Spanyolország

Spanyolország

További információ: www.spanyolorszag.lap.hu

Hivatalos adatok

Hivatalos név:Spanyol királyságIdőzóna:GMT+01:00
Anyanyelven:Reino De EspanaAutójelzés:E
Államforma:alkotmányos monarchiaPénznem:euro (EUR)
Főváros:MadridElektromosság:220V

Spanyolország az Ibériai-félszigeten, 493.486 km2-en elterülő mediterrán ország. Franciaországgal, Andorrával, Portugáliával, illetve az Atlanti-óceánnal és a Földközi-tengerrel határos. Az országhoz tartoznak továbbá a Baleár-szigetek (Mallorca, Menorca, Ibiza, Formentera, Cabrera stb.) és a Kanári-szigetek (Lanzarote, Fuerteventura, Gran Canaria, Tenerife, Gomera, Palma, Hierro), illetve a két Észak-Afrikában található város, Ceuta és Melilla. Spanyolország népessége43 197 684 fő, hivatalos nyelve a kasztíliai spanyol. Az ország 17 tartományra oszlik, ezek közül Katalónia, Baszkföld és Galícia széleskörű autonómiával rendelkezik. Államformája alkotmányos monarchia, melyben a végrehajtó hatalom a kormányé, az uralkodó, János Károly király, pedig szimbolizálja az állam egységét és állandóságát. Az ország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, 2002 óta hivatalos pénzneme az euro.

Spanyolország történelme

Spanyolország kultúráját a történelem során a félszigetet meghódító különböző népcsoportok formálták. Elsőként az ibérek majd a kelták érkeztek a területre, majd őket követték a föníciaiak és a görögök. Kr. e. 218-ban Róma hódította meg a félszigetet. A római uralom hatszáz évig tartott. Ez idő alatt honosodott meg a területen a latin nyelv, a római jog és a keresztény vallás. A hatodik század végére a vizigótok elfoglalták az ország egész területét. Az arabok a nyolcadik században rövid idő alatt az egész országot meghódították, egy kis északi terület kivételével, ahonnan a félsziget visszahódítása, a reconquista elkezdődött. A reconquista 1492-re fejeződött be, majd ugyan ebben az évben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával, illetve Amerika felfedezésével elkezdődött a birodalom fénykora.

Az 1580-as évektől kezdve a birodalom látványos hanyatlásnak indult. Az 1701-től 1714-ig tartó spanyol örökösödési háború jelzi a Habsburg uralom végét és a Bourbonok uralkodásának kezdetét. 1873-ban kikiáltották az első Spanyol Köztársaságot, majd 1875-ben visszaállították a monarchiát, és XII Alfonz lett a király. 1886-ban fia, XIII Alfonz követte a trónon, habár 1902-ig az anyja volt az ország kormányzója. 1898-ban Spanyolország elveszítette az utolsó gyarmatait, Kubát, Puerto Rico-t és a Fülöp-szigeteket, ezzel a birodalom végképp összeomlott.

1931 április 14-én XIII Alfonz elhagyta az országot, és kihirdették a második Spanyol Köztársaságot. 1936-ban három évig tartó polgárháború tört ki, és Franco tábornok került hatalomra. Uralma 1975-ben bekövetkező haláláig tartott. Ezután megkezdődött a monarchia visszaállítása, és a jelenlegi uralkodó János Károly került a trónra. Az ország miniszterelnöke 2008 márciusa óta a szocialista párt vezetője, José Luis Rodriguez Zapatero.

Spanyolország földrajza

Spanyolország domborzatát a felföldek, fennsíkok és hegységek határozzák meg. Átlagmagasságát tekintve Spanyolország a második helyen áll Európában, Svájc után. Legmagasabb pontja Pico de Teide (Tenerife), 3.719 m. A galíciai partvidéket leszámítva partvonala tagolatlan. Amíg keleti és déli partvidéke sima és homokos, északnyugaton sziklás partok találhatók. Az ország több mint 2000 stranddal rendelkezik, ezek közül több nemzetközileg ismert és kedvelt turisztikai célpont (Costa Brava, Costa Dorada, Costa Blanca, Mar Menor, Costa del Sol stb.)

Éghajlata változatos, míg Asztúria és Galícia óceáni klímával rendelkezik, az ország déli és belső területein mediterrán és félsivatagi éghajlat uralkodik. Az előbbire enyhe tél és hűvös nyár, illetve gyakori esőzés jellemző, ezért ezt a területet a dús növényzet miatt „España verde”-nek, azaz „zöld Spanyolország”-nak is nevezik. Utóbbit perzselő napsütés, és szárazság jellemzi, ez a terület „mediterrán Spanyolország” néven ismert.

Spanyolország turizmusa

Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány központja Madrid, az Ibériai-félsziget földrajzi középpontjában helyezkedik el. 1562 óta az ország fővárosa, több kisváros összeolvadásából jött létre, ezért is hívják a madridiak „la Villa”-nak, azaz „a kisváros”-nak. Madrid rendelkezik egy nagy főváros minden sajátosságával, ugyanakkor megőrizte a vidéki élet varázsát és a tradícióit. A városban az év első percétől fogva ünnepek sokasága követi egymást. Szilveszter éjjelén a madridiak összegyűlnek a város főterén, a „Puerta de Sol”-on, míg Spanyolország többi lakója a televízióban figyeli a főtér hatalmas óráját, amint elüti az éjfélt, és az év utolsó 12 másodpercében, minden ütéskor megesznek egy szőlőszemet. Ezután január 5-én ünneplik a Három Királyok érkezését („Cabalgata de los Reyes Magos”), akik ekkor hozzák el a gyerekeknek az ajándékokat. Május 15-én ünneplik a város védőszentjét, San Isidro-t. A több napig tartó rendezvénysorozat alatt a madridiak elzarándokolnak San Isidro mezejére, és isznak a megszentelt forrásvízből, amely a védőszent remetelakjában tör a felszínre. Sokan öltöznek be a tradicionális madridi viseletbe, vagy piknikeznek a szabadban. Az ünnep alatt koncerteket, táncversenyeket és vásárt is rendeznek.

Spanyolország kultúrája nagyon változatos, amely minden kifejezésformát átfog az irodalomtól kezdve, a festészeten és zenén át az építészetig. A régiók közötti különbségeket az ábrázolások végtelen változatossága is mutatja. Minden látogató tapasztalhatja a spanyol kultúra sokszínűségét, ha egy kis déli andalúziai faluban piheni ki a mindennapok fáradalmait, vagy ha egy nyüzsgő nagyvárosba látogat, mint amilyen Barcelona vagy Madrid.

Az népszerű tengerparti nyaraláson kívül az ország a múzeumoknak, műemlékeknek és tradícióknak köszönhetően kulturális élmények százait nyújtja. Spanyolország műemlékekben az egyik leggazdagabb ország a világon, itt található a legtöbb az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított terület.

A spanyolok életében fontos szerepet töltenek be a tradíciók és az ünnepek. A legfontosabb ünnepeken kívül (karácsony, Szent Hét, Mindenszentek stb.), minden falunak és városnak, továbbá a különböző kerületeknek és szakmáknak is megvan a saját védőszentje, akiknek több napos ünneplést szentelnek. A legtöbb ilyen ünnep nyáron és ősszel van, az aratás és a szüret után. A leghíresebbek a „Sanfermines” Pamplonában (július 6-július 14), a világhírű bikafuttatással, a „Fallas” Valenciában, vagy a „Feria de Abril” Sevillában.

A „Fallas” eredetileg az asztalosok védőszentje, Szent József ünnepe volt, mára azonban a tűz került az ünneplés középpontjába. Az emberek hatalmas bábukat készítenek kartonpapírból és fából, majd elhelyezik őket a város parkjaiban és forgalmas pontjain. Március 19-én („La Crema”) kora este tűzijátékokkal szerelik fel őket, majd lekapcsolják az utcai lámpákat, és pontban éjfélkor lángra lobbantják, és elégetik a bábukat. Az emberek minden évben kiválasztanak egy bábut, amely megmenekül a pusztulástól, és kiállítják a helyi múzeumban.

A „Feria de Abril” egy vásár, amit minden évben április végén tartanak egy hatalmas területen a Guadalquivir folyó partján. Rengeteg színes sátrat állítanak fel, ahol kora estétől hajnalig szól a flamenco zene. Napközben lovasbemutatót, délutánonként pedig bikaviadalt tartanak a „Plaza de Toros de Maestranza”-n, amire egész Spanyolországból érkeznek matadorok, hogy szórakoztassák az embereket.

Spanyolország gasztronómiája

Spanyolország gasztronómiája az utóbbi években soha nem látott népszerűségre tett szert. Változatosság és sokszínűség jellemzi. A tipikus spanyol ételek között ugyanúgy megtalálhatók a húsételek, mint a zöldségekkel készült fogások, vagy az édességek. A spanyolok rengeteg friss halat fogyasztanak, és szinte kizárólag olívaolajjal készítik el az ételeket. A legismertebb a paella, ami az elkészítéséhez szükséges különleges kétfülű, fogó nélküli serpenyőről kapta a nevét. A paella egy zöldséges rizsétel, amelyhez ízlés szerint különböző húsokat vagy tenger gyümölcseit adnak. Jellegzetes sárga színét a sáfrány adja.

Egy másik híres étel, a tortilla de patatas, amely burgonyából, hagymából és tojásból készül, és egyike a legkönnyebben elkészíthető és legfinomabb ételeknek. Népszerűségét emellett annak is köszönheti, hogy gyakran szolgálják fel „tapas”-ként, ami a szórakozóhelyek és bárok tipikus harapnivalója. A turizmusnak köszönhetően a gazpacho, a hideg zöldségleves, és a sangría, vagyis a gyümölcsdarabokkal ízesített vörösbor is világszerte ismertté vált.

Spanyolország egészen más! Amikor már azt hisszük, hogy kezdjük érteni ezt az Európa dél-nyugati részén fekvő országot, hogy van némi ismeretünk róla és az ottani emberek életstílusáról, szokásairól, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy mindennek az ellenkezője is igaz, hogy mindig van egy “másik Spanyolország” is. Spanyolország egyszerre jelenti a hosszan elnyúló tengerpartokat és strandokat, de a változatos hegyi tájakat is; a túlzsúfolt, nyüzsgő városokat és az ország belsejének csaknem lakatlan, szinte végtelen térségeit; a zömök erőteljes baszkokat és a törékeny andalúzokat; a nép mély hitét tükröző színpompás ünnepségeket és a vallásosság csökkenését.
Spanyolország annak is mindig új meglepetésekkel szolgál, aki évek óta látogatja, kutatja, szereti. “Spanyolország egészen más”: aki ezt tudja, máris sokat tud Európa egyik legszebb, legérdekesebb, legizgalmasabb országáról.

Utazzunk bár repülővel, autóval vagy vonattal az Ibériai-félszigetre, átkelünk a Pireneusokon, amely nem csupán egy a hegységek közül. Ez a különösen szép hegylánc, amelyet az idegenforgalom még alig fedezett fel, falként választja el Spanyolországot Európa többi részétől. Mind a mai napig meghatározója az országnak: elszigetelte az európai történelem kelet-nyugati áramlataitól (némely területen a fejlődéstől is), és ezért Spanyolország megőrizhette sajátosságait.

Az ország déli részein, a nagy folyók termékeny völgyeiben, nyaranta kétszer is aratnak; bőven teremnek az ültetvények, göcsörtös törzsű, vénséges olajfák teszik jellegzetessé a vidék arculatát. De ahol hiányzik a víz, mint például Almeria környékén vagy a Madridból Barcelonába vezető úton, ott halott, elkarsztosodott holdbéli táj köszönt ránk. Az ország éles ellentmondásai, amik az emberek jellemében is megmutatkoznak, nem egyenlítődtek ki, nem simultak el úgy, mint a sokkal kedvezőbb, könnyedebb Olaszországban.

A gyéren lakott vidékeken viszont nagy kiterjedésű természetvédelmi területek vannak, az állatvilág gazdag, változatos. A medve- és farkasállomány megcsappant ugyan, de szerencsére nem pusztult ki; kőszáli kecskék élnek a magashegységekben, gémek ezrei telelnek át zavartalanul. Szarvas, vaddisznó és apróvad csalogatja ide a jómódú európai vadászokat. Aki autóval utazik Madridból Portugália felé, ajánlatos megállnia a Trujillo nevű kisvárosban, hogy megnézze a szinte minden háztetőn ott fészkelő gólyákat. Éppen mert Spanyolország annyira elszigetelődött Európától, ilyen élmények várnak a látogatóra.

Nemcsak a napfény teszi, hogy oly sokan utaznak Spanyolországba, bár a Costa del Sol turistaközpontjaiban megszámlálhatatlan a napsütésre vágyó üdülővendég, akiket a Földközi-tenger vonz. Kezdetben éppen az olcsóság csábított egyre több és több turistát, később, az árak emelkedésével, Mallorca és Benidorm, a Kanári-szigetek és Torremolinos frissiben épített turistaszállói gyakoroltak akkora vonzerőt az európai utazási irodákra, hogy azok évről évre nagyobb tömegekkel árasztották el a spanyol tengerpartot. Manapság azonban éppen a hagyományos életmód és kultúra vonzza ide a látogatókat. Kevesen tudják például, hogy a Kanári-szigeteken évszázados tapasztalatok alapján művelik a szőlőt, Lanzarote salakos vulkáni talaján.

Az ország történelme oly gazdag, hogy szinte lehetetlen felsorolni múltjának minden fontosabb emlékét: kelták, rómaiak és görögök mind itt hagyták impozáns nyomaikat: Rondánál a görög településeket, Málagában a római mozaikokat vagy San Sebastiánban a kelta sztéléket és kereszteket – és még hosszan folytathatnánk a sort.

Egyedülállóak viszont Európában és az ország egyik legértékesebb kulturális kincsét képezik a mór és zsidó kultúra csodálatos emlékei. A mórok több mint 700 éven át, majdnem egész Spanyolország fölött uralkodtak, s ezalatt az iszlám határozta meg az ország életét. A turista még ma is álmélkodva csodálja Córdobában, Sevillában, Granadában, de másutt, a kisebb és kevésbé híres helyeken is a mór művészet emlékeit. Az akkoriban virágkorát élő arab művészet és tudomány spanyol földön egyesült a zsidó kultúra ősi szellemével és bölcsességével; zsinagóga, mecset és katolikus templom évszázadokon át megvolt egymás mellett, több-kevesebb békével, mindenekelőtt azonban kölcsönös toleranciával.

A spanyol élet és a spanyol kultúra középpontjában azonban ma is a – legváltozatosabb formákban megjelenő – katolikus egyház áll. Nyugat-Európában Írország után Spanyolország a legkatolikusabb ország. A lakosság majdnem kizárólag katolikus, elkerülte őket a kereszténységet más országokban megosztó reformáció. Spanyolországban olyan sok katedrális, templom, kolostor, kegyhely van, hogy méltatásuk oldalakat töltene meg. Utaljunk csak röviden a málagai székesegyházra, benne Pedro de Mena csodálatosan faragott kóruspadjaira, vagy a gazdagon díszített Palma de Mallorca-i bazilikára, Európa egyik legnagyobb templomára, vagy a hatalmas sevillai székesegyházra, benne Kolumbusz Kristóf sírjával.

Főbb városok:
Madrid, Barcelona, Benidorm, Cordoba, El Arenal, Girona, Gran canaris, Ibiza, Málaga, Palma de Mallorca, Ronda, Sevilla, Teneriffe, Toledo, Valencia, Pamplona, Zaragoza

Utazási információk

Látnivalók

Spanyolország nagy ország, és rengeteg látnivalót rejt. Ide jönnek az üdülni, pihenni vágyók, kulturális élvezeteket keresők, de a “nagy bulik” “nagy banzájok” hívei is. Hegyeiben, vizeiben az aktív sportokat keresők találnak jó terepeket. Ha csak a jelentősebbeket akarjuk felkeresni,
ne tervezzünk 3 hétnél rövidebb időt. De inkább egy-egy régiót keressünk fel egyszerre.

Gasztronómia

Spanyolország – Paella

A leghíresebb spanyol ételek a paella, az escudella, a gazpacho, a tortilla de patatas és a chorizo. De nem fogunk csalódni, ha valamilyen sültet, levest, halat vagy babételt kóstolunk meg. Például az asztúriai fabada-t és calvost. És ne feledkezzünk meg a finom borokról sem. Délen elsősorban vörösbort igyunk. Az étkezési időpontok jelentősen eltérnek az itthonitól, 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között vacsoráznak. Aki igazán meg akarja ismerni az ételeiket, italaikat, keresse a helyi kocsmákat, kellő körültekintéssel hagyatkozhat a pincérre, nem fog csalódni.
Levesek nem jellemzőek, inkább az előételt (entremes) kedvelik. Változatos zöldségféléket, salátákat esetleg csípős szárazkolbászt, vagy nyers sonkát (jamón serráno) szolgálnak fel elsőként.
Tengeri ország lévén a halnak annyiféle fajtáját, elkészítésük annyi változatát tapasztalhatjuk meg, ami nálunk elképzelhetetlen. Főleg a sikátorok, kikötők kis éttermeit keressük, a nemzetközi étkeket bárhol megkaphatjuk. Süteményeik finomak, bár a miénknél édesebbek.

Közbiztonság

Spanyolrszágban alapvetően jó a közbiztonság. Természetesen, az éjszakai élet nehézfiujai, elhagyott, sötét sikátorok (nagyvárosokban) és a leglátogatottabb turisztikai helyek leleményes zsebesei kellő óvatosságot igényelnek. De nyugodtan sétálhatunk, a forgalmasabb katalán, vagy kasztiliai sikátorok éjszakai hangulatát is kiélvezhetjük. Probléma esetén forduljunk nyugodtan a rendőrséghez. Viszont Granadában a cigányok barlangvárosát csak nagyobb csoporttal, vagy szervezetten keressük fel.

Hogyan jutok oda?

Úthálózat
A magyar autós számára a spanyol utak jó minőségűek. Az országban a terepviszonyok miatt nincs túl sok autópálya (pl. a franciákhoz képest), a keleti tengerparton, Cadiz Sevilla között, és Barcelonából Zaragozán át Bilbaóba, majd vissza Franciaország felé – néhány szakasz Madridból sugarasan kiindulva szintén elkészült, készül. Madrid körül kettős autópálya körgyűrű van. Az autópályák fizetősek. Aki autóval érkezik, vagy ott bérel, könnyedén eljuthat minden turisztikailag fontos helyre, de a történelmi városmagok szűk sikátorai alaposan igénybe vehetik tudásunkat – ha egyáltalán behajthatunk oda. A helyi autósok mediterrán temperamentumúak, de fegyelmezettek, városban a zebrán a gyalogosnak abszolút elsőbbsége van! Meg kell jegyezni, hogy helyi közlekedéssel is remekül eljuthatunk mindenhová. A nagy távolságok és a jó vonatközlekedés miatt inkább a vasút, mint az autó ajánlott.

Vasúthálózat
Minden fontos helyet felkereshetünk vasúton. Többféle típusú vonatot üzemeltetnek. Vannak helyi (regionális) járatok, minden állomáson megállnak, ennélfogva lassúak. A mi sebesvonatainknak megfelelő járatok már elegendően gyorsak. Az un. Estrella távolsági járat, jelentősebb településeken áll meg, Madrid és Barcelona, vagy Andalúzia történelmi városai között éjszaka is közlekedik, ami nagyon kényelmes és időtakarékos utazási forma. (Pl. Madridból Barcelonába – és viszont – késő esti indulással reggel érkezünk, hasonló a helyzet Sevillába, Cadízba). Az állomásokon (esetleg utazási irodákban) kérjünk – ha nem találunk a külső tárlókon – ingyenes menetrendeket. Egy-egy viszonylatra adják, nagyon hasznos. A vonatok tiszták, kényelmesek (alvásra is!), gyakran légkondicionáltak, megbízhatóak, és sűrűn közlekednek. Minden napszakban vannak járatok minden irányban, (reggel, estefelé több), de rövidebb viszonylatokra, pl, Madrid, Cordoba, Sevilla környékén óránként. Részleteket a vasúttársaság www.renfe.es honlapján találhatunk.

Belföldi repülőjáratok
A legtöbb nagyvárosba, akár a tengerpartra, akár a kontinens belsejébe vannak járatok. Jegyeket nem könnyű szerezni, de aki ezt a megoldást választja, a Barajas repülőtér www.aena.es honlapján nézelődjön.

Taxi
Madridban sok taxi van, olcsó, és ritkák a szokásos taxis-trükkök. Egy reptéri fuvar 20 – 25 euro. Egy normál városi út átlagban 6-10 euro körül szokott lenni.

Távolsági busz
Kényelmes, többnyire légkondicionált tiszta utazási forma. Gondot az jelenthet, hogy esetenként a csatlakozások között sok idő telik el. Viszont egy adott nagyváros környékének (50 – 100 km) felderítésére kiválóan alkalmas, minden jelentősebb turisztikai ponthoz vannak járatok.
Menetrendet a buszállomásokon, vagy az utazási irodákban tudunk szerezni, vagy a www.alsa.es honlapon nézzünk körül.

Nemzetközi repülőterek

Madrid, Barcelona, Sevilla, Bilbao, Palma de Mallorca, Santa Cruz de Tenerife Kanári-szk.), Alicante, Almería, Gerona, Ibiza, Málaga, Valencia, Las Palmas (Kanári-szk.).

Helyi közlekedés

Városi közlekedés A nagyvárosokban általában jó a buszhálózat, a központokban tájékozódhatunk a járatokról. Az első ajtónál kell felszállni, jegyet a gépkocsivezetőnél is vehetünk, de az drágább. Metróállomásokon, újságosnál vehetünk tízes tömböket is.(1 jegy 1 euro, tizes tömb 5 euro). Madridban sűrű metróhálózat van, több tarifagyűrűvel. A belvárosban buszjeggyel közlekedhetünk átszállástól függetlenül.
Vigyázzunk a külsőbb részek tarifáira. Metróval a repülőtérre is kijuthatunk. A metróhoz sok helyen csatlakozik a külvárosi vasút, a tren de cercanías, amelynek vonalai a föld alatt szelik át Madridot. Ez is egy opció, ha valaki a hegyekbe, Escorialba, Segoviába vagy Alcalá de Henaresbe akar kirándulni.
A tengerparti nyaralóhelyek, városok között állandó autóbuszjáratok közlekednek. Barcelona és a Costa Brava között a tengerpartot és a szállodasort összekötő gyorsvasút kb. félóránként közlekedik (kb. 6 EUR Oda-vissza)

Külképviseletek

Madrid, Nagykövetség Konzuli Hivatala
Cím: c/Angeld de Diego Roldan, 21 28016 Madrid
Előhívó:

  • külföldről/mobilról: +34

Telefon: +34 91 413 9850
Ügyelet: +34 619 22 19 29
Fax: +34 91 416 44 54
E-mail: consul@embajada-hungria.org
Konzuli kerület: Spanyolország egész területe Katalónia, Valencia és a Baleari szigetek kivételével.

Barcelona, Főkonzulátus
Cím: Av. Diagonal, 477, 19a 08036 Barcelona
Előhívó:

  • külföldről/mobilról: +34

Telefon: +34 93 405 1950, +34 93 405 3362, +34 93 405 3453
Ügyelet: +34 629 745 593
Fax: +34 93 419 46 08
E-mail: huconbcn@huconbcn.org
Konzuli kerület: Katalónia, Valencia és a Baleari szigetek.

Beutazási feltételek, vámszabályok

  • Az Európai Unió és a Schengeni Rendszer tagja, magyar állampolgárok érvényes útiokmány (személyi igazolvány, útlevél) birtokában
    vízummentesen utazhatnak Spanyolországba. A munkavállalás továbbra is előzetes engedélyhez kötött.
  • Tartózkodási napok száma külön bejelentés nélkül: 90 nap, ezt meghaladó tervezett tartózkodás esetén a helyi lakcímnyilvántartónál kell bejelentkezni. A megélhetési feltételek és az egészségügyi biztosítás meglétének igazolása után magyar állampolgárok tartózkodási engedély nélkül tartózkodhatnak 90 napon túl is Spanyolországban.
  • Hosszabb spanyolországi tartózkodása idején a magyar állampolgárok spanyol rendszámú gépkocsit csak spanyol vezetői engedéllyel vezethetnek. A magyar jogosítvány alapján – spanyolországi tartózkodási engedély bemutatása mellett – a spanyol közlekedésrendészet kiállítja a spanyol jogosítványt.
  • A magyar állampolgárok a magyarországi lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított E111-es számú nyomtatvány alapján részesülhetnek sürgős és orvosilag indokolt esetben egészségügyi ellátásban.

Ünnepnapok

Nemzeti ünnepek
Május 1. Munkaszüneti nap
Pünkösd hétfő munkanap
Május 15. (Madrid) A főváros védőszentjének (San Isidoro) napja
Május 30. Kanári szgtk.
Május 31. Kasztília La Mancha
Június 9. Murcia és Rioja
Július 25.  Galícia és Baszkföld
Augusztus 15. Mária mennybemenetele – országos
Szeptember 8. Asturia és Extremadura
Szeptember 11. Katalónia
Szeptember 15. Cantabria
Október 9. Valencia
Október 12. Nemzeti ünnep
November 1. Mindszentek – országos
December 6. Alkotmány napja
December 8. szeplőtelen fogantatás – országos ünnep
December 25. Karácsony – országos
December 26. Katalónia és Baleári szgtk
Vízkeresztkor ajándékozzák meg egymást a spanyolok, nem december 24-én.
Húsvét hete nagy ünnep, csütörtök és péntek munkaszünet, húsvét hétfő munkanap.

Spanyolországban minden városa évi 2-3 nagy fesztivált is rendez, de ezek közül is kiemelkedik a La Tamborrada San Sebastiánban. A karneváli szezon legőrültebb buliját Sitgesben tartják. Valenciában, márciusban ünneplik a Las Fallast, amikor is egy héten keresztül táncolnak, esznek-isznak, és gyönyörködnek az elsőrangú tűzijátékban. Április Sevilla hónapja, ilyenkor tartják a Semana Santát, a Húsvétot megelőző szent hetet és a Feria de Agril ünnepét. Az őrültségre vágyóknak és kalandoroknak két egyedülálló eseményt kínál Spanyolország. Augusztus utolsó szerdáján rendezik Buńol városában a La Tomatina fesztivált, melyen a résztvevők paradicsommal dobálják egymást, óriási buli, de a szemünkre vigyázzunk! Aki még ennél is veszélyesebbre vágyik, az utazzon el júliusban Pamplonába, a Sanferminesre, a híres bikafuttatásra. Itt mindig tartsuk szem előtt, hogy a bika erősebb, mint az ember.
Ezen túlmenően a turisztikailag látogatottabb helyeken, tengerparton, szinte egész nyáron különféle helyi néptánc-rendezvények, népviseleti és/vagy zenés felvonulások fokozzák a hangulatot. Sevillában a spanyol táncok változatos formái próbálhatók ki profi táncosokkal.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 34
Rendőrség: 091   Mentők: 112

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:41 895 000 fő
Népsűrűség:83.00 fő/km2
Nyelvek:spanyol, katalán, baszk, galíciai, asztúriai.
Népcsoportok:kasztíliai spanyol (66%), katalán (24%), baszk (2,5%), galiciai (6%), cigány (1,5%).
Vallások:római katolikus (99%), protestáns, zsidó, mohamedán (1%).

Földrajz, természeti adottságok

Terület:504 842.00 km2
Nagyobb települések:Madrid 3 010 000 (4 006 000), Barcelona 1 644 000 (2 902 000),
Valencia 753 000 (921 000), Sevilla 683 000 (733 000), Zaragoza 594
000, Málaga 522 000, Bilbao 370 000 (853 000), Las Palmas 355 000,
Valladolid 331 000, Murcia 328 000, Córdoba 302 000, Palma de Mallorca
298 000, Vigo 276 000, Hospitalet 273 000, Alicante 265 000, Gijon 259
000, Granada 255 000, La Coruna 247 000, badalona 219 000,
Vitoria-Gasteiz 206 000, Santa Cruz de Tenerife 200 000.
Legmagasabb pontok:Mulhacén 3478 m (a kontinensen), Pico de Teide 3718 m (a Kanári-szigeteken).
Főbb folyók:Tajo, Ebro, Duero, Guadalquivir, Guadiana, Mino.

Földrajz

A területének több mint felét elfoglaló Mezeta 600-800 m magas, száraz fennsíkját változó magasságú fiatal és idős hegységek, keskeny parti síkságok szegélyezik. A Mezeta és a fiatalabb hegységek északon a hullámos felszínű Ebro-medencét, délen a termékeny Andalúziai-alföldet
zárják közre. Spanyolország az Ibériai félszigeten fekszik, északon Franciaország és a Vizcayai öböl, nyugaton Portugália, délen a Cadizi öböl határolja, majd Gibraltár után a Pireneusokig a Földközi tenger mossa partjait. Az országhoz tartoznak még a Baleári szigetek (közismertebben: Ibiza, Mallorca) a Földközi tengerben, valamint a nyugat afrikai partokhoz (és a ráktérítőhöz) közeli Kanári szigetek.

Az országot északon a Pireneusok 3000 m fölé nyúló magashegysége zárja le, igen kevés átkelési lehetőséggel. Dél felé ezután Aragónia következik, az egyik legnagyobb folyó, az Ebró medencéjében, amit Kasztília hullámzó hegyei zárnak le. Ettől nyugatra Katalónia, a tengerparti Riviérát kis öblök tagolják, innen délre a partvidék tagolatlan. Galicia, Asturia és Vizcaya baszk tartományok északon az Atlanti óceán partján helyezkednek el. Az ország területének több, mint felét elfoglaló Mezeta fennsíkon ÉK-DNy irányban vízválasztó magasabb hegyláncok gyűrődtek fel kettéosztva Kasztíliát. Tovább délkeletre La Mancha száraz hullámos dombjai terülnek el. Délen Sierra Morénát követő Andalúziai alföld a
legtermékenyebb és legsűrűbben lakott vidék. Folyói nagy esésűek, változékony vízjárásúak, nyáron – nem utolsósorban a fejlett öntözéses gazdálkodás miatt – helyenként kiszáradnak. Fő folyója a Cordobát és Sevillát érintő Guadalquivir hajózható. Északabbra a Guadiana Badajoznál átlép Portugáliába, mint ahogy feljebb a Tajo, majd a Duero is.
Legmagasabb pontja a kontinensen a Sierra Nevadában a Mulhacén 3478 m, de az országé Teneriffén a Pico de Teide 3718 m.

Klíma

Az éghajlat kellemes, a legmelegebb júliusban és augusztusban van, bár ilyenkor a forróság, – főleg a nagyvárosokban – elviselhetetlen. A tél nagyon csapadékos, az északi területeken eső, a hegyekben nagy mennyiségű hó hullik ilyenkor. A Mezetán 350 mm körüli a csapadék, erősen ingadozó hőmérséklettel. Az atlanti partvidék óceáni, kevéssé ingadozó mérsékelt hőmérséklettel, 1350 mm csapadékkal. A Pireneusokban
magashegységi, az ország többi részén mediterrán éghajlat érvényesül.

Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 14 020 USD

Gazdaság: ipari-agrár ország.
Egy főre jutó GNP: 14 020 dollár.

Történelem, kultúra

Az Európa és Afrika közötti keresztúton fekvő Ibériai Félsziget mindig célpontja volt a hódító törzseknek és civilizációknak. Krisztus előtt a 3. században érkeztek ide a rómaiak, de két évszázadig tartott a félsziget leigázása. Fokozatosan elfogadták a római törvényeket, nyelvet és szokásokat. 409-ben a római Hispániát elfoglalták a germán törzsek tömeges csapatai és 419-re létrehozták a vizigót királyságot. A vizigótok uralták a királyságot 711-ig, amikor a muzulmánok átkeltek a Gibraltári Szoroson és megverték Rodericket, az utolsó gót királyt.
714-re a muzulmán seregek elfoglalták a teljes félszigetet, kivéve Észak-Spanyolország hegyi térségeit. Dél-Spanyolország muzulmán uralma (amelyet a spanyolok Al-Andalusnak neveznek) majdnem 800 éven át tartott. Ez az időszak alatt virágzottak a művészetek és a tudományok, új terményeket és mezőgazdasági technológiákat vezettek be. Palotákat, mecseteket, iskolákat, nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongaban Észak-Spanyolországban egy kis sereg a vizigót király, Pelayo vezetésével először mért csapást a muzulmánokra. Szimbolikusan ez a csata jelezte a Reconquista kezdetét, Spanyolország keresztények általi visszahódítását.

A 13. század végére Castilla és Aragon tartományok a keresztény Spanyolország két főbb hatalmasságaként emelkedtek ki, és 1469-ben ezt a két királyságot egyesítette Izabelnek, Castilia hercegnőjének Fernandóval, az aragon trónörökössel kötött házassága. Katolikus főnemesekként egyesítették az egész Spanyolországot és lefektették az aranykor alapjait. 1478-ban létrehozták a hírhedt, kegyetlen spanyol inkvizíciót, több ezer zsidót és más nem-keresztényt kiűzve és kivégezve. 1482-ben elfoglalták Granadát és 10 évvel később az utolsó muzulmán király is megadta magát, a Reconquista már nagyon várt végét jelezve.

Az Újvilágban Spanyolország hatalmas birodalommá fejlődött Kolumbusz 1492-es nagy fölfedezését követően. Arany és ezüst áramlott a spanyol államkincstárba Mexikóból és Peruból, mivel a gyarmatosítók területeket foglaltak el Kubától kezdve Bolíviáig.
Spanyolország monopol kereskedelmet folytatott ezekkel az új gyarmatokkal és a föld egyik legnagyobb hatalmává nőtte ki magát. Ez a protekcionizmus viszont hátráltatta a gyarmatok fejlődését, és több, nagyon költséges háborút viseltek Angliával, Franciaországgal és Hollandiával is.
Amikor XVI Lajos a guillotinon végezte 1793-ban, Spanyolország háborút indított az új Francia Köztársaság ellen, de vereséget szenvedett. 1808-ban Napóleon csapatai behatoltak Spanyolországba és a spanyol korona kezdte elveszteni hatalmát a gyarmatok felett. Egy madridi felkeléssel kezdve a spanyol nép fellázadt a franciák ellen és öt éves függetlenségi harcot vívott. 1813-ban a francia erőket végül kiűzték és 1814-ben VII Fernando újból a trónra került. Fernando ezt követő 20 éves uralma rettenetes volt a monarchia számára. Ez idő alatt visszaállították az inkvizíciót, bebörtönözték a liberális és alkotmányos elveket vallókat, a szólásszabadságot megszüntették. Spanyolország súlyos gazdasági válságba került, az amerikai kolóniák pedig kiharcolták a függetlenségüket.

Az 1898-as katasztrofális spanyol-amerikai háború jelezte a spanyol birodalom végét. Spanyolország vereséget szenvedett az USA-val szemben egy sor, egyoldalú tengeri ütközetben, amely Spanyolország utolsó tengerentúli birtokainak (Kuba, Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek) elvesztését jelentette. 1923-ban a polgárháború kitörésének határán Miguel Primo de Rivera katonai diktátornak kiáltotta ki önmagát, és 1930-ig uralkodott. 1931-ben XIII Alfonso elmenekült az országból és kikiáltották a Második Köztársaságot, de az hamarosan a belső konfliktusok áldozata lett. Az 1936-os választások idején az ország két részre szakadt a republikánus kormánnyal és támogatóival egyfelől (egy kényelmetlen szövetségként a kommunistákkal, szocialistákkal és anarchistákkal, akik a demokráciát, egy polgári társadalmat és az egyház csökkentett szerepét támogatták) és másfelől az ellenzéki nacionalistákkal (a hadsereg jobboldali szárnya, az egyház, a monarchia és a fasiszta Falangista párt).

1936 júliusában a republikánus tisztek által elkövetett merénylet az ellenzéki vezető, José Calvo Sotelo ellen felmentést adott a hadseregnek arra, hogy megdönthesse a kormányt. Az ezt követő polgárháborúban (1936-39) a nacionalisták átfogó katonai és pénzügyi segítséget kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, miközben a megválasztott republikánus kormány csak Oroszországtól és kisebb mértékben azoktól a Nemzetközi Brigádok néven ismert szabadcsapatoktól kapott segítséget, amelyek értelmiségekből, művészekből, írókból és politikailag elkötelezett személyekből álltak. A fasizmus fenyegetése ellenére Anglia és Franciaország visszautasította, hogy segítséget nyújtson a republikánusok számára.
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, amelyben több, mint 35.000 spanyol halt meg. A háború befejezése után republikánusokat végeztek ki, börtönöztek be vagy kényszeríttettek száműzetésbe. Franco 35 éven át tartó diktatúrája a gazdasági blokádok következtében elszigetelte Spanyolországot, kizárta a NATO-ból és az ENSZ-ből, illetve tönkre tette a gazdasági recesszió is. Csak az 1950-es évek elején következett be változás, amikor a turizmus növekedése és az USA-val kötött szerződés biztosított pénzügyi eszközöket ahhoz, hogy az ország kezdjen kilábalni a politikai és gazdasági elszigeteltségből. Az 1970-es évekre Spanyolország Európa leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált.

Franco 1975-ben halt meg, ám előtte utódjának nevezte ki Juan Carlost, XIII Alfonso unokáját. Juan Carlos trónra kerülésével Spanyolország átlépett a diktatúrából a demokráciába. 1977-ben megtartották az első választásokat, 1978-ban felvázolták az új alkotmányt. Egy 1981-ben bekövetkezett, meghiúsult katonai puccs pedig már azt jelezte, hogy a történelem kerekét nem lehet megállítani, visszatekerni. 1982-ben Spanyolország végleg szakított a múlttal, ugyanis nagy többséggel szocialista kormányra szavazott. Azóta a belpolitika egyetlen nagyobb gondja az ETA szeparatista militáns csoport szervezte terrorista akciók, ők egy független Baszk hazáért küzdenek. A terrorista tevékenység 30 éve alatt az ETA 800 embert ölt meg, 1998 szeptemberében pedig tűzszünetet hirdetett meg.
1986-ban Spanyolország belépett az EGK-be és 1992-ben azzal jelezte visszatérését “Európába”, hogy Barcelona adott otthont az Olimpiai Játékoknak, Sevilla pedig az Expo 92 rendezvénynek. Madridot Európa kulturális fővárosává tették.

Egyéb

Tengerpart
Az ibériai félszigetből Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve Gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom. A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban – bár több szép strandja van – meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fő turista útvonalakból (az egy kivétel ebből a szempontból a Santiago de Compostelai zarándokhely), részben pedig az óceán hatalmas víztömegének viszonylagos hűvössége, valamint az, hogy kevesebb partszakasz alkalmas jó strandolásra. Azonkívül a hirtelen viharok és az erős (3 – 6 méteres)
árapály jelenség sem kedvez a fürdőhelyek kialakulásának. Tengerpartra elsősorban üdülni, pihenni megy az ember, de bárhová jutunk el, ne feledkezzünk meg a mediterrán természet szépségeiről sem, mindenütt kitűnő kirándulások séták tehetők a környéken. Délen – mértékkel – egy jó vacsora mellé próbáljuk ki a vörösborokat, egészen különleges élményben lehet részünk.

Costa Brava
A Pireneusoktól Blanesig terjedő, mintegy 130 km hosszú keleti partot hívják így. Elsősorban természeti szépségeit érdemes kiemelni. A hajdani halászfalvak helyén a szupermodern szállodasor és a turisztikai irodák az üdülni vágyók minden kényelmi igényét kielégítik. Sokfelé találunk sziklás partokat, a búvárkodás szerelmeseinek legnagyobb örömére.

Costa Dorada
A Földközi tenger mentén, mintegy folytatásként Malgrattól az Ebró deltától délre fekvő Vinarosig tart ez a mintegy 270 km-es partszakasz.
Nevét aranyló homokjától kapta. A leglátogatottabb fürdőhelyek egyike. A pert homokos, helyenként aprókavicsos, a kis halászfalvak panzióitól az ultramodern szállodagyárig minden megtalálható itt. Sok széles, finom homokos strandja miatt kisgyerekes családoknak is ajánlható.

Costa del Azahar
A következő, mintegy 260 km-es szakasz, Valencia alatt a kiugró Cabo del Naoig tart. Nevét a narancsültetvényektől kapta. Kertek, huerták, narancstáblák váltják egymás, ameddig a szem ellát. Ez a legsekélyebb tengeröböl, finom homokkal. Valencia a közepén fekszik, a keleti part legfontosabb csomópontja, vonattal minden irányból kitűnően megközelíthető, de a főutak csomópontja is. Az ellátás kitűnő, családok számára ideális hely. Narancsvirágzásra érkezzünk.

Costa Blanca
Cabo de Nao foktól délre, az Almeira fölötti Cabo de Gata fokig tartó több, mint 400 km-es partszakasz a negyedik harmadik üdülőövezet. Kevéssé ismert, mert itt a főút a parttól jóval beljebb halad, és bekötőutakon érhetők el a part menti települések. Ezért inkább a csendes nyugalomra vágyók célpontja lehet. A komfort és a tenger persze itt is eléri az elvárható mértéket. Nagyon szép, bungallós üdülőközpontokat is találhatunk itt, és helyenként a környező hegyek csodálatos panorámát adnak. Vannak homokos és sziklás partszakaszok is. Vasúttal könnyen elérhető nagyobb parti települések: Alicante, Cartagena, Aguilas, Alicante. Innen busszal mehetünk tovább.

Costa del Sol
Folytatva az üdülőhelyek sorát, a 360 km-es déli part következik, egészen Gibraltárig. Végeláthatatlan homokos sáv húzódik, ez talán Európa legkedvezőbb éghajlatú vidéke, ezért olyan vonzó. Itt ritka az eső, sőt a tél sem hideg, nemritkán fürödni is lehet. Vannak csendes öblei, olcsóbb helyeket is találunk, a kevés pénzűek is megtalálhatják számításukat. Persze a luxus sem hiánycikk. Vonattal könnyen megközelíthető Algeciras, Malaga és Almeira, de busszal Motrilon át Almunecar is, vagy Malagából Torremolinos és Marbella. Ezen a környéken a nagy napozások után a jó vacsorákról, mellé a malagáról se feledkezzünk meg.

A fény partja Gibraltártól a portugál határig terjed. Ez a mintegy 300 km hosszú partszakasz selymes homokjáról, hatalmas szállodáiról, a napfényről nevezetes. Szinte a közepén van Cadiz, a tengeri (óceáni) kikötőváros, tengerészeti központ, kellemes üdülőváros parkokkal, sétányokkal, kitűnő strandokkal.

Baleári szigetek
A Földközi tenger medencéjében, Barcelonától DK-re, 250 km-re négy nagyobb, és 38 kisebb, lényegében lakatlan szigetből álló csoport.
Átlaghőmérséklete télen 15 °C, nyáron 30 °C. A napsugárzás nagyon erős, a tengeri szél hűsítő. Eső, ha esik gyorsan, röviden, aztán ismét ragyog a nap. Délben az erős nap miatt minden bezár, mindenki sziesztázik, csak a délutáni órákban kezdődik újra az élet. A fővárosban, Palma de Mallorcán találunk néhány említésre méltó templomot és érdekes palotát, de ide elsősorban pihenni jön az ember. A szigetek belsejébe a kirándulást a jó busz összeköttetések segítik. A strandokon vízi alkalmatosságok mozgathatják meg izmainkat.
Megközelíthető: repülővel Budapestről charter járatokkal, Madridból, Barcelonából menetrendszerinti járatokkal. Mallorca szigetére érkezünk. Hajóval Barcelonából és Valenciából juthatunk oda.

Kanári szigetek
Afrika nyugati partjainál, az Atlanti óceán által körülvéve a 7 nagyobb és sok apró szigetből álló csoport igazi paradicsom. Természetesen elsősorban a tengeri fürdőzés üdülés miatt keresik fel. De a 3400 m feletti Teide vulkán már a hegymászóknak is kihívás (Gondoljuk meg: 0 m-ről indulva 3400 m szintkülönbség – ez legalább két nap felfelé). Az egzotikumot kedvelők járhatják a sivatagot – persze tevén.
A szigetek különböző pontjain mind a négy évszakot megtaláljuk. Északnyugaton és a zártabb magas völgyekben hűvösebb, őszies az időjárás, itt sok az eső, hiszen a magas hegyek itt fogják meg először az óceáni fellegeket. Teneriffe szigetének keleti lankái, párás virágos völgyei, gyönyörű kertjei a tavaszt idézik. Aki a Teide kráterébe kíván betekinteni, a jó bakancson kívül meleg ruhát, sapkát is örömmel vesz. De Teneriffe déli részén, Gran Canarián ízelítőt vehetünk a sivatagból, 45 fokos hőmérsékletből (a homok egy kicsit melegebb). Gran Canarián tevetúrát is szerveznek.
Tengerparti szállodákban – az elfogadható árútól az abszolút luxusig – nincs hiány. Ha lehet, ne július – augusztusban menjünk, az az angolok, németek szezonja – az ő pénztárcájukhoz mért árakkal. De decemberben, januárban is lehet fürödni. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy az óceán hatalmas víztömegei a nyugati nyílt partokon nyáron se haladják meg a 22 °C-t. Persze eldugottabb keleti öblökben lehet több, cserében viszont télen is legalább 19 °C a víz.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 14 020 USD

Gazdaság: ipari-agrár ország.
Egy főre jutó GNP: 14 020 dollár.

Tapasok, tenger gyümölcsei, ízes vörösborok a spanyol konyha alapjai

Spanyolország igazi ínyencségeket tartogat: a mediterrán konyha csodáit és a világ talán legjobb borait. Spanyolországi nyaralásnál mindenképpen érdemes megkóstolni ezek közül néhányat, hiszen erre Spanyolországon kívül általában nincs lehetőség. Egységes spanyol konyháról nem beszélhetünk, a Spanyolországban jellemző ételek földrajzi egységenként, és éghajlati övenként változnak, hiszen a múlt század elejéig a hatalmas távolságok, és földrajzi akadályok (hegyek, külön szigetek) miatt a kommunikáció nehézkes volt Spanyolország egyes tartományai között. Az ízeket továbbá Spanyolország rendkívül gazdag történelme is befolyásolja: a spanyol konyhának főleg római, mór, és zsidó gyökerei vannak. A mórok rendkívül nagy hatással voltak Spanyolországra, és néhány mór ételt még ma is fogyasztanak. Többek között a történelemnek köszönhető az is, hogy a disznó igen népszerű. Évszázadokon át ez a keresztény gyökerek, a “tiszta spanyol vér” kifejeződése volt, hiszen a muszlimok, és a zsidók nem ehetnek disznóhúst. Az Amerikából Európába behozott zöldségek először Spanyolországban jelentek meg, ma a modern spanyol konyha elengedhetetlen összetevője a burgonya, a paradicsom, a paprika, és a bab. Főleg ezek a sajátosságok különböztetik meg a spanyol konyhát a többi mediterrán ország gasztronómiájától. Bár a spanyol konyha jellemzői területről területre változnak, bizonyos sajátosságok megegyeznek, és olyan nemzeti ételek is vannak, amelyeket az ország minden pontján fogyasztanak. Ezeket mutatjuk most be.
A főzés egyik elengedhetetlen alapanyaga az olívaolaj. Sokan ennek tulajdonítják, hogy Spanyolországban és általában a mediterrán országokban sokkal nagyobb az átlagéletkor. Spanyolország a világ olívaolaj-termelésének 44 százalékát adja. A sáfrányt szintén gyakran felhasználják. Sok étel alapja a sofrito, az olivaolajban megfőzött fokhagyma, hagyma, valamint paradicsom. Szinte mindig bort (sherryt) kortyolgatnak a fogások mellé. Kenyeret szinte minden étel mellé esznek, és a nyári hónapokban salátát is szinte mindig fogyasztanak. A különböző különleges sajtok (juh-, tehén-, és kecskesajtok, gyakran mixelve is), és kolbászok is igen népszerűek, sok ételt pedig babból készítenek. Desszertnek általában tejtermékeket (népszerűek a pudingok, pl. a rizspuding – arroz con leche) vagy gyümölcsöt fogyasztanak, süteményeket és tortát csak különleges alkalmakkor sütnek. Spanyolország egyik fő nemzeti étele a Valenciából származó, serpenyőben, sofrito alappal készített paella. Fő összetevői a rizs, a sáfrány, és az olívaolaj, tengeri falatokkal, hússal, és zöldségekkel körítve. A cocido tipikus spanyol főételnek, a paella mellett Spanyolország másik reprezentatív nemzeti ételének számít, főleg a középső, és északi területeken. Általában különböző húsokat, kolbászokat, zöldségeket, és babot tartalmaz. Népszerű szokás a tapas fogyasztása. Ezt általában este 9-11 között, vacsora előtt fogyasztják, és mellé bort, sört, vagy sherryt isznak. A tapas általában többféle, igen erősen ízesített tengeri falatból, esetleg húsból, és kolbászból áll. Madridban, Észak-Spanyolországban, és Andalúzia néhány részén az éttermekben a tapast étvágygerjesztőként, fogpiszkálóra tűzve, ingyen kínálják.

A leghíresebb spanyol ételek a paella mellett az escudella (erősen fűszeres disznókolbász, szalonna, oldalas és főtt marhahús, káposzta, borsó, fehér bab, krumpli keverékében), a gazpacho (pürészerű étel, nyers paradicsom, uborka, paprika, fokhagyma és tonhal ecettel ízesítve) és a chorizo, de nem fogunk csalódni, ha valamilyen sültet, levest, halat vagy babételt kóstolunk meg. Például az asztúriai fabada-t és calvost. És ne feledkezzünk meg a már említett finom borokról sem. Délen elsősorban vörösbort igyunk. Az étkezési időpontok jelentősen eltérnek az itthonitól, 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között vacsoráznak. Aki igazán meg akarja ismerni az ételeiket, italaikat, keresse a helyi kocsmákat, kellő körültekintéssel hagyatkozhat a pincérre, nem fog csalódni.

Levesek nem jellemzőek, inkább az előételt (entremes) kedvelik. Változatos zöldségféléket, salátákat esetleg csípős szárazkolbászt, vagy nyers sonkát (japon serráno – ezt próbáljuk ki!) szolgálnak fel elsőként.

Tengeri ország lévén a halnak annyiféle fajtáját, elkészítésük annyi változatát tapasztalhatjuk meg, ami nálunk elképzelhetetlen. Főleg a sikátorok, kikötők kis éttermeit keressük, a nemzetközi étkeket bárhol megkaphatjuk.

Süteményeik finomak, a miénknél édesebbek, sokféle mézes süteményt árulnak.

További információ: www.spanyolorszag.lap.hu


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »