Isztambul

Isztambul

Isztambul nem más, mint egy élő, színes, kavargó történelmi illusztráció, amelyben egymás mellett csodálhatjuk meg az év ezredek maradandó alkotásait. A színpompás keleti forgatag, az égbetörő karcsú minaretek látványa, a müezzin imára hívó hangja felejthetetlen élményt kínálnak.

Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer műemlék és kebabsütő között. Ez az ősi város nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt. Isztambul önmagában is egy csodálatos város, mind fekvése, mind építészete, mind pedig hangulata révén, ráadásul ez az egyetlen város, amely egyszerre fekszik Európában és Ázsiában, és egyáltalán, egyszerre két kontinensen. Isztambul ugyanis nem csupán a gyönyörű Márvány-tenger partján fekszik, de egy tengerszoros – vagyis a Boszporusz és egy nagyon hosszúra nyúlt tengeröböl, az Aranyszarv is hozzájárul ahhoz, hogy páratlanak nevezzük a látványt, amely a város bármely magasabb pontjáról elénk tárul.

Hagia Sofia (Ayasofya)A mecset 532-537 között épült és a különleges anyagfelhasználásnak köszönhetően eddig minden földrengést kibírt az épület, amely hatalmas területe miatt jelenleg a világon a negyedik legnagyobb templom. Nagyjából ezer évig a Hagia Szophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Szophia volt Konstantinápoly fő mecsete. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a karzaton található mozaikok között Szent László királyunk lánya Piroska is szerepel, akit I. Komnenos bizánci császár fiához adtak feleségül. Az épületet a nagyközönség 1934 óta látogathatja, ekkor lett belőle múzeum.

A Kék Mecset 1609 és 1616 között épült, mind a mai napig dzsámiként funkcionál. A falakat belülről kék fajansszal borították, a szintén kék kupola átmérője 43, magassága 22,2 méter. Mivel hat minaretet építettek hozzá, elkészülte után a mekkai Nagy Mecset egy hetedik tornyot is kapott, hogy elsőbbségét megőrizze. Építője, Mehmet aga azt a feladatot kapta: az új dzsámi egyrészt vetélytársa, másrészt afféle testvére, “ikerbolygója” legyen a Haghia Sophiának. Habár az eredeti ablakokat acélvázas üvegekre cserélték le, a Kék Mecset belseje őrzi a klasszikus oszmán építkezés jellegét. A kupolát négy vaskos oszlop tartja, ez kevésbé elegáns, ám masszívabbnak tűnik az Ayasofia kupolájának tartópilléreinél. Az imafülkében a mekkai Kába-kő egy darabját őrzik, a szószék (mahfil) a kupolacsarnok közepén magasodik, péntekenként innen vezeti a ceremóniát az imám. Érdekesség, hogy a Kék Mecsetben lévő pulpitusról hirdették ki 1826-ban a janicsársereg megszüntetését.

Topkapi-palota

A palotát 1453-ban kezdték építeni, és ezt követően mintegy 400 éven keresztül folyamatosan bővítették a szultánok lakóhelyéül szolgáló épületkomplexumot. Itt található a kihallgatási terem, ahol a vendégeit fogadta a szultán vagy a rengeteg fegyverrel, ékszerrel és drága ruhákkal megtöltött kincstár is feledhetetlen élményt nyújt, de a ma már múzeumként látogatható palota legnépszerűbb helyisége a hárem, ahova eredetileg a szultánon kívül más férfi nem léphetett be, mert ez volt az elkülönített lakhely a nők számára. Többek között itt lakott az uralkodó négy főfelesége és a tetszőleges számú másodfeleség is.

A Dolmabahce Palota vette át a szultáni rezidencia szerepét a Topkapi Szerájtól, miután 1843 és 1856 között megépült. Elnevezése magára az épületre és a helyre utal, ahol áll, mivel egy öblöt töltöttek fel (dolma=töltött) és gyönyörű kerttel bővítették a fényűző épületegyüttest (bahce=kert), ahol megtalálható a női lakosztály (hárem), a férfiak lakrésze és az elkülönülő dísztermek. A palota szolgált az utolsó hat szultán lakhelyéül, a trónteremben tartotta a török parlament az első ülését és szintén a trónteremben található a világ legnehezebb csillárja, amely több mint 4 tonna súlyú és 750 gyertya díszíti.

A Galata-híd eredetileg egy folyamatosan bővülő pontontákolmány volt, végső formáját a 19. században nyerte el, ám annyira tönkrement, hogy lebontották. A helyére épített új, modern átkelőt 1992 nyarán adták át a forgalomnak. Hamarosan ezt a hidat is birtokukba vették Eminönü jellegzetes figurái: a halászok, horgászok, akik hosszú horgászbotjaikkal időnként teljesen megtöltik a híd mindkét oldalát. A kisebb fogásokat – halakat, kagylókat – ott helyben megsütik, és árulják a járókelőknek.

Nagybazár

Valamikor a birodalom gazdasági központjának számított, ahol a messziről jött kereskedők árulták értékes portékáikat. Közel 90 utcácska van a piac területén, vigyázzunk, nehogy eltévedjünk a szinte már külön kis városnak számító épületegyüttesben. A bazárban minden megtalálható, a vásárlás során a főszabály, hogy alkudni kötelező, ezt szinte már elvárják tőlünk az árusok, hiszen az alkudozás folyamata egy kellemes színjátéknak is felfogható, ami – ha jól csináljuk – mindkét fél előnyére válik.

A Héttorony a Márvány-tenger partján fekvő, romlásnak indult torony: hat teljesen leomlott, részben lebontották. A legrégibb torony már az ókorban állott és oly régi, mint Bizánc; Theodosius keletrómai császár kettőt építtetett mellé, és a három tornyot kőfallal vette körül. Később még 4 tornyot építettek, és innen kapta a toronycsoport az elnevezését. II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása után kijavíttatta a tornyokat, és nagy erőddé alakította azokat át, amely a janicsárok szállásaként, majd állambörtönül szolgált. Az idő és a földrengés a Héttoronyból csak hármat kímélt meg; az 1768-as földrengéskor további kettő omlott össze és csak egy maradt fenn, a 200 lábnyi magas úgynevezett Vértorony, amelybe azelőtt az államfoglyokat, a külföldi hatalmak képviselőit meg az előkelőbb származású hadifoglyokat zárták el. Később restaurálták, és ma szinte teljes egészében helyreállították. A magyar foglyok közül Szilágyi Mihály (Hunyadi Mátyás nagybátyja), Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Béldi Pál neve a legismertebb.

Galata-torony (Galata Kulesi)

A torony az Aranyszarv-öböltől északra, Beyoğluban található. Az eredeti torony 528-ban épült, de az a negyedik keresztes hadjárat (1202–1204) alatt megsemmisült. Ebben az időszakban genovaiak telepedtek meg a területen, ők építették újjá 1348-ban a városfaluk csúcsaként. Az Oszmán Birodalom időszaka alatt többször is átépítették; egy időben a Mevlevi-rend (lásd még: Kerengő dervis) is használta a tornyot. 1990-ben felújították, és azóta fogadja a látogatókat. A 17. században az egyik első „repülős”, Hezarfen Ahmet Çelebi erről a toronyról rugaszkodott el, hogy a saját maga által gyártott szárnyakkal átrepülje a Boszporuszt, majd Ázsiában landoljon. Az épület a földtől számítva 61 méter magas, a tengerszint felett 140 méterig ér. Átmérője 8,95 méter, a fal vastagsága 3,75 méter. A tetején egy kávézó-étterem, valamint egy night-club is található; a teraszról kitűnő körpanoráma nyílik Isztambulra és a Boszporuszra.

Boszporusz-híd

A köztársaság megalakulásának 50. évfordulójára megépített, a Boszporuszon átívelő függőhidat , mely összeköti Európát Ázsiával, 1973. október 29-én nyitották meg, törökül Boğaziçi Köprüsü-nek nevezik. Átadásakor Európa leghosszabb, a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt, jelenleg már ‘csak’ a 12. helyen áll. A híd ívének hossza 1074 méter, ehhez jön egy-egy felvezető viadukt a két oldalon, amik 231 és 255 méter hosszúak. A víz fölött 34 méter magasan van, szélessége 33,4 méter. Mindkét végén egy 165 méter magas acéltorony áll. A híd európai lába Ortaköy-nél áll, az ázsiai Beylerbeyi-nél. A hídon hatsávos autóút van, hétköznap reggeleken általában 4 sáv megy az európai irányba és kettő a másikba, délután az arány megfordul. Az első négy évben gyalogosok is járhattak a hídon, ma már azonban sem ők, sem a teherautók nem használhatják. Az átkelésért fizetni kell.

Isztambul történelmi központja, látnivalói könnyen bejárhatók gyalogosan is. Ha mégis a tömegközlekedés mellett döntenek, a modern, légkondicionált villamost javasoljuk, mellyel könnyedén megközelíthető a Nagy Bazár, az Aya Sofia és a Kék Mecset, az Aranyszarv-öböl partján fekvő Sirkeci pályaudvar, valamint a híres fűszerpiac, az Egyiptomi Bazár. Jegyet a megállókban található jegypénztárakban, illetve a villamos vonal mentén található kis bódékban lehet vásárolni.
Legkényelmesebben a sárga taxikkal juthatunk el egyik helyről a másikra, indulás előtt érdemes a viteldíjban előre megállapodni. Este 10 óra után általában dupla viteldíjat számolnak. Ha valakinek kedve támad egy kis ázsiai kiruccanásra, az Aranyszarv-öbölből kb. 15 percenként induló hajókkal, kompokkal gyorsan át lehet hajókázni Üs küdarba vagy Kadiköybe egy kellemes sétára. Jegyeket a hajóállomáson lehet vásárolni.

Yerebatan ciszterna Elsüllyedt Palota a Sultanahmet tér közelében. Föld alatti víztároló, melyet a VI. században I. Jus ti nianus császár idején építettek. A zárt ciszterna 140 m hosszú és 70 m széles, boltozatát 336 darab 8 méter magas oszlop tarja. Süleymaniye-dzsámi, melyet I. (Dicsőséges)Szulejmán építtetett 1550-től, a kor leghíresebb építőmestere, Sinan tervei alapján. A város egyik legszebb dzsámija hatalmas méretével, csodálatos belső kialakításával lenyűgözi a látogatót. Orient House Mulató (vacsorával egybekötött folklórprogram és hastánc bemutató).

Vásárláskor ügyeljünk a minőségre, utcai árusoktól ne vegyünk bőr vagy aranyárut. A városban megszámlálhatatlan üzlet kínál hatalmas választékot, az elegánsabb nyugati boltok a Galata városrészben találhatók, a Taksim tér környékén. Az igazi keleti hangulat, gyönyörű kézműves tárgyak, szőnyegek, ékszerek a Nagy Bazárban várják a turistákat. Isztambulban bevett vásárlási szokás az alkudozás, mely közben gyakran teával is megkínálják a komoly vásárlót. Igazi kis színjáték ez, melynek végén, ha ügyesek és kitartóak vagyunk, az eredeti árnak akár feléért is elvihetjük a ki szemelt portékát. Fizetéskor ügyeljünk arra, hogy megfelelően kapjuk-e meg a visszajáró pénzt.

A török konyha messze földön híres, változatos ízeit megkóstolhatjuk a városszerte található hangulatos kis éttermekben. Ha a tenger gyümölcseire vágyunk, akkor a tengerparton található Kumkapi városrészt érdemes felkeresni, ahol esténként varázslatos hangulatot teremtenek az utcára kinyúló kivilágított t éttermek, a zeneszó, és ahol kedvünk szerint készítik el a kiválasztott rákot, kagylót, halat vagy más ínyencséget. Az árak nem tartalmazzák a borravalót, ez általában a számla végösszegének 10 százaléka szokott lenni. Napközbeni séták alkalmával ne mulasszuk el megkóstolni a finom szezámmagos péksüteményeket és az ínycsiklandozó török édességeket. Néhány fontosabb étel-és italspecialitás:
Baklava – dióval vagy pisztáciával töltött leveles tészta
Cig köfte – csípősen fűszerezett húslabdacskák
Coban salatasi – vegyes saláta uborkából, paradicsomból és hagymából
Döner kebab – függőlegesen nyárson pirított bárány-vagy ürühús
Ekmek – kenyér
Ic pilav – rizs fűszerezve mazsolával, pisztáciával vagy píniamaggal
Sis kebab – grillezett bárányhúsdarabkák
Sis köfte – grillezett húspogácsák
Tütün balik füstölt hal
Ayran – vízzel kevert enyhén sós joghurt
Raki – ánizzsal kevert szőlőpárlat
Kahve – török kávé
Törökországban a csapvíz fogyasztása nem ajánlott! A városban szinte lépten-nyomon vásárolhatunk palackozott vizet, többféle kiszerelésben.

Mindig tartsuk tiszteletben a vallási szokásokat. A dzsámik és mecsetek csak megfelelő öltözetben (hosszú nadrág és szoknya, fedett vállak, fejkendő) látogathatók, a cipőt mindig le kell venni az épületbe lépés előtt. Imaidőben a mecsetek nagy része nem fogad turistákat, ha azonban mégis lehetőségünk van bent maradni, egy sarokba félrehúzódva csendesen figyeljük az imádságot. Lefátyolozott nőt ne fényképezzünk le közelről, mert ebből igen komoly bonyodalom származhat.

Törökország hivatalos pénze a török líra,  azt javasoljuk, hogy török lírából egyszerre csak keveset váltsanak, annál is inkább, mivel a megmaradt pénzt Magyarországon már nem lehet visszaváltani.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »