Kréta Görögország legnagyobb, és a Földközi-tenger 5. legnagyobb szigete. Sokszor mondják rá, hogy „egy ország az országban”, a görögök pedig „nagy sziget” néven emlegetik. Ennek az is az oka, hogy több mint 620 ezren lakják, területe 8336 km2, ami Budapest területének a tizenötszöröse. Légvonalban 245 km-re van a nyugati és a keleti part egymástól, ez országúton viszont több mint 350 km. Hosszú órákra van szükség, hogy elérjünk a sziget keleti partjától a nyugatira, mivel sok a hegyi, szerpentines út, és lassan lehet csak haladni. Amellett hogy hosszú, egy igen keskeny sziget: mindössze 60 km széles a legnagyobb kiterjedésénél, de legkeskenyebb résznél csak 12 km. De nem is Kréta méretein van a hangsúly: hihetetlen sokoldalúsága, változatossága miatt is van az, hogy szinte külön országnak számít Görögországon belül. Magas hegyei, bájos falui, és városai, több száz strandja, remek üdülőhelyei, barátságos, vendégszerető lakosai, tavernái a strandolni kirándulni vágyók számára tökéletesek.
Kréta gazdag történelemmel büszkélkedhet: az első európai civilizáció, a minószi központja volt, később a Római, a Bizánci Birodalomhoz, a Velencei Köztársasághoz és az Ottomán Birodalomhoz is tartozott, 1913 óta Görögország része. Minden kor Krétán hagyta a névjegyét, a változatos, jelentős történelmi múlt emlékeit ma is megtekinthetjük. Kréta valóságos skanzen-jellege, jelentős történelmi emlékei miatt, mint Knósszosz, vagy az iraklioni régészeti múzeum, a történelem, régészet és művészetek iránt érdeklődők is izgalmas szigetnek tartják.
A sziget Észak-Afrika partjainál is délebbre helyezkedik el, klímája a legforróbbak közé tartozik Európában. Nyáron szinte sose esik. Ezért aki nem strandolni, „csak” kirándulni, a szigetet felfedezni szeretné, ne nyáron jöjjön. Nyaranta a strandolni, napozni vágyók viszont zavartalan napsütésre, kellemes hőmérsékletű tengerre, és felhőtlen égre számíthatnak. Tovább is tart itt a nyár mint északabbra, Kréta déli partjain néha akár október végén is strandolhatunk. A tengerparttól néhány kilométerre lévő magas hegyek ráadásul csodálatos kulisszákat teremtenek nyaralásunknak. Kréta legmagasabb csúcsa 2456 m magas.
A szigeten választhatunk nyüzsgő, és csendesebb városok közül is, megtalálhatók a hosszú homokos tengerpartok, valamint a kevésbé ismert, paradicsomi öblök is. A legtöbb nyaralóközpont Kréta népszerű északi részén van, és a homokos strandok is itt találhatók meg. A déli part sziklás, de néhány homokos strandra ott is rábukkanhatunk. A déli részen csak egy város van, az afrikai hangulatot árasztó Jerápetrá. Délen sokkal kevesebben vannak, nagy élmény azt a részt is megnézni. Ugyanakkor a délnyugati részen helyezkedik el Kréta két kiemelkedően szép látnivalója, a Szamária-szurdok és Lutró. A nyugati és a keleti parton nincsenek hotelek, csak néhány vendégház, de ezeken a részeken igazán autentikus, pihentető nyaralásban lehet része azoknak, akik az ide vezető hosszabb utat, és a kevésbé biztos, de talán izgalmasabb megoldást választják. A sziget három legszebb, paradicsomi strandja például Kréta legnyugatibb részén helyezkedik el (a látványosságok elhelyezkedése áttekinthető interaktív Kréta térképünkön).
A hamisíthatatlan krétai hangulathoz pedig a hegyi falvakba kell menni: a szántóföldekre öszvér- és szamárháton dolgozni induló, vendégszerető, az arra tévedt vándort még ma is sokszor gyümölccsel megajándékozó helyi parasztokkal, pásztorokkal találkozhatunk. Középkori falvak, sikátorok, görög zene, lassú, kényelmes tempójú élet jellemzik ezeket a részeket.
Krétán tehát minden megtalálható, bárki bármit is keres: csendes, vagy tömöttebb strandok, bulizós helyek, tengerparti, esetleg hegyi nyugalom, történelmi és művészeti emlékek, autentikus görög, mediterrán hangulat. Akinek elég ideje, és lelkesedése van: ezeket egyszerre mind megtapasztalhatja. Bár ennek a sokszínűségnek megismerésére nem is feltétlenül kell olyan hosszú idő: a tengerparttól, a nyüzsgő fürdőhelyektől egy napos kirándulás alkalmával eljuthatunk régi városokba, kis hegyi falvakba, ásatásokhoz, túrázhatunk a hegyekben, vagy bejárhatunk szurdokokat – a Szamária szurdoktúra életük egyik legszebb túrája lehet még azoknak is, akik gyakran és sokfelé túráznak. Azoknak ajánlható a sziget, akik szeretnék felfedezni is a szépségeit – csupán fürdeni máshol is lehet. De mindenesetre akár több hetes nyaralást is el lehet itt gond nélkül tölteni, úgy, hogy minden nap új, a korábban megismertektől akár teljesen eltérő strandokat, más hangulatú településeket, kulturális látnivalókat fedezünk fel, vagy akár az egyik nap egy népszerű üdülőtelepülésen fürdünk, és bulizunk, más napokon Kréta merőben más arcait, természeti szépségeit, történelmi kincseit, paradicsomi strandjait ismerjük meg. Krétáról ráadásul hajóval elérhető egy másik mesés sziget, Santorini is.
Knósszoszi palota
Az 1900-tól, 40 éven keresztül, Sir Arthur Evans vezetésével feltárt királyi palotában a minószi kulturával, Kréta mindennapjaival ismerkedhetünk 3500-4000 évvel ezelőttről. A régészeti helyszínt Európa legrégebbi városának tartják, a minószi Európa első civilizációja. A palota Kréta uralkodói, közigazgatási, és kulturális központjaként működött, a minószi kultúra központja volt. A Kr. e. 1900-ban épült palotát Kr. e. 1700-ban egy földrengés elpusztította, de rövid időn belül újjáépítették. Ma nagy részben ennek a második palotának a romjait láthatjuk.
Knósszosz nem csupán egy uralkodói palota volt, hanem városközpont is. Az 53 m hosszú, 28 m széles központi udvar mintegy 1400 termet kapcsol össze a 20 ezer 2-es helyszínen. Ez a központi udvar minden minószi régészeti helyszínen megtalálható. A palotában kiépített úthálózat, és csatornarendszer volt – a csatornázás még több ezer évvel később, a középkorban sem volt jellemző.
Knósszoszt a „régészet Disneylandjének” tartják, mivel Sir Arthur Evans ma már igen vitatott módszerrel dolgozott: bizonyos tárgyakat kidobott, bizonyos részeket pedig önkényesen épített újjá pusztán az alapján, ahogy ő gondolta, ahogy ő képzelte, ahogy kinézhetett, amire használhatták. Ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy a legtöbb régészeti helyszínhez képest itt jóval több látható, és emiatt a régészek által megkérdőjelezett módszer miatt lett varázslatos a hely. Érdemes nem a legnagyobb hőségben idejönni, mivel árnyékot nem nagyon találni, és a nyári hónapokban hosszú sorban állásra is kell számítani.
Belépő 2017-ben: 15 EUR, 65 év felett és 18 éven felüli diákoknak 8 EUR, 18 év alatt ingyenes. Kombinált belépőjegy a Knósszoszi palotába, és a régészeti múzeumba: 16/8 EUR. Nyitvatartás minden nap 8:00-17:00 (utolsó belépés: 16:45). Zárva: Január 1., március 25., május 1., húsvét vasárnap, december 25., 26.
Fesztosz
A régészeti ásatások, a történelem iránt érdeklődők számára érdekes lehet egy másik feltárt krétai palota, a Messzárá-síkság felett, egy dombon lévő, Kr. e. 1600 környékén épült Fesztosz is. Ez kisebb, és nem rekonstruálták úgy mint Knósszoszt, ez úgy tekinthető meg, ahogy találták, sokaknak jobban is tetszik. Aki érdeklődik a minószi civilizáció iránt, itt a Knósszoszban tapasztalható tömeget elkerülve tekinthet meg egy minószi palotát. Viszont aki idelátogat, úgy készüljön, hogy árnyékot itt se nagyon talál. A romoktól a kilátás is nagyon szép.
Fesztoszon kívül is vannak még feltárások azoknak, akik Krétát elsősorban a történelmi emlékek miatt látogatják meg: a Mirabello-öböl felett található Gurnia egy 3500 éves minószi város nyomait rejti, míg Gortüsz (vagy Gortisz) az előzőeknél későbbi, egy, a kora kereszténység korában épült város, Kréta római fővárosának maradványait őrzi.
Iraklioni régészeti múzeum
Az 1937-ben alapított világhírű múzeumban a világ legnagyobb, a Kr. e. II. évezredből, a minószi időkből származó gyűjteménye tekinthető meg, köztük kerámiák, szobrok, vázák, ékszerek, kőedények, freskók, épülethomlokzatok. A knósszoszi palota híres freskói itt kerülnek kiállításra, valamint itt őrzik a fesztoszi korongot: az agyagkorong az ókori világ egyik legjelentősebb emléke. Jelentős és híres kiállítási tárgynak számít a Bikafejes rúton (Kr. e. 16. századi edény), a Kígyós istennő (ugyanebből a korból származó fajanszszobor nőalak).
Görögország egyik legnagyobb, Európa egyik legfontosabb régészeti múzeumában tehát betekintést kaphatunk a 3500 évvel ezelőtti mindennapokba, az első virágzó európai civilizáció életébe. Újabb kiállítási tárgyak is vannak, egészen a római korig. A múzeum április és október között tart nyitva, Knósszosztól mindössze 6 km-re található.
Belépő 2017-ben: 10 EUR, 65 év felett és 18 éven felüli diákoknak 5 EUR, 18 év alatt ingyenes. Kombinált belépőjegy a Knósszoszi palotába, és a régészeti múzeumba: 16/8 EUR. Nyitva április 12.-október 31. között, minden nap 8:00-20:00, november 1.-március 31. között hétfőnként 11:00-17:00, kedd-vasárnap és ünnepnapokon 8:00-15:00. Zárva: Január 1., március 25., május 1., húsvét vasárnap, húsvét hétfő, december 25., 26.
Rethimno (Réthimno, Rethymnon) talán a leghangulatosabb krétai üdülőhely, Kréta harmadik legnagyobb városa, 15 km hosszú homokos stranddal. Gyönyörű történelmi város, nyugodt, békés, egzotikus hangulattal. Kréta nagyvárosai közül ez őrizte meg legjobban eredeti jellegét. Félszigeten elterülő óvárosában velencei és török időkből fennmaradt házak, minaretek, mecsetek, szűk utcák, és sikátorok váltakoznak, de autókkal nem találkozhatunk, azok az óvárosba nem hajthatnak be.
Rethimno fő látnivalója 1573-ban épült velencei erődje, a Fortezza, a várromból csodálatos a kilátás. Rendkívül hangulatos, és szép Rethimno velencei kikötője is, Kréta talán legszebb kikötője, melynek partján lévő kávézókban és remek haléttermekben gyönyörködhetünk a látványban.
Hanjá (Hania, Chania) Kréta 2. legnagyobb városa, 53 ezer lakossal. Remek bázis Nyugat-Kréta felfedezéséhez. Rethimnóhoz hasonlóan itt is szép az óváros, minaretekkel, mecsetekkel, és faérkélyes házakkal. A török mellett a velencei múlt emlékei, hangulata, és eleganciája is jellemző a településre. Hanjá kikötője, annak világítótornyával is igen hangulatos. A város főterén lévő, 1913-ban épült fedett piac a legjobb bevásárlóhely egész Krétán, és Görögország legszebb piaccsarnoka. Hanjá a kikötő északnyugati végében lévő tengerészeti múzeuma is figyelemre méltó: itt hajómodellek, hajózási kellékek tekinthetők meg. Hanjától 19 km-re, a hegyekbe felfele található gyönyörű, érdekes, és viszonylag nagy botanikus kertbe is érdemes lehet ellátogatni (busszal is elérhető), mely attól is különleges, hogy egy hegyoldalon helyezkedik el.
Hanjá strandja gyakran zsúfolt, egyáltalán nem itt a legjobb fürdeni, ha viszont mégis itt szállunk meg, akkor a várostól nyugatra lévő üdülőtelepülésekre érdemes elmenni strandolni, kiemelendő például a fél órás úttal elérhető Seitan Limania-strand, valamint a sziget legnyugatibb részén fekvő strandok, melyek a cikk későbbi részében külön is leírásra kerülnek.
Ájiosz Nikólaosz
Kelet-Kréta legszebb fekvésű városa. A modern szállodák mellett a régebbi épületek is megmaradtak. A tízezer lakosú, hangulatos város nem annyira zsúfolt a szezon közepén sem. Ájiosz Nikolaosz (Agiosz Nikolaosz, Agios Nikolaos) legszebb része a város tava, és annak partja. A város a nevét apró, 11. századi templomáról kapta, mely ma egy szálloda területén belül van.
Lutró (Loutro) egy bájos kis üdülőfalu lenyűgöző természeti környezetben, a felé húzódó Fehér-hegység majdnem függőleges emelkedői felett eltörpülve, sokak kedvenc krétai faluja. Csodálatos öblökben, sziklák között lehet itt fürdeni. Lutró Kréta egyetlen olyan települése, melyet csak gyalog, vagy hajón (Paleorolából vagy Hóra Szfakiónból) lehet megközelíteni, így itt a tömegturizmus nem jelent, és valószínűleg soha nem is fog megjelenni – de persze vannak itt is szállások. Csodálatos, hangulatos, csendes nyaralásra ad lehetőséget, de ha nem is itt nyaralunk, Kréta más helyeiről remek kirándulási célpont.
Iraklion (Heraklion, Iráklió), ahol a régészeti múzeum, és amelyhez közel Knósszosz található, Kréta másik arca. Gyakorlatilag egy nyüzsgő nagyváros, Kréta ipari, kereskedelmi, és turisztikai központja, több mint 150 ezer lakossal, sok autóval, a fejünk felett elhúzó repülőgépekkel. Ezért sokak számára nyaralásra nem a legvonzóbb hely. Nem is a legszebb, legkellemesebb város, bár vannak szép részei. Ugyanakkor, főváros hangulata is hozzátartozik Krétához, a sziget megismeréséhez ide is el kell jönni. Mindenesetre, aki itt foglal szállást, rendkívül színvonalas turisztikai szolgáltatásokat kap, akik pedig nem itt laknak, azoknak a korábban említett régészeti helyszínek mellett, a különleges, keleti hangulatot árasztó piac miatt is érdemes idelátogatniuk.
Az egymással szomszédos Herszonisszosz és Malia az éjszakai élet központjai, Kréta fiatalok körében kedvelt települései, rengeteg turistával, kevésbé krétai hangulattal. Az egymást követő szállodák, és a sok külföldi turista gyakorlatilag Dél-Európában bárhol lehetne, és nagyjából ugyanígy néz ki Dél-Európa sok másik üdülőközpontja is. Herszonisszosz programlehetőségeihez hozzátartozik a később külön kiemelt Aquaworld Aquarium, ezen felül két aquapark is található itt (egyik 5 km-re Herszonisszosztól).
A Hánjához közel elhelyezkedő Plátániasz Herszonisszosz és Malia mellett egy másik jó hely azoknak, akik gazdag éjszakai életet keresnek, jó stranddal.
Elunda (Elounda) a legvagyonosabb emberek kedvenc krétai üdülőcélpontja, luxusszállodákkal, exkluzív villákkal, magánstrandokkal. Görög politikusok, hollywoodi filmsztárok is szoktak itt nyaralni.
Jerápetrá (Ierapetra) Görögország legdélebben fekvő városa, Kréta egyetlen, a déli parton fekvő városa, hosszú homokos stranddal. Európában sehol máshol nem magasabb a napsütéses órák száma, mint itt. Szinte afrikai a hangulata, azonban az észai part városaihoz képest itt a hegyek messzebb vannak, a táj nem annyira izgalmas, a város kissé jellegtelen. Rengeteg melegház található a környéken, melyekben paradicsomot termesztenek, a helyiek még mindig inkább mezőgazdaságból, mint a turizmusból élnek.
Eláfoniszi / Eláfoniszosz strandja
Kréta talán legcsodálatosabb strandja. Ezt a tengerparti részt több listán is a világ legszebb strandjai között tartják számon, egy igazi Paradicsom. Az apró szigetet egy lagúna köti össze Krétával, igazi trópusi hangulatot árasztva. A kék és zöld minden árnyalata látható, a víz csillog. Gyönyörű, Európában igazán szokatlan a látvány. Nagyon lassan mélyül a víz, ezért a kisgyermekes családoknak is a kedvence az 1 km hosszú fehérhomokos partszakasz. Népszerűsége miatt „természetesen” zsúfolt, érdemes már reggel, korán érkezni.
Szamária szurdok túra
Kréta leghíresebb szurdoka, Európa leghosszabb hasadéka gyönyörű természeti látnivaló, Kréta legszebb tája. Valójában egy 17 km-s, 4-5 órás kirándulásról van szó (de pihenőkkel számolhatunk rá akár 8 órát is!). Tehát nem csúszós túracipő, felkészülés (víz, étel, nap elleni védelem) szükséges, és hogy korán induljunk (du. 4 óra után már csak 2 km gyaloglás engedélyezett)! A túra folyamán több vízvételi hely is lesz. Aki nincs hozzászokva ilyen hosszú, néhol nehéz gyalogláshoz, az fontolja meg, hogy végigmegy-e.
A túra 1229 m magasan, Ksziloszkálóból (Hánjától 44 km-re délre) kezdődik, és az Omálosz-fennsíkon át a Líbiai-tengerhez, Ájiá Rumeli faluhoz vezet le, néhol igen meredeken. A szakadék két oldalán emelkedő hegyek, sziklák, erdők és virágos rétek látványa mellett Krétán őshonos kőszáli kecskéket is megfigyelhetünk. Különösen látványos az út folyamán az elnéptelenedett Számária falu: lakóit 1962-ben, a szurdok nemzeti parkká nyilvánításakor telepítették ki. A túra kétharmadánál látható Vaskapu is nagy élményt fog jelenteni: ez a szurdok legszűkebb szakasza, két, egymástól 3 km-re lévő sziklafal között kell elmenni.
A kirándulások, a természet kedvelőinek nagyon ajánlott, életük egyik legszebb, legemlékezetesebb túráján vehetnek részt, Európa egyik legszebb látványát csodálva, megérkezéskor pedig beugorhatnak a tengerbe, hogy lehűtsék magukat.
November és április között a belépés veszélyes és tilos. A legjobb szervezett túrára jelentkezni, ekkor szállásunkon felvesznek, és elvisznek a kezdőpontig. Ide (bérelt) autóval ne induljunk el, mert nem fogunk tudni visszamenni a kirándulásunk felső kezdőpontjához.
Szpinalonga
A Mirabello-öböl északnyugati részén szigetre száműztek a krétai leprásokat 1913-1957 között, akik a sziget 1579-ben épített velencei várában építettek maguknak egy falut, és éltek halálukig teljes elszigeteltségben, de kiváló körülmények között. Ma már a sziget egy remek kirándulóhely, amely 1 km-s sétával körbejárható, hátborzongató élményt nyújtva. A sziget gazdag történelemmel büszkélkedhet, építészeti emlékei is érdekesek, a váron kívül számos épület, erőd maradt meg jó állapotban. Plákáról, Elundáról, és Ájiosz Nikoláoszról indulnak ide kirándulóhajók.
Árkadi kolostor
A Rethinmótól 23 km-re délkeletre, a hegyekben 500 m magasan álló kolostor Görögország egyik nemzeti, történelmi szentélye, az Euró bevezetése előtti 100 Drachmáson szerepelt. 1866. november 6.-án, a török uralom elleni lázadás során, miután a kolostor védői felismerték, hogy nem tudják azt már tovább védeni, inkább magukra robbantotta a lőszerraktárt, minthogy megadják magukat. 259 hős harcos, 700 nő és gyerek vesztette életét, de több betörő törököt is megöltek. Ez felkeltette a világ figyelmét a görög szabadságharc iránt, és hozzájárult, hogy a törököknek 30 évvel később el kellett hagyniuk a szigetet. A kolostor önmagában a velencei építészet egyik gyönyörű példájának számít, az épületek szép állapotban vannak (a lőszerraktárat nem állították helyre).
További információk, szállások: www.utazas-nyaralas.info
