Horvátország Európa Dél-keleti részében található, öt országgal (Szlovénia, Magyarország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró) és az Adriai-tengerrel határos. 1777 km hosszú partszakasszal rendelkezik, a part menti több száz kis sziget partvonalát beleszámítva ez a szám 4058 kilométerre emelkedik. Az ország tengerparti és szárazföldi részei között lenyűgöző, csipkézett hegycsúcsok képezik a határvonalat. Az ország legmagasabb pontja az 1830 méter magas Dinári-hegység. A szinte a tengerből kiemelkedő kietlen mészkőgerinc mögött Horvátország másik, az előbbitől teljesen eltérő arca tárul fel: a Pannon-síkság, ami fontos mezőgazdasági termőterület. Az ország két nagy folyója a Dráva és a Száva, melyek Európa kevés megszelídítetlen folyói közé tartoznak.

Látnivalók Horvátországban

Napjainkban az ország legvirágzóbb gazdasági ágazata a turizmus. Az ország legfőbb vonzereje a csodálatos adriai-tengeri partvidék, a türkizkék víz és az aranyló part, az ország azonban számos egyéb titkot is rejt.

Zágráb csak 1991, az ország függetlensége óta főváros, ám régi város, tökéletesen magába sűríti Horvátországot. Fontos kulturális központ szerepét is betölti, centrumában több múzeum és színház is helyet kapott. Városközpontjának két részét, a Felsővárost (Gornji Grad) és az Alsóvárost (Donji Grad) rövid siklóút köti össze. A Felsővárosban megcsodálhatjuk a tornyaival a magasba emelkedő Szent István-katedrálist, majd a Kőkapun áthaladva a Szent Már térre érünk, ami a Sabornak, a horvát parlament épületének ad otthont. Az Alsóvárosban vár minket több múzeum illetve a Botanikus kert, melynek területén több mint 10000, a világ legkülönbözőbb helyeiről származó növényfaj él.

Az Isztriai-félsziget Horvátország északkeleti részén elterülő háromszög alakú félsziget, mely az Adriai-tengerbe nyúlik. Az itáliai hatás itt figyelhető meg a legjobban Horvátországban. A horvát nyelvet határozott olasz ritmussal beszélik az emberek, míg az utcaneveket a horvát mellett olaszul is feltüntetik a táblákon. A félsziget számos kis települése rengeteg látnivalót tartogat az idelátogatóknak, az őskori dinoszaurusz-csontoktól kezdve, az illír, római, velencei vagy barokk stílusú épületeken át, a Limski-csatornáig, mely kiemelt természetvédelmi terület. Leglátogatottabb városai Poreč, a világörökségi védelem alatt álló Euphrasius-bazilikával, Pula, a római kori amfiteátrummal, valamint Rovinj, mely Horvátország egyik legvarázslatosabb városa.

A Kvarner-öböl Isztriát és Dalmáciát köti össze. Tengerpart, szigetek és hegyvidék alkotja. Leglátogatottabb helyei Rijeka (Fiume), a régi kikötőváros, Crikvenica, az egyik legkedveltebb szárazföldi nyaralóhely, Opatija (Abbázia), ahol az Osztrák-Magyar Monarchia felső rétege töltötte tengerparti üdüléseit, valamint a szigetek: Krk, Horvátország legnagyobb part menti szigete, Rab-sziget a szép tengerpartjával és Lošinj, melynek egyik partszakaszát védett ókori fenyőerdő övezi.

Dalmácia partvidéke hosszan elnyúlik az Adria-tenger keleti felén. Városai és szigetei méltán népszerűek a turisták körében. Zadar óvárosát ma is figyelemre méltóan érintetlen fal övezi. Itt volt egykor a velencei birodalom legnagyobb erődje. Šibenik Szent Jakab-székesegyháza, Trogir óvárosa és Split történelmi központja a Diokleciánusz Palotával világörökségi védelem alatt áll. Dubrovnik (Raguza) városát a Kelet-Adria ékkövének is nevezik, óvárosa szintén világörökségi helyszín. A régió legkedveltebb nyaralóhelyei Makarska, Gradac, a leghosszabb horvátországi stranddal, valamint a Brač- a Korčula- és a Hvar-szigetek. Csodálatos élményben lehet részünk, ha ellátogatunk a Krka Nemzeti Parkba, vagy kishajóval elhajózunk a Kornati-szigetekhez. A Plitvicei Tavak Nemzeti Park, Európa egyik legszebb természeti látványossága a természeti világörökségek listáján szerepel.

Horvátország keleti és északi részei teljesen más képet mutatnak, mint a tengerpart. Ezek a területek (Baranya, Szlavónia és Zagorje) főként mezőgazdasági szempontból jelentősek. Az ország második legnagyobb városa, Eszék egyik szimbóluma a Felsőváros főterén emelkedő Szent Péter és Pál-templom. A Tvrđa (vár), Eszék óvárosa barokk épületeivel kápráztatja el az arra látogatót. Đakovo, Szlavónia legfontosabb püspöki székhelye, itt található a monumentális Szent Péter-katedrális. A Kopácsi-rét (Kopački rit) változatos élővilága csábítja a csendes kikapcsolódásra vágyókat. Slavonski Brod Száva partján elterülő városában az egykori vár és a ferences templom tekinthető meg. Vukovár városa a jugoszláv konfliktus egyik legemlékezetesebb helyszíne. Az egykori barokk városközpont újjászületésében az UNESCO is segédkezik. Bistrica és Ludbreg Horvátország legfontosabb zarándokhelyei. Varaždin (Varasd), „Horvátország Bécse” a legszebb barokk város az országban.

Horvátország gasztronómiája

Horvátország történetét ismerve nem meglepő, hogy a helyi konyha osztrák-magyar jelleggel bír, amit a tengerparton olasz hatás színesít, de még török sajátosságok is felfedezhetők. A sarma (töltött káposzta) török örökség, a manistra (zöldségleves) pedig olasz rokonságot mutat. Előételként gyakran fogyasztanak még pagi juhsajtot, vagy dalmáciai sonkát. Főételek a tengerparton elsősorban halételek illetve tenger gyümölcsei (polip, kagyló, osztriga). Népszerűek a csevapcsicsa apró rudacskái, vagy a roston sült húsok, de nem ritka, hogy izzó szén felett forgatva egész fiatal malacot vagy bárányt sütnek. A híres magyar pörkölt és a halpaprikás Horvátország belső részeiben jellemző. Desszertnek a dióval és mézzel töltött štrudelt (rétes), rozatát (keserűlikőrrel ízesített karamellkrém) vagy palacsintát fogyasztanak. A burek kedvelt péksütemény, melynek édes és sós változatai is kaphatók. A horvát borok pedig néhány éve világhírnek örvendenek.

Horvátország rendkívül változatos ország, mely változatos tájaival, napsütéses tengerpartjával, érdekes történelmével, gazdag kultúrájával és bőséges programkínálatával

Horvátország partvonalai és szigetei a Földközi-tenger legszebb részei közé tartoznak. Ezzel sok látogató tisztában van, és élvezi a kristálytiszta tengert, a csodálatos öblöket és a barátságos kiszolgálást. Az itt élő lakosságnak az idegenforgalmon kívül szinte nincs is más bevételi forrása. Ennek megfelelően gondoskodnak az idelátogatókról. A rengeteg, kiváló étlapot ajánló kisvendéglő már-már elfelejteti az emberrel, hogy az apartmanokban konyha is található.

Főbb városok:
Zágráb, Split, Pula, Dubrovnik, Eszék, Porec, Rab, Rovinj, Trogir, Umag

Utazási információk

Nemzetközi repülőterek

Zagreb, Split, Pula, Dubrovnik.

Külképviseletek

Zágráb, Nagykövetség
Cím: Pantovcak, 255-257., 10000 Zagreb
Előhívó:

  • külföldről/mobilról: +385 (1)
  • országon belülről: 01

Telefon: 4890-900
Ügyelet: +385 (1)-4890-906
Fax: 4579-301
E-mail: secretary@hungemb.hr
Honlap: www.hungemb.hr
Konzuli
kerület: Zagrebacka Zupanija, Krapinsko-Zagorska, Sisacko-Moslovacka,
Karlovacka, Varazdinska, Primorsko-Goranska, Licko-Senjska, Zadarska,
Sibensko-Kninska, Splitsko-Dalmatinska, Istarska,
Dubrovacko-Neretvanska.

Eszék, Főkonzulátus
Cím: Stjepana Radica 15., 31000 Osijek
Előhívó:

  • külföldről/mobilról: +385 (31)
  • országon belülről: 031

Telefon: 250-150
Ügyelet: +385 (31) 250-150
Fax: 200-533
E-mail: huconsesk@hi.htnet.hr
Konzuli
kerület: Osjecko-Baranjska, Zupanija, Vukovarsko-Srijemska,
Koprivnicko-Krizevacka, Bjelovarsko-Bilogorska, Viroviticko-Podravska,
Pozesko-Slavonska, Brodsko-Posavska, Medimurska Zupanija.

Beutazási feltételek, vámszabályok

  • Horvátország az Európai Uniónak és a Schengeni Rendszernek NEM tagja, magyar állampolgárok érvényes úti okmány (régi és új típusú személyi igazolvány, útlevél) birtokában vízummentesen utazhatnak Horvátországba. A horvátországi munkavállalás továbbra is előzetes engedélyhez kötött.
  • Tartózkodási napok száma, 24 órán belüli bejelentési kötelezettség mellett: 90 nap, ezt meghaladó tervezett tartózkodás vízum előzetes beszerzéséhez kötött.
  • A magyar állampolgárok útlevél vagy személyi igazolvány alapján részesülhetnek sürgős és orvosilag indokolt esetben egészségügyi
    ellátásban.

Nyitva tartás

Az üzletek és hivatalos intézmények nyitva tartása Az üzletek többségének nyitva tartási ideje: hétköznapokon 8 – 20 óráig,
szombaton és vasárnap 14 óráig, turistaidényben általában tovább nyitva tartanak. Az állami intézményekben és a hivatalokban a munkaidő hétfőtől péntekig 8 – 16 óráig.

Posta és távközlés
A postahivatalok nyitvatartási ideje a nagyobb városokban hétköznapokon 7 – 19 óráig, kisebb helyeken 7 – 14 óráig, némelyek kettős nyitva tartással működnek. A nagyobb városokban és üdülőhelyeken az ügyeletes posták szombaton és vasárnap is 21 óráig tartanak nyitva.
Valamennyi nyilvános telefonkészülék telefonkártyával működik, telefonkártya a postahivatalokban, újságárusoknál vásárolható. Külföld közvetlenül hívható bármelyik nyilvános telefonkészülékről.

Ünnepnapok

  • január 1. Újév
  • január 6. Három királyok
  • Húsvét hétfő (változó)
  • május 1. – munka ünnepe
  • Úrnapja (változó)
  • június 22. – antifasiszta harc ünnepe
  • június 25. – Államiság napja
  • augusztus 5. – Győzelem és Hálaadás Napja
  • augusztus 15. – Nagy Boldogasszony
  • október 8. – Függetlenség napja
  • november 1. – Mindenszentek
  • december 25-26. Karácsony

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 385
Központi segélyhívó: 112   Rendőrség: 92   Tűzoltóság: 93   Mentők: 94

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:4 784 000 fő
Népsűrűség:82.80 fő/km2
Nyelvek:horvát, szerb, magyar, szlovén.
Népcsoportok:horvát (78,1%), szerb (12,2%), mohamedán délszláv (bosnyák) (0,9%), magyar (0,5%), szlovén (0,5%), egyéb (7,8%).
Vallások:római katolikus (76,5%), szerbortodox (11,1%), protestáns (1,4%), mohamedán (1,2%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület:56 538.00 km2
Nagyobb települések:Zagreb (Zágráb) 707 000 (1 650 000), split 189 000 (236 000),
Rijeka (Fiume) 168 000 (193 000), Osijek (Eszék) 105 000 (158 000), Zára
76 000, Pula (Póla) 62 000, Karlovac (Károlyváros) 60 000, Slavonski
Brod (Bród) 56 000, Dubrovnik (Raguza) 50 000.
Legmagasabb pontok:Troglav 1913 m (Dinári-hg.).
Főbb folyók:Duna (Dunav), Dráva (Drava), Száva (Sava), Mura, Kulpa (Kupa), Una, Neretva.
Főbb tavak:a Dráva víztárolói, Perecko-vízt., Kruscicai-vízt., Vranai-tó.

Földrajz

A Kulpa-Száva, illetve a Dráva-Száva köze sík terület, az Alföld déli része, melyet csak kisebb hegyek (Bilo-hg., Papuk, Psunj, Fruska Gora) tarkítanak. Nyugaton Varasd és Zágráb között szintén hegyvidék található. A Dinári-hegység északnyugat-délkeleti irányban a tengerparttal párhuzamosan fut. Az Isztria-félsziget zöme, a Zára-Sibenik partvidék és a Neretva torkolata sík vidék. A parthoz közel kisebb-nagyobb szigetből álló szigetsor húzódik.

Klíma

Horvátországban két éghajlati zóna van: az ország belsejében a mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, míg az Adriai part mentén a kellemes mediterrán éghajlat a jellemző sok napsütéssel, száraz és meleg nyárral, enyhe és csapadékos téllel. Az ország belső részében az átlaghőmérséklet januárban 0 – 2 Cº, augusztusban 19 – 23 Cº, a tengerparton az átlaghőmérséklet januárban 6 – 11 Cº, augusztusban 21 – 27 Cº, télen a tengervíz hőmérséklete 12 Cº, nyáron kb. 25 Cº.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 5 205 USD

ipari-agrár ország.

Horvátországi utazások – hasznos információk, tippek és látnivaló ajánlók

A horvátországi utazások széles választéka mellett összegyűjtöttük az országról szóló legfontosabb információkat is. Ezen az oldalon nem csupán a horvátországi beutazási szabályokról, az infrastruktúráról, víz- és áramellátásról, elektromos hálózatról, fizetőeszközről, közlekedésről, az általános időjárási viszonyokról, a horvátok körében dívó szokásokról kaphatnak hasznos tájékoztatást, de városokra lebontva – rengeteg fényképpel – ismertetjük a legfontosabb látnivalókat, nevezetességeket, azok pontos címét, nyitva tartását és a belépők árait. Horvátország legnépszerűbb úti céljait – a többi között Dubrovnik, Rovinj, Opatija, Porec, Split, Makarska, Rabac, Trogir, a Plitvicei-tavak – és azok nevezetességeit részletesen is ismertetjük.  

Horvátország a világ egyik legszínesebb, legtöbb kultúrát magába olvasztó országa. Az Adria lenyűgöző partján húzódó vidék – mely híres ezernyi színben pompázó tengervizéről, ódon műemlékeiről, ízletes fogásokat kínáló éttermeiről és hangulatos városairól – a Kelet és a Nyugat találkozási pontján fekszik. S ha mindez nem lenne elég, ugyanakkor megtalálható itt a közép-európai és a mediterrán kultúra is; ennek köszönhető, hogy Horvátország ennyire sokszínű. Hosszú történelme, szerencsés fekvése és adottságai okán – viszonylag kis területe ellenére – hat kulturális és egy természeti Világörökséggel büszkélkedhet, melyek bármelyike igazi turistacsalogatónak számít. Ezek a következők: Dubrovnik óvárosa, Split történelmi műemlékegyüttese Diocletianus palotájával, a Plitvicei Tavak Nemzeti Park, az Euphrasius-Bazilika püspöki műemlékegyüttese Poreč történelmi központjában, Trogir történelmi központja, a Szent Jakab katedrális Šibenikben, valamint a Hvar-szigetén található Stari Grad Plain.

S akkor lássuk a hasznos tudnivalókat, melyekre a Horvátországba utazóknak szüksége lehet.

Beutazási szabályok:
A beutazási feltételekről, az esetleges vízum kötelezettségekről és díjaikról információkat a Konzuli Szolgálat honlapján talál:
https://konzuliszolgalat.kormany.hu/
Feltétlenül ajánlott baleset, betegség és poggyászbiztosítás megkötése!

Fizetőeszköz, deviza- és vámszabályok, idegenforgalmi adó:

Horvátországban a Kuna (HRK) a hivatalos fizető eszköz (A kuna nyestet jelent, a középkorban prémje értékes fizetőeszközül szolgált). 1 Kuna (HRK) = 100 Lipa. A tengerparton fiókokkal rendelkező bankoknál (Zagrebacka Banka, Rijecka Banka, Hrvatska Postanska Banka – Postabank) lehet forintot váltani, emellett valutaváltókban, turisztikai irodákban is lehet pénzt váltani. A beváltási bizonylat ellenében a Hrvatska Postanska Banka visszaváltja a megmaradt horvát kunát, árfolyameltérésekre azonban számítani kell. A nemzetközi forgalomban általánosan elfogadott hitelkártyák (VISA, Eurocard/Mastercard, Amex, Maestro, EC) Horvátországban is használhatók.  A tengerparti turisták által kedvelt helyeken sokszor az eurót is elfogadják, bár ebben az esetben lehet hogy többet számítanak fel, mint ami a nemzeti valutában feltüntetett ár.

A szárazföldi belépésnél a vámmentesen behozható érték a jelenlegi 1000 HRK (megközelítőleg 40 000 HUF) értékről 300 EUR értékűre nő, míg a légi és vízi közlekedés esetén 430 EUR.

Horvátországban a turisztikai adó mértéke kb. 1 EUR/fő/éjszaka.

Időeltolódás: Horvátország Magyarországhoz hasonlóan a GMT+1 időzónában fekszik, így hazánkhoz képest nincs időeltolódás. Az időzóna március utolsó szombatja és október utolsó vasárnapja előtti szombat között GMT+2-re változik. (GMT = Greenwich Mean Time, azaz greenwichi középidő)

Elektromos hálózat és áramellátás: Horvátországban az elektromos hálózati feszültség 230 V / 50 Hz, akár csak Magyarországon, így nincs szükség átalakítóra.

Általános időjárási viszonyok: Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél.

Szokások: Bár a horvátok alapvetően barátságos és közvetlen emberek, társalgás során nagyon vigyázzunk arra, hogy az 1990-es háborút ne hozzuk szóba, ez bizonyos területeken tabu témának számít. Arra is figyeljünk oda, hogy még véletlenül se illessük a horvátokat a „balkáni” jelzővel, mert az itt élők tiszta szívből közép-európainak vallják magukat, s ez érzékenyen érintheti őket.

A számla 10%-val megegyező borravaló Horvátországban is bevett szokás, a Magyarországon megszokott helyeken és szituációkban (bárok, éttermek, taxik, idegenvezetés, stb.).

Az egykori, Monarchia által elfoglalt belső területeken a horvát mellett ma a német a második nyelv, itt tovább is tartanak nyitva az üzletek, s az itteniek számára a karrier fontosabb, mint a partvidéken élők számára, akik első sorban az életet szeretik élvezni. A partvidéken a második nyelv az olasz, s az itt élő emberek a Mediterráneumra jellemző kényelmes életet részesítik előnyben; itt megszokott a szieszta, amikor az üzletek bezárnak egy időre. A magyar hatás legfeljebb Kelet-Szlavónia fűszeres gasztronómiájában bukkan fel. A turisztikai centrumokban a horvát mellett a németet és az angolt is beszélik.

Orvosi ellátás: Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítást kötni, mivel Horvátországban az Európai Egészségbiztosítási Kártya (vagy Kártyahelyettesítő Nyomtatvány) bemutatásával kizárólag a sürgős, illetve orvosilag indokolt alapellátás vehető csak igénybe.

Az ország egész területén jó a közegészségügyi helyzet, járványveszély, illetve kötelezően előírt védőoltás nincs. A csapvíz iható, de fogyasztásra a palackozott ásványvizeket ajánljuk.

A meleg, a számunkra esetleg szokatlan étrend miatt gyomorpanaszok előfordulhatnak, az erős légkondicionálás és a napsugárzás miatt ajánlatos megfelelő gyógyszereket magunkkal vinni. A strandokon strandcipő vagy papucs viselete ajánlott! 

Nyitva tartások:

A hivatalok nyitva tartása hétköznap 8-16 óra között megszokott.

A bankok változóan tartanak nyitva, általában hétköznap 8-17 óra, szombaton 8-12 között. Előfordulhat, hogy beiktatnak ebédszünetet is. 

A nagyobb városokban a posták hétköznap 7-19 óráig, szombaton 7-13 között vannak nyitva.

A boltok nagy része hétköznap 8-12-ig, szombaton 8-14-ig van nyitva, de a turistaszezonban némelyik vasárnap is nyitva lehet.

A partvidéken a boltok és hivatalok általában 13 óra körül bezárnak és délután 17-18 óra felé nyitnak ki újra. Az éttermek a nyári szezonban hosszan tartanak nyitva.

Legfontosabb ünnepnapok:

Január 1. – Újév 
Január 6. – Vízkereszt 
Május 1. – A munka ünnepe 
Június 22. – Fasizmus elleni harc ünnepe 
Június 25. – Köztársaság napja 
Augusztus 5. – A győzelem és a nemzeti hálaadás napja 
Augusztus 15. – Szűz Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony) 
Október 8. – A függetlenség napja 
November 1. – Mindenszentek ünnepe 
December 25. és 26. – Karácsony

Fontos telefonszámok – Horvátországban az alábbi segélyhívószámokat hívhatjuk:
Segélyhívó: 112
Rendőrség: 192
Tűzoltóság: 193
Mentő: 194
Horvát Autóklub – segélyszolgálat: 1987

Magyarország horvátországi diplomáciai képviseletei:

Nagykövetség és Konzuli Hivatal – Zágráb, Cím: 10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257, Telefon: (00)-(385)-(1)- 4890-906 (ügyelet is) Ügyeleti mobil szám (munkaidőn túl konzuli ügyekben-bajba jutott állampolgárok érdekvédelme): 385 99 25 000 50, Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/zagreb

Főkonzulátus – Eszék, cím: 31000 Osijek, Vijenac Ivana Mażuranića 3., telefon: (00)-(385)-(31)- 200-427; (00)-(385)-(31)- 200-525,  ügyelet: (00)-(385)-(99)-308-0422

Tiszteletbeli konzulátus működik ezen kívül Dubrovnikban, Rijekában és Splitben – részletek: http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/kulkepviseletek)

www.utazom.com 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »