Lengyel Nemzeti
Idegenforgalmi
Képviselet
1075 Budapest, Károly krt. 11.
(Europa Center – V. emelete)
Tel.: +36 1 269 7809
Fax: +36 1 269 7810
budapest@pot.gov.pl
Mária-szobrok és elegáns bevásárlóutcák egyaránt jellemzik a városképet
És természetesen Chopin muzsikája, mégpedig abban a palotában, amelyben hajdan a lengyel király lakomázott. Itt senki sem csodálkozik, ha a nyári zongorahangverseny szünetében egy fiatalember kézcsókkal üdvözöl egy idős hölgyet, hiszen Varsóban vagyunk.
A lengyel főváros maga a csoda, s hogy ismét létezik a régi Varsó, amely fiatalabb, mint a háború előtti, a lakói vasakaratának köszönhető. Ha valaki tudja, hogy 1944-ben, a varsói felkelés leverése után a város épületeinek 85 százalékát felrobbantotta a Wehrmacht, az hitetlenkedő arccal szemléli a hajdanvolt fényükben pompázó barokk vagy klasszicizáló stílusú palotákat és templomokat, a királyi kastélyt, a Zsigmond-oszlopot, a harangjátékkal büszkélkedő Egyetemi Könyvtárat.
Varsó valóban legendás főnixmadárként kelt új életre hamvaiból, áldozatos szeretettel, sok-sok munkaórát áldozva építették újjá lakói. Ám hogy az újjáépítés az eredetihez hűen történhetett, azt a varsóiak egy Canaletto nevű olasz építésznek köszönhették, aki már 150 éve halott volt, amikor az egykori városról készített 57 vedutáját mintegy épületrajzként használva segítségül vették a munkához. Az UNESCO az időközben teljesen újonnan felépült Óvárost a Világörökség részévé nyilvánította.
A mai Varsó élettempója gyors, kissé talán túlzottan is az, és egészen modern; az emberek érdeklődése nyugat felé irányul. Stanislav Jerzy Lec, a klasszikus mondást alapul véve, aforizmatikusan így fogalmazta meg ezt: “Ex oriente lux, ex occidente luxus” . E megállapítás azonban az építészetre is alkalmazható, mert számos itáliai, francia és német építőművész dolgozott itt azután, hogy 1596-ban Varsót királyi székhellyé emelték, s a lengyel építészekkel együtt nyugati mintákhoz igazodó, korszerű fővárost teremtettek.
Az óváros piactere mindig is központ volt, s e polgárházakkal szegélyezett tér ma is a varsóiak kedvelt találkozóhelye, ahol akárcsak a Montmartre-on, gyors kezű rajzolók örökítik meg modelljeiket, ahol élénk csevegés folyik a kávézók kis asztalai mellett, s ha valaki épp arra vágyik, hogy konflisban üldögélve nézze meg a várost – nos, a fogatok is itt várakoznak. A palota előtti téren megcsodálhatja a Zsigmond-oszlopot, a számos Mária-szobor és a szentek szobrainak e világi vetélytársát. A pompás márvány burkolatú szobákkal ékes királyi palota arról is nevezetes, hogy 1791-ben – nem sokkal az amerikai után – itt hirdették ki a világ második demokratikus alkotmányát.
Az Egyetem és az Opera épülete is megtekintésre érdemes, de mindenekelőtt az Osztrogski-palota, amelyben Chopin-emlékmúzeumot rendeztek be. A Párizsban elhunyt zeneszerző szívét 1850-ben hozták Varsóba, és egy oszlopba befalazva a Szent Kereszt-templomban pihen.
A lengyelek legnagyobb zeneszerzője a fővárostól 35 kilométernyire levő Zelazowa Wolában született, és mielőtt Párizsba emigrált volna, sokáig Varsóban élt. Emlékműve a Lazienki-parkban áll, s ez a főúri, tóval, színházzal és palotával ékes park csupán egy Varsó szép közkertjeinek sorában, ahol a városlakók zavartalanul élvezhetik a nyár örömeit, így például a Szász-kertben vagy a Belvedere-kastély kertjében. A csend és az emlékezés helye a gettófelkelés halottainak emelt kompozíció; a második világháború előtt a lengyel főváros lakosságának csaknem egyharmada zsidó volt.
Varsó egy másik oldalát ismerheti meg a látogató a Praga nevű városnegyedben. A fényes Óváros árnyékában meghúzódó hajdani külváros sértetlen maradt a háborúban, s most különös képet nyújt: egyrészt törékeny idillként létezik a nagyváros forgatagában, másrészt maga is pezseg az élettől, hiszen itt vannak a nagy áruházak, szupermarketek és azok a vendéglők, ahol igazi házi kosztot tálalnak fel a vendégnek. És innen nyílik a legszebb kilátás Varsó Óvárosára.
A Visztula hídján visszasétálva ismét a főváros szívében találjuk magunkat, a Nowy Swiat, a bevásárlóutcák, a legendás Bristol szálló, a művészeti galériák elegáns és mozgalmas világában. A Nowy Swiat nevezetessége a Blikle kávéház, különlegességét, a pompás fánkot Elizabeth Taylor is megízlelte. De nem csupán a fánk kedvéért járnak az emberek a patinás kávéházba – ez is egyik jele annak, hogy miközben a varsóiak szenvedélyesen rajonganak az újért, becsülik, féltő szeretettel óvják a régit.
Májustól szeptemberig minden vasárnap szabadtéri hangverseny van a Chopin-szobornál (Lazienki-park); a palotatéren álló 30 méter magas oszlopot III. Zsigmond emlékezetére emelték -1596-ban ő tette Lengyelország fővárosává Varsót; a négy saroktoronnyal ellátott kapuvédművet (Barbakán) 1548-ban építették a várost körbefogó erődítményrendszer részeként; a varsóiak kedvelt találkozóhelye az óvárosi piactér, a hangulatos Rynek.
Varsó egy dinamikus európai metropolisz, amelyet gazdag történelmén és különleges műemlékein kívül nyitott gondolkodású lakói, a Visztula-folyó és egyedülálló konyha jellemez. A lengyel főváros egy folyamatosan változó város, amelyet minden új látogatás alkalmával újra és újra felfedezhetünk.
Az Óváros: itt dobog Varsó szíve
Nincs jobb hely Varsó felfedezéséhez, mint annak 700 éves Óvárosa, amelyet a második világháború után olyan részletekbe menően rekonstruáltak (többek között Canaletto festményei alapján) hogy felvették az UNESCO világörökségi listájára. Az Óváros ma meghittségével, egyedi hangulatával és építészeti részleteivel varázsol el, és sötétedés után különösen elragadónak tűnik. Az óváros központi helyszíne a Piac tér, amely nyáron megtelik kiülős kávézókkal és sétálókkal, és a főváros egyik legkedveltebb helye. Középen áll a varsói Sellő emlékműve, amely a város szimbóluma. A Piactér körül tizenegy bérházat foglal el a Varsói Múzeum, amely történelmi tárgyak felhasználásával meséli el a város és lakói történetét. Régi századok kincsestára a közeli gótikus Szent János székesegyház az utolsó mazóviai hercegek síremlékeivel, a lengyel hazafiak és államférfiak tiszteletére elhelyezett emléktáblákkal, valamint az Ezredforduló Prímása, Stefan Wyszyński kápolnájával.
A Királyi Út mentén
Varsó évszázadok óta a lengyel uralkodók székhelye volt. Erről tanúskodnak a királyi út mentén elhelyezkedő impozáns történelmi épületek: az Elnöki Palota, a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztérium, a Képzőművészeti Akadémia, a Varsói Egyetem valamint az elegáns királyi rezidenciák. Közülük az egyik a Királyi Vár, amely a XVI. századtól a lengyel uralkodók székhelye volt, és ahol királyi jelvényeket, trónokat, vagy híres festők – Rembrandt, Canaletto és Matejko – képeit láthatjuk. Közelében áll a Zsigmond-oszlop, Lengyelország leghíresebb műemléke – ide beszélik meg a találkozókat a varsóiak és a turisták. Az Királyi Út másik királyi rezidenciája a Királyi Łazienki Parkban található Szigeten épült Palota. Érdemes benne megtekinteni Stanisław August Poniatowski, Lengyelország utolsó királya gyűjteményéből származó festményeket.
Nyáron a Łazienki parkban a Fryderyc Chopin emlékműnél rendezik meg a híres, ingyenes vasárnapi Chopin koncerteket. A Királyi Útvonal III. Sobieski János király egykori székhelyén, Wilanówban ér véget.
A közelmúlt történelmének nyomában
Varsó központjában található a szocialista realista Kultúra és Tudomány Palotája, amely a város modern ikonja. A főváros szinte minden pontjából látható épületben színházak, mozik, múzeumok, kávézók működnek, valamint a fő Turisztikai Információs Pont. A 30. emeleten lévő kilátóteraszról Varsó panorámájában gyönyörködhetünk.
A volt zsidónegyed területén turistaút halad végig, itt található többek között a POLIN, a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma, az Umschlagplatz (a már nem létező vasúti rámpa helye, innen szállították a németek a varsói zsidókat Treblinkába), a gettót az „árja oldaltól” elválasztó falrészlet és a gettó határait kijelölő, járdába épített táblák.
A város gazdag és drámai történelméről tanúskodik az interaktív megoldásokat felhasználó Varsói Felkelés Múzeuma is. A város lakóinak a második világháború alatt a megszállók ellen folytatott 63 napon át tartó hősies harcát dokumentálja. Az 1944-es év tragikus eseményei örökre megváltoztatták a főváros arculatát és hatással voltak mai megjelenésére.
A Visztula mentén és Pragában
A varsói Visztula partján megpihenhetünk a város nyüzsgésétől. A tiszta és gondozott strandok vonzzák a sportok és a lusta kikapcsolódás kedvelőit, a Visztula mellett húzódó utak pedig kerékpárutakkal, kilátóteraszokkal, mini stranddal és folyami kikötőkkel vonzanak minden korosztályt és a turistákat. Nyári hétvégéken látványos lézershow-kat rendeznek a Visztula folyó melletti Multimediás Szökőkút Parkban.
Figyelemre méltó még a közeli Kopernikusz Tudományos Központ valamint a Varsói Egyetem Könyvtárának tetején található többszintes kert, amely a főváros Praga negyedének partjára néz.
Varsó jobb parti része évszázadokon keresztül változatos volt kulturális, etnikai és vallási szempontból. Mivel a második világháború alatt nem pusztult el, a város leghitelesebb részének számít.
A városrész történelmi utcáin sétálva érdemes megkeresni az udvarokban rejtőzködő kápolnákat, megnézni az eredeti falfestményeket, és ellátogatni az egykori alkoholgyár, a „Koneser” revitalizált terében található Lengyel Vodka Múzeumba. Az este a legjobb időszak arra, hogy felkeressük Saska Kępát, amely modernista építészetéről és a világ minden tájáról származó kocsmákról ismert városnegyed.
Varsó ízei
Varsó Lengyelország kulináris fővárosa. Találunk itt a szocialista időkben született, máig népszerű kis étkezdéket (bar mleczny), és Michelin csillagos éttermeket egyaránt. Igazi szenzáció a Hala Koszyki és a Hala Gwardii – az egyik legdivatosabb helyek, tucatnyi étteremmel és bárral. Varsó remek hely az édesség kedvelőinek is: a helyi cukrászdákban megkóstolhatja a hagyományos Wuzetka tortát, a Wedel csokoládét és a remek varsói fagylaltot. Nagyon népszerűek a reggeli piacok és a foodtruckok, valamint a gasztronómiai fesztiválok: a Fine Dining Weekend és a Restaurant Week.
Ha többet szeretnél megtudni: portal turystyczny Warszawy
