Lublin kétségtelenül Kelet-Lengyelország fővárosa.
Lengyelország egyik legszebb városát, a keleti országrész legnagyobb metropoliszát kb. 350 ezren lakják, s évszázadok óta rendkívül fontos politikai, gazdasági, kulturális és oktatási központ. Erről tanúskodik gazdag, immár 700 éves történelme, valamint a számos látnivaló is, főleg az Óvárosban. Ilyen kiváló állapotban megőrzött centruma Lublinon kívül csak Krakkónak van.
A Bystrzyca folyó két különböző tájra osztja a várost. A bal oldali mély, löszfalas árkokkal szabdalt, a jobb pedig sík. A keleti részen található árkok összekapcsolják a várost a turista szempontból igen attraktív Nałęczów (30 km) gyógyüdülőlő térségével, és a Visztula partján fekvő Kazimierz Dolny-val. Ebbe a régióba naponta több mint 80 mikrobusz közlekedik a városból. Hasonló sűrűségű a közlekedés a 200 km-re lévő Varsóba is. A város Lengyelország keleti kapuja, közvetlen összeköttetéssel Kijevbe és Odesszába. Lublinon keresztül vezet a legegyszerűbb útvonal Zamośćba is.
A városnak rendkívül fontos szerepe van Lengyelország történelmében. 1474-ben Jagelló Kázmér király itt jelölte ki az újonnan alakult lublini vajdaság székhelyét. Az idők folyamán a város a lengyelországi zsidóság önkormányzatának a székhelye lett – a Zsidó Szejmmé, valamint a lengyel Királyi Bíróság székhelye is, melynek épülete a mai napig áll. 1569. július 1-én a lublini Szejmben, a litván követek többségének jelenléte nélkül kötötték meg a „reális uniót” a Lengyel Királyság és a Litván Nagyhercegség között, ugyanebben az évben július 19-én pedig Albrecht Fridrich Hohennzoller, porosz herceg, már a litvánok jelenlétében, hűbéresküt tett II. Zsigmond Ágostonnak. Egészen Lengyelország felosztásáig Lublin a Lengyel Köztársaság egyik legfontosabb városa volt, 1918-ban itt alakult meg Lengyel Köztársaság Népi Kormánya. Ez volt az újjászülető Lengyelország első kormánya. 1944-ben szintén Lublin lett az ország fővárosa. 164 napig itt székelt a kommunista Lengyelország kormánya.
Lublin Lengyelország egyik legrégebbi városa, ezért minden korszakból találunk emlékeket. Rendkívül értékesek az 1418-ból származó bizánci festmények, a várudvar gótikus kápolnájában. Megtekintésre érdemes az egész Lublini Vár-együttes a Szt. Háromság templommal és a hatalmas, reneszánsz védőbástyával. A vár közelében találhatók a Szt. Lázár kórház régi épületei és a Szt. Adalbert templom. A város építészeti szimbóluma máig a Krakkói Kapu, ahol a Várostörténeti Múzeum található.
A zsidók többszáz éves lublini története miatt kelet-lengyelországi zsidóság informális fővárosa volt, ez véget ért a II. Világháborúval. A megszállás alatt a németek Lublinban létesítették a „Majdanek” koncentrációs tábort, helyén megrázó kiállítás van. A helyi zsidóság történetét mutatja be a Lublini Zsidóság Emlékszobája a Chewer Nosim zsinagógában.
A fenti műemlékeket kiegészítik a múzeumok gazdag gyűjteményei, valamint a színházak és mozik ajánlatai. Különösen ismertek az „Euroshorts” és a „Jutro Filmu” (A Film Holnapja) filmszemlék vagy a „Rozstaje Europy” (Európa Keresztútjaji) Nemzetközi Dokumentumfilm Napok. Lublinban nemzetközi színházfesztiválokat is rendeznek: „Kontestacje”, „Sąsiedzi”, „Konfrontacje Teatralne” valamint a Nemzetközi Táncszínház Találkozó.
Nagyon érdekes a Lublini Régió Falvainak Múzeuma is.
Lublin kulturális, értelmiségi és egyetemista város is. Itt található a Maria Curie-Sklodowska Egyetem, a Lublini Katolikus Egyetem, valamint műszaki- és orvosi egyetem is.
Lublin kiváló pont a környékre tervezett csillagtúrákhoz is. Festőiek a kerékpár- és kajakútvonalak, és a pihenőhelyek is kiválóak, mint például a Zemborzycki-ártér.
2012 decemberében nyílt meg a lublini reptér, melynek köszönhetően a város még elérhetőbbé vált a turisták számára. (Az Eurolot lublini járatai Gdańskból és Wrocławból indulnak.)
Link
A részletes leírás és további részleteke a www.lengyelorszag.travel.hu oldalon és a www.wikipedia.org
